társasházi közös udvar használata jogi szabályok
A társasházi élet egyszerre ígér közösséget és konfliktusokat. A közös tulajdon használatától a zajhatásokon át a közgyűlési határozatokig számos területen merülhetnek fel vitás helyzetek. Ebben a cikkben a társasházi együttélés leggyakoribb kihívásait és azok jogi alapon történő megoldásait járjuk körül, hogy tiszta és érthető válaszokat adjunk a felmerülő problémákra.
Társasházi élet nehézségei
A társasházi együttélés számos kihívást rejt magában, különösen akkor, ha jogi természetű viták merülnek fel, legtöbbször a következőkkel kapcsolatban. Házszabályi rendelkezések: Egyes lakók szándékosan nem tartják be a házszabály rendelkezéseit (pl. zajongás, közös tulajdon magáncélú használata). A közös képviselő vagy a többi lakó birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet, illetve a szabályszegővel szemben polgári per indítható. Közös tulajdon használata és fenntartása: A közös területek (pl. udvar, lépcsőház) használata körüli viták, illetve a fenntartási munkálatok költségeinek megosztása. Építkezések és átalakítások: Egyes lakók építkezéseket vagy átalakításokat végeznek, amelyek érinthetik a közös tulajdont (pl. falbontás, klíma kihelyezése). Az építési munkálatokhoz szükséges a társasház hozzájárulása; ennek elmulasztása jogi következményekkel járhat. Társasház felújítása, fejlesztése: Az adós lakók nemcsak a közös költségeket, hanem a fenntartási vagy javítási költségeket is elhanyagolhatják. A tartozások behajtására a társasház a lakásra jelzálogjogot jegyeztethet be, vagy végrehajtási eljárást kezdeményezhet. Társasházi közgyűlések döntései: Nem minden lakó ért egyet a közgyűléseken hozott határozatokkal. A közgyűlési döntések bíróságon megtámadhatók, ha azok jogszerűtlenek vagy a kisebbségben maradó tulajdonosok érdekeit jelentősen sértik. Minden érintett korrekt tájékoztatása mellett csökkenthetők a kellemetlenségek. Zaj és életmódbeli különbségek: Egyes lakók életmódja zavaró lehet a többiek számára (pl. hangos zene, éjszakai zajongás). A zajkeltés birtokháborításnak minősülhet, és birtokvédelmi eljárás indítható. Társasház gazdálkodása: A közös képviselő vagy a társasházkezelő visszaélései, például szabálytalan gazdálkodás. A lakók könyvvizsgálatot kérhetnek, és jogi lépéseket tehetnek a visszaélések felszámolására.
1. Nehezen indul a fűtési szezon a társasházban
Egy társasház lakói számára a fűtési szezon kezdete kellemetlen és aggasztó fordulatot hozott. Az egyik lakó SMS-ben jelezte a közös képviselőnek, hogy gázszagot érzékel a hálószoba ablakánál, és elmondása szerint ez a központi fűtés beindítása óta fennáll. Bár az üzenetet elküldte, a közös képviselő nem reagált rá. A helyzet akkor vált igazán komollyá, amikor egy másik lakó, aki szintén érzékelte a gázszagot, saját kezébe vette a dolgot, és értesítette a gázszolgáltatót. A gázművek szakemberei gyorsan kiérkeztek, és alapos vizsgálatot tartottak. Kiderült, hogy a szivárgás a ház szellőzőkéményéből ered, és a forrása a házközponti kazán légtelenítő szelepének nyitott állapota volt. Azonnali beavatkozásra volt szükség, de újabb problémával szembesültek: a kazánházhoz nem volt hozzáférése senkinek, mivel a kulcs egy idős, volt gondnoknál volt, aki hónapok óta kórházban fekszik. A közös képviselő végül elérte a kazán karbantartóját, aki engedélyezte a gázművesek bejutását. A szakemberek lezárták a légtellenítő szelepet, és a gázszivárgás megszűnt. A lakók fellégezhettek, de a történet itt nem ért véget. A kazán karbantartója ugyanis tagadta, hogy az ő mulasztása okozta volna a problémát, és azt állította, hogy talán valamelyik lakó nyúlt a szelephez. A közös képviselő ehhez még hozzátett egy történetet egy korábbi esetről, amikor a fűtési rendszer beállításait valaki megváltoztatta - bár az nem derült ki, hogy pontosan miről volt szó. A lakók között feszültséget szült a helyzet, különösen, amikor kiderült, hogy a gáz több mint másfél héten keresztül szivárgott. A szivárgás olyan jelentős volt, hogy még a szellőzőkéménytől 15-20 méterre is egyértelműen lehetett érezni a szagot a szabadban. A lakók most azon tanakodnak, hogyan lehetne tisztázni a felelősséget és megbecsülni a károkat, hiszen senki nem olvasta le a gázórát a szivárgás előtt, így a pontos gázveszteséget is nehéz meghatározni.
2. Lakóközösségi vita a társasház alapja, falai és teteje kapcsán - ki fizeti a cechet?
A legutóbbi lakógyűlésen a közösség egyik új tagja komoly anyagi követelést nyújtott be a többi lakóval szemben. Az állítása szerint a lakás alapját alámosta a víz, amit ő saját költségén helyrehozott, és most az így felmerült költségeit szeretné megosztani a lakóközösséggel. Az új tulajdonos a felújítások során szembesült a problémával, és - saját elmondása szerint - jelentős összegeket költött a helyreállításra. Azonban a pontos számok eddig nem hangzottak el, ami tovább fokozta a lakók bizalmatlanságát. Egy szomszéd megjegyezte, hogy a lakást eredetileg ők is meg akarták venni, de az ingatlan gyanúsan olcsónak tűnt, és belépve egyértelmű jeleket találtak a problémára: dohos szag, púpos padl. Az ingatlan hosszabb ideje állhatott a piacon, a probléma pedig valószínűleg ismert volt a vásárló előtt. Az új tulajdonos nem árulta el, pontosan mennyiért vásárolta meg a lakást, csupán annyit mondott, hogy „piaci áron” jutott hozzá. A lakók gyanítják, hogy a vásárlás tudatos döntés volt: az alacsony ár és a problémás állapot ismeretében az új tulajdonos már eleve számított arra, hogy később a helyreállítás költségeit másokra terheli. A szomszédok aggodalmát tovább fokozza, hogy a lakóközösségi képviselővel szemben korábban már három pert is megnyert - legalábbis ezt állította egy beszélgetés során, amikor egyértelművé tette, hogy tapasztalt peres ügyekben. A közös képviselő állítólag egy helyi szakembert hívott, aki szerint a problémát a korábbi kivitelező hibái okozták, és nem a lakóközösségnek kellene helytállnia érte. Az új tulajdonos ügyvédje azonban ezt az érvelést nem fogadta el, mondván, a szakember helyi, és így nem lehet pártatlan. Ezért sorsolás útján egy másik városból érkező szakértőt vonnak be a vizsgálatba, akinek jelentése alapján tisztázódhat a felelősség kérdése. A lakók számára a következő gyűlés sorsdöntő lehet: itt dől el, hogy megpróbálnak-e peren kívül megegyezni az új tulajdonossal, vagy jogi útra terelik az ügyet. Az előbbi opció körülbelül 6,5 millió forintba kerülne, ami lakásonként hozzávetőleg 200 ezer forintos hozzájárulást jelentene. Azonban sokan kétségbe vonják, hogy valóban ennyibe került az alapozás helyreállítása, vagy az új tulajdonos az egész felújítás költségét rájuk akarja hárítani. A lakók körében több kérdés is megfogalmazódott: Tényleg valósak az új tulajdonos állításai, vagy a helyzetet kihasználva próbál profitálni? Jogos-e a követelés, ha feltételezhető, hogy az ingatlan problémáit vásárlás előtt is ismerte? Megéri-e peren kívül megegyezni, vagy jobb lenne kivárni a szakértői véleményt és perre vinni az ügyet? Hogyan kezelhetnék a problémát?
3. A közös képviselő nemtörődömsége
A történet egy több éve húzódó probléma: egy 4 emeletes társasházban a 4. emeleti lakás egyik szobája beázik. A gyökér a vízelvezető csőben van, amely a lakás közelében halad és több mint egy éve szivárogtatja a vizet. A beázás kollázatként jelentkezik, a beépített szekrények tönkrementek. A biztosító kárt megtérítette, de ez csak átmeneti megoldás volt. A közös képviselőnek közel egy évig kellett könyörögni, hogy a vízelvezető csövet javítsák meg. Augusztus elején, miután az érintett lakók már több tucatszor keresték fel a közös képviselőt és a karbantartókat, végre elértek egy kis előrelépést. Az elvégzett javítások után azonban nemcsak hogy nem oldódott meg a beázás problémája, hanem a javítások súlyosbították azt. Az újabb beázások nagy esőzések idején szinte elviselhetetlenek lettek. A lakók továbbra is keresték a segítséget, de választ nem kaptak, és a helyzet romlott. A lakás tulajdonosai most már nemcsak a lakásuk állapotától, hanem a közös tulajdonkezelés hiányosságaitól is szenvednek.
Jogi kérdések és aggályok
A közös képviselő felelőssége: Mi a közös képviselő felelőssége abban az esetben, ha egy évig nem intézkedik a közös tulajdonú vízelvezető cső javításáról? Milyen jogi lépéseket tehetnek a lakók, ha nem kapnak megfelelő választ vagy segítséget? Karbantartás elmaradása: Ki viseli a felelősséget a közös tulajdonú cső karban tartásáért és javításáért?
4. Kérdések és aggályok - Probléma megoldása
Abban az esetben ha ház külső fala is ázik, ami közös tulajdon és állagmegóvási kötelezettsége van a közösségnek és ha a közös képviselő nem lép, akkor bármelyik tulajdonostárs elvégezhetje a munkát és a közösség tagjainak viselnie kell a költségek rajuk eső részét. Viszont a munka megrendelése előtt tájékoztatni kell a tulajdonostársakat. Ezt a legcélszerűbben a közgyűlés intézményén keresztül teheti meg az ember. A társasházi lakás vásárlása tárgyában írt cikkünk folytatásaként az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 10. Ahhoz, hogy a kizárólagos használati jogról érdemben beszélni tudjunk tisztázandó a társasház, mint jogi konstrukció létjogosultságának alapját képező külön tulajdon és közös tulajdon distinkciójának alapelve. Külön tulajdon a társasháznak minden olyan része, ami a tulajdonostársak nevén, külön tulajdoni lapon van nyilvántartva. Ilyenek elsősorban a lakások, irodák, üzlethelyiségek, de külön tulajdonban lehetnek garázsok, tárolók is. A társasház minden része, ami nincs külön tulajdonban a tulajdonostársak közös tulajdonában marad. Ilyen lehet például a kert, a lépcsőház, a tető vagy a padlástér. A társasházi alapító okiratban vagy a szervezeti és működési szabályzatban esetleg külön okiratba foglaltan találhatunk rendelkezéseket az önálló helyrajzi számon nem szereplő, társasházi közös tulajdonban lévő ingatlanrészek kizárólagos használatával kapcsolatban. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a kizárólagos használati jog jogosultja annak ellenére, hogy a társasház adott része ugyan a társasház közös tulajdonát képezi, azt a többi tulajdonostárs ellenében kizárólagosan lesz jogosult használni. A fentiek elméletben jól hangzanak, azonban a kizárólagos használati jog alapítása legritkább esetben, leginkább új építésű társasházak esetében történik kulturált áttekinthető formában. Ha a vevő arról kap tájékoztatást, hogy a lakáshoz tartozik egy teremgarázs-beálló vagy egy tároló, azonban az ingatlanrésznek önálló helyrajzi száma nincs, első lépés a társasházi alapító okirat és az szmsz ellenőrzése. Az esetek túlnyomó többségében borítékolható a csalódás. Az általános tévhittel szemben önmagában nem keletkeztet jogot a vevő számára a beruházó által az adásvételi szerződésbe foglalt kizárólagos használatról szóló rendelkezés. Új építésű ingatlanok értékesítése esetén gyakran találkozni olyan rendelkezéssel, ahol az adásvételi szerződésben az eladó kijelöli, hogy a vevő melyik beálló vagy tároló használatára válik jogosulttá az adott lakás megvásárlásával együtt. Könnyű belátni, hogy a közös tulajdonban maradó ingatlanrészek tekintetében ilyen felhatalmazást a beruházó kizárólag a többi tulajdonostárs hozzájárulásával tehetne. Amennyiben a fentiek szerint nem megfelelően szabályozott egyéb dokumentációban a kizárólagos használati jog, még nem kell elvetni a vásárlást. Reálisan gondolkozva kicsi az esélye, hogy beleszaladunk azon kevés társasház egyikébe, ahol a kizárólagos használati joggal kapcsolatos viszonyok kielégítően vannak szabályozva. Egyben a felek tegyenek arról említést, hogy a társasházi okiratok ezt a használati jogot nem tartalmazzák. Egy esetleges jogvita esetén ez sovány vigasz lesz az eladónak, a ráutaló magatartásra hivatkozás komoly jogi érvelés alapja egy bírósági jogvitának nem lehet. Kissé utópisztikus felvetés a jelenlegi piaci szokások ismeretében, de még jobb megoldás, ha a szerződés kifejezetten összegszerűsíti is, hogy a felek milyen vagyoni értéket tulajdonítanak ennek a használati jognak. Így, ha a vevő használati joga az eladói tájékoztatás valótlanságára figyelemmel sérülne, a vevő konkrét összegű kárátalányra válik jogosulttá. A társasházi alapító okirat, illetve az SZMSZ tanulmányozása az esetleges kizárólagos használati jogok ellenőrzése szempontjából fordított előjellel is indokolt. Nyilvánvalóan jelentőséggel bírhat ugyanis az is, ha bármelyik másik albetét tulajdonosa rendelkezik valameny közös tulajdonú ingatlanrészen kizárólagos használati joggal. Komoly gyakorlati jelentősége lehet, ha a társasház egyébként közös tulajdonú kertje valamelyik földszinti lakás kizárólagos használatában van. Fontos rögzíteni, hogy a kizárólagos használati jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztethető be. Ennek megfelelően a másokat megillető kizárólagos használati jogról sem fogunk tudni tájékozódni az ingatlan tulajdoni lapjáról. Ennek ellenére is a mai napig találkozni olyan tulajdoni lappal, ami a teremgarázs tulajdoni hányadok feltüntetése mellett tartalmazza, hogy a tulajdonostárs tulajdoni hányadához melyik számú beálló vagy tároló tartozik. A gyakorlat ugyan törvénysértő, viszont vitathatatlanul praktikus. A kizárólagos használati jog földhivatali bejegyezhetőséggel kapcsolatban muszáj érinteni a használat jogának jogintézményét, mert a kettő közötti egy betű különbség mögött két teljesen különálló jogintézmény áll. Némi leegyszerűsítéssel: Az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyeztethető használat joga másvalaki tulajdonában álló dolgon létesített jog, ami alapján jogosult lesz használni az adott ingatlant, ami amúgy nem az övé, semmi köze nincs hozzá. Lényegében korlátozott terjedelmű haszonélvezeti jogról van szó, ami a haszonélvezeti joggal megegyező módon bejegyzést nyerhet az ingatlan-nyilvántartásba. Kérdéseivel keressen minket bizalommal! Kezdjük a legelején! A társasház egy olyan speciális tulajdoni forma, ahol egyszerre találhatók külön és közös tulajdonban álló helyiségek. A lakások, irodák, üzletek jellemzően külön tulajdonban vannak, úgynevezett albetétek, külön Tulajdoni lappal rendelkeznek. Minden más pedig a tulajdonostársak közös tulajdonát képezi. Ilyen pl. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. Van azonban olyan eset, amikor a lakók úgy döntenek, hogy adott tulajdonostársat feljogosítanak a közös tulajdon egy szeletének kizárólagos használatára. Új társasházaknál a legnépszerűbb a kizárólagos kerthasználat vagy kizárólagos gépkocsi-beállóhely használat. A legtöbb lakó életében nem járt még a társasház padlásán, így a padlás egy részének jogosulatlan hozzácsatolása a szomszédos lakáshoz sokszor rejtve marad. Nem egy esetben évekkel később fény derül a turpisságra. A kizárólagos használati jogot új építésű társasházak esetén döntő többségben nagyjából helyesen szabályozzák. Ebben az esetben az összes tulajdonostárs ennek ismeretében vásárol lakást a társasházban, így rendezett a jogi háttér. A teremgarázsok sok esetben külön helyrajzi számon léteznek, így a vevő ebből vásárol egy tulajdoni hányadot, és ehhez hozzárendelik valamelyik beállóhely kizárólagos használati jogosultságát. Sokkal több gondot okoznak a régi társasházak. Ezekben ui. Amennyiben ilyen helyzetbe kerülünk, és a szerződéskötés előtt nincsen lehetőség a jogszerű dokumentálásra, mindenképp javasolt, hogy az eladó legalább szavatoljon az adásvételi szerződésben a kizárólagos használati jog fennállásáért és tartalmáért. Célszerű azonban akkor is rendezni a jogi helyzetet, ha nem kívánjuk eladni a lakásunkat. Főszabály szerint itt is az SZMSZ-ben történő rendezés a megfelelő, illetve elterjedt még a társasház és a tulajdonostárs közötti használati megállapodás is. A kizárólagos használati jogért általában ellenértéket kér a társasház, amely vagy egy egyszeri összeg, vagy havi rendszerességgel fizetett díj. Amennyiben nincs konszenzus a felek között, lehetőség van közgyűlési határozatban használati díj fizetésére kötelezni a használót, aki azonban megtámadhatja a határozatot, ha az lényegesen sérti kisebbségi jogos érdekeit. Egy esetleges perben szakértői bizonyítás tárgyát képezi, hogy mennyi a reális használati díj. Miután rendezték a lakók a közös tulajdon kizárólagos használatát, beszélhetünk a költségek viseléséről. A társasházi törvény alapján a közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha az SZMSZ másképp nem rendelkezik. Végezetül érdemes tisztában lenni azzal, hogy a kizárólagos használati jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be, a Tulajdoni Lapon nem jelenik meg (kivéve az új alapítású társasházak gépkocsi-beállóhelyei esetén bizonyos esetekben). A hozzá csupán elnevezésében hasonlító és azzal gyakran összetévesztett használat jogát (tehát nem használati jogot) lehet bejegyezni, amely azonban egy teljesen más jogintézmény. A társasház közös területei - például a lépcsőház, folyosók, udvar, pince, tető vagy a gépészeti helyiségek - minden tulajdonos közös tulajdonában állnak. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek joga van ezeket birtokolni és használni, de csak a többiek jogainak tiszteletben tartásával. A Társasházi törvény szerint a közös tulajdonhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket a tulajdoni hányad arányában kell gyakorolni. A birtoklás és a használat módját a társasház közgyűlése határozhatja meg. Itt dönthetnek arról például, hogy a közös udvar mely része parkolóként, játszótérként vagy pihenőként használható, illetve hogy a pince vagy a padlás egyes részeit kinek a használatába adják. Fontos, hogy senki sem használhatja a közös területet a többiek rovására. Ha valaki például lezár egy pincefolyosót, elfoglalja az udvar egy részét, vagy magáncélra használja a lépcsőházat, azzal megsérti a többi tulajdonostárs jogait. A közös tulajdonból származó hasznok - például ha a társasház bérbe ad egy közös helyiséget vagy reklámfelületet - szintén a tulajdoni hányad arányában illetik meg a tulajdonosokat. Összefoglalva: a társasház közös területeinek használata csak akkor működik jól, ha a tulajdonosok együttműködnek, szabályokban állapodnak meg, és figyelnek egymásra. Szakterületünk a társasházi jog. Nagy gyakorlattal rendelkezünk a társasházi közös tulajdon - garázsok, pincék, tetőterek, udvarok - sorsának rendezésében. Önnek is szakszerű jogi tanácsokat adunk arról, hogyan lehetséges a közös területek használatát egyszerűen, gyorsan és véglegesen megoldani. Mert mi egyedülálló módon - előzetes jogi tanácsadás keretében - díjmentesen tájékoztatjuk Önt jogi lehetőségeiről, még a tényleges lépések megtétele előtt! Előzetes jogi tanácsadásunk alapján Ön olyan előnyökhöz jut amellyel sikeresen eléri célját! Az ügyvédi munkadíj nálunk kedvező, megfizethető és elérhető. Az egyedileg igénybe vehető. A társasházi közös tulajdon használati megállapodását elhelyezzük a földhivatalban. A társasházi közös tulajdon vonatkozásában a használati megállapodás megkötésével az úgynevezett közösen használt területek sorsa szabályozható. Társasház esetén a társasház alapító okirat határozza meg, hogy mi áll közös tulajdonban. A közös tulajdonban álló házrészek használata rendezhető a használati megállapodásban. Lakásszövetkezet esetén a közös használatban lévő területek nem közös tulajdont képeznek, hanem a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. Osztatlan közös tulajdon esetén minden közös tulajdonban áll, ezért ebben az esetben célszerű a használati megállapodást mihamarabb elkészíteni! Az osztatlan közös tulajdon használata mindig problémás lehet. Jogilag minden tulajdonostárs jogosult a birtoklásra és használatra, és ha nincs írásos rend, könnyen vita lesz abból, ki mit használhat, ki fizet, ki újít fel. A legnagyobb kockázat tipikusan: használati megállapodás hiánya, elővásárlási jog, illetve ha valaki kizárja a többieket a közös részekből. 2025-ig alapvetően kötelmi eszközökkel lehetett a kérdést rendezni, de most bevezették a tulajdoni lapra is bejegyezhető ún. közös tulajdon használatára vonatkozó jogot. Milyen típusú megosztást lehet bejegyezni? A közös tulajdon használatára vonatkozó jogot egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. A bejegyzésnek egyértelműen tartalmaznia kell, hogy a tulajdonosok a használatot térben vagy időben osztották-e meg egymás között. Térbeli megosztás: ez a leggyakoribb eset. Időbeli megosztás: ez leginkább az üdülőingatlanoknál fordul elő. Névre szóló jog: a BÜK 2025. szeptember 23. napján közzétett tájékoztatása hangsúlyozza, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó jog nem szolgalom és nem is földhasználati jog, ezért NEM jegyezhető be „ingatlan mindenkori tulajdonosa javára”! Ha tehát azért kell ez a jog, hogy később a tulajdonos biztonságosan el tudja adni az ingatlant, érdemes a jog bejegyzésének alapjául szolgáló okiratot úgy megfogalmazni, hogy az biztosítsa a szerződésátruházás lehetőségét. Öröklés esetén a közjegyzőnek kell átvezetést kérnie! A bejegyzés kinek a kezdeményezését érinti? Ha a bejegyzés alapja a tulajdonosok egyhangú vagy többségi megállapodása, úgy valamennyi tulajdonostársnak együtt kell kérnie a bejegyzést. Ha társasháznak van közös képviselője, elegendő a közös képviselő elnökének benyújtania a kérelmet. A használati jog létrejöttének alapjául szolgáló okiratok: egyhangú megállapodás vagy határozat, bírósági határozat, társasház alapító okirata. A használati jog nem kerülhet be a nyilvántartásba csupán szóbeli megállapodás alapján. A használati megállapodásnak tartalmaznia kell minden lényeges elemet, többek között a tulajdonostársak adatait, az ingatlan címét és helyrajzi számát, a tulajdoni hányadokat, a használat pontos meghatározását, költség- és bevételmegosztást, eltezés dátumát és minden tulajdonostárs aláírását, illetve ügyvédi ellenjegyzést. A felek szótöbbséges határozata alapján hozott döntés a bejegyzés alapja lehet, de a bejegyzési eljárás megindításához az összes tulajdonostárs együttest igényel. A kistársasházak esetében akár szótöbbséggel is lehet dönteni, feltéve ha a Tht. vagy a Ptk. szerint működnek. Bírósági határozat keretében is kérhető a közös tulajdon használatára vonatkozó jog létrehozása. Az alapító okirat módosításához általában valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. A közös tulajdon elidegenítéséhez többnyire elegendő a tulajdoni hányad szerinti kétharmados többség, a használati rend módosítása pedig egyetértéshez kötött. A változási vázlat szükségessége attól függ, hogy a bejegyzés mely részeket érint: egész ingatlan vagy természetben meghatározott rész esetén vázrajz szükséges. Összegzésként: 2025 óta az osztatlan közös tulajdon bejegyzése lehet egész ingatlanra vagy annak részére, és mind harmadik személyekre kötelező hatályúvá válik a bejegyzés. A bankok is szívesebben finanszírozzák az ilyen ingatlanokat, mert átlátható, hogy mely területet melyik tulajdonos használ, ezáltal nőhet az ingatlan értéke, könnyebbé válik az eladás, hiszen így a jogutódokra is automatikusan érvényesül a megosztási rend. IGMDr. Illés Géza Márton, budapesti ügyvéd. A 2009-ben alapított Dr. Illés Géza Márton Ügyvédi Iroda és az e-ingatlanügyvédek.hu mögött álló Illés és Szabó Ügyvédi Társulás vezetője. A cikk szerzője az új jogszabályok értelmezésével és gyakorlati példákkal segíti a közös használati jogok rendezését. Nézetek és gyakorlat megosztóak lehetnek, ezért érdemes szakértői tanácsot kérni.
Összegző gondolatok
A közös területek használata kizárólag írásos megállapodásokkal és jogi keretek között működik jól. A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzésével a jogi vita esélye erősen csökkenthető, és a birtokvédelem is megalapozható. A bejegyzés első lépése a felek közös döntése vagy bírósági határozat; ezt követően szükséges a földhivatal felé benyújtani a kérelmet. A jogi tanácsadás segít abban, hogy a felek a lehető legvilágosabb és jogilag megalapozott megállapodást hozzák létre, amelyet a földhivatal nyilvántartásba vesz.
tags: #tarsashazi #kozos #udvar