Hogyan kerül tarsasházi lakás kettéosztása és mennyi lehet a költség?

A társasházi lakás eladása vagy kettéosztása bonyolult jogi, pénzügyi és műszaki folyamat, amelyet gondos előkészítés előz meg. Ebben a cikkben a tárgyalt törvényi háttér, a közös költség és az alapító okirat módosításának szabályai, valamint a földhivatali bejegyzés és a pénzügyi követelmények összefüggéseit összegyűjtjük és logikusan összekapcsoljuk a gyakorlatból vett példákkal és megfontolandó szempontokkal.

A társasház létrejötte és az alapító okirat tartalma

2003. évi CXXXIII. törvény szerint társasháztulajdon akkor jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott módon legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül. A társasház közössége (közösség) jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, saját perbeli cselekvőképességgel bír, és gyakorolja a közös tulajdonhoz kapcsolódó jogokat. A közös tulajdon átalakítása vagy elidegenítése során a közgyűlés dönthet, és a döntéseket be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése szükséges. Az alapító okirat tartalmazza többek között a közös tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását, az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő részek meghatározását, és a közös tulajdonból való elidegenítésre vonatkozó külön rendelkezéseket is, ha az alapítói felhatalmazás ezt lehetővé teszi.

Közös költség: miből áll és ki fizeti?

A közös költség a közös tulajdonban álló részek fenntartásának költségeit, illetve a rendes gazdálkodáson túlmutató kiadások részét képezi. A költség tulajdonostársaik tulajdoni hányaduk alapján terheli, kivéve, ha az SZMSZ ettől eltérően rendelkezik. A közös költség fedezi a közös használatú területek takarítását, világítását, a liftek üzemeltetését, a közös berendezések üzemeltetését és a felújítási alap képzését is. A rendes gazdálkodáson felüli kiadások csak közgyűlési határozattal vállalhatók, és ezt az SZMSZ pontosan meghatározza.

A közös költség befizetésének kötelezettsége a tulajdonostársra terheli. Amennyiben az ingatlan albérletbe kerül, a költség gyakran átterhelődik az albérlőre a rezsivel együtt, de ezt mindig előzetes megállapodás és a szerződésbe foglalt záradékok alapján kell rendezni. A hátralékok behajtása költségeket generálhat a közösség számára, ezért a közös képviselő vagy az intézőbizottság hatáskörébe tartozik a felszólítás és a fizetési meghagyás kiadása, esetenként pedig a végrehajtás kezdeményezése.

Elidegenítés és az alapító okirat módosítása

Társasházakban a közös tulajdonba tartozó ingatlanrész eladására több lehetőség van. Ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy a meglévő külön tulajdon tárgya bővíthető, a közösség a közös tulajdon elidegenítését a tulajdonostársak legalább kétharmados többségével határozhatja meg. Ha az összes tulajdoni hányad legalább négyötödös többsége is egyetért, a közösség közös tulajdonát is gyakorolhatja, s az eredmény a bejegyzésre alkalmas okiratban rögzíthető. A döntés bejegyzése akkor válhat teljes értékűvé, ha a kisebbségben maradt tulajdonostársak írásbeli nyilatkozatot adnak vagy nem élnek a jogukkal a jogszabály által meghatározott határidőn belül.

Az alapító okirat módosítása önmagában nem elég: a módosításhoz tartozó változási vázrajzot és földhivatali bejegyzéshez szükséges okiratokat is be kell mutatni. A földmérő által készített vázrajznak tartalmaznia kell a régi és az új állapotot, záradékolva a földhivatallal. Emellett hatósági bizonyítvány szükséges az érintett ingatlanra, és a kérelem díja is fizetendő. Az alapító okirat módosításához kapcsolódó költségek között megjelenik a földhivatali szolgáltatási díj és a földmérő vázrajzának költsége is.

Ingatlan-nyilvántartási és adózási szempontok

A földhivatali bejegyzéshez szükséges okiratokat ügyvéd készíti elő, és többféle díj merül fel: ingatlan-nyilvántartási díjak, földhivatali bejegyzési díjak, valamint a földmérő költségei. A telekhányad beépítése a kész ingatlanba, illetve a kész ingatlan értékesítésekor a könyvelés és az adózás szempontjából külön megközelítést igényel. Például egy telek értékesítésekor a telekhányad sorrendjének figyelembevétele és az adott jogszabályok szerinti áfa- és illetékkezelés fontos. A közös tulajdonban álló területek és a megszerzett és adásvételre kerülő lakóingatlanok esetében az adózási megoldások mindig az adott tranzakció jellegétől függnek (Áfa törvény, adókulcsok, apport, értékesítés).

Gyakorlati szempontok a kettéosztás és az eladás során

A sikeres eladás és kettéosztás érdekében a következőket érdemes figyelembe venni:

  • Tájékozódjunk előzetesen a közgyűlés döntéseiről és a SZMSZ-ben meghatározott költségviselési szabályokról.
  • Győződjünk meg arról, hogy az alapító okirat megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, és hogy a közös tulajdon átalakítására vonatkozó határozat bejegyezhető-e az ingatlan-nyilvántartásba.
  • Készítsünk részletes vázrajzot a földmérő által, és intéztessük a földhivatali bejegyzést a határidők betartásával.
  • Érdeklődjünk a közös költség és a felújítási alap aktuális állapotáról, és legyen világos, ki viseli a költségeket a jövőbeni tervek alapján.
  • Ha parkolóhelyek is érintettek az átalakításban, bizonyosodjunk meg róla, hogy a parkolóhelyekről szóló rendelkezések és a kötelezettségek tisztázottak.

Műszaki és lakhatási környezet, zaj és hangszigetelés

A műszaki állapot és a lakás környezetének vizsgálata kiemelkedő fontosságú. Figyeljünk a fűtés módjára (egyedi vagy központi), a szigetelésre, az ablakok és ajtók állapotára, valamint a hangszigetelésre. A lakókörnyezetet érintő közös helyiségek, mint a mosókonyha vagy közös kert, befolyásolhatják a használhatóságot és a lakóközösség dinamikáját.

Összegzés a közös költségek és a jogi eljárások összefüggéseiről

A közös költség és a jogi konstrukciók összefüggése szorosan meghatározott. A SZMSZ-nek és a törvénynek (közös költség, felújítási alap, határozathozatal, tagi jogok és kötelezettségek) kell minden esetben összhangban lennie. A közgyűlés dönti el a költségvetést és az elszámolást, és ekként a közösség működésének stabilitását szolgálja. A mulasztások vagy késedelmes befizetések jogkövetkezményei komoly költségeket és jogi lépéseket vonhatnak maguk után, ezért a közös képviselő feladata a határidők betartásának erős figyelemmel kísérése és a szükséges jogi lépések kezdeményezése.

Infografika: folyamatábra a társasházi közös tulajdon átalakításáról, az alapító okirat módosításának lépései

tags: #tarsashazi #lakas #ketteosztasa #mennyibe #kerul

Népszerű bejegyzések: