társasházi mérőszekrény elhelyezése

A mérőhelyek kialakítását, javítását, karbantartását úgynevezett regisztrált, szolgáltató által ajánlott, plombabontásra jogosult szerelők végzik, akik nem állnak a szolgáltató alkalmazásában. A szolgáltató senki számára sem biztosítja a mérőhelyet, és az azzal kapcsolatban felmerülő minden költséget a fogyasztónak kell megfizetni. A szolgáltató előírásai szerint akkor, és csak akkor kell szabványosítani, ha teljesítménybővítés történik, vagy az átalakítás mértéke meghaladja az 50%-ot. A mérőhely szabványosítása az új előírásoknak megfelelően családi házas környezetben szinte mindig a mérőhely áthelyezésével is együtt járhat, és nagy valószínűséggel a hálózatra csatlakozás módja is megváltozhat (légvezeték helyett földkábel például). Ennek időbeli és nem kevés pénzbeli vonzata is van.

Az áramvédő kapcsoló minden esetben leold, ha a fogyasztóhoz bejövő áram magasabb, mint a nullavezetőn kimenő áram, ami nem kevesebbet jelent, hogy a felhasználót áramütés érné enélkül. A legtöbb fogyasztónál évtizedekkel ezelőtt kialakított villamos hálózatok működnek, sok esetben elavult, elöregedett anyagokból, melyek terhelhetősége nem felel meg a mai elektromos fogyasztók teljesítményigényének. Ezeket megelőzendő a szabványalkotó és a szolgáltató új műszaki követelményrendszereket állított fel. Példának okáért a nagyobb teljesítményű fogyasztók, beredezések jelenléte nagyobb áramerősséget okoz, amit csak és kizárólag nagyobb keresztmetszetű vezetékkel lehet biztosítani. Míg régebben egy népszerű Szarvasi kávéfőző 400W teljesítményű volt, a mai megfelelője, már 800W teljesítményű, ami pontosan kétszer akkora áramerősséget okoz.

Az idő múlásával a földelés is megszűnik előírásszerűen működni, egyszerűen azért, mert a vas földelők eloxidálódnak (elrozsdálnak). További részleteket az alábbi linken tekinthet meg ebben a témakörben: Földelés. A kábel fektetési mélysége szabályozott terepen 0,6-0,8 méter. Szabályozatlan terepen ez minimum 1 méter. Kisebb mélységben is fektethetők kábelek, ha a helyi körülmények miatt az előírt fektetési mélység nem biztosítható. Ebben az esetben fokozott mechanikai szilárdságú védőborítást vagy védőcsövet kell alkalmazni. A mérőfeszültség nagysága 1-4kV közötti kell, hogy legyen olyan műszerrel, ami alkalmas a kábel kapacitív feltöltésére. A szigetelésellenállás abszolút értékenek legisebb irányértéke 100 MΩkm. Ugyanez PE szigetelők esetében legalább 500 MΩkm. Üzembehelyezés előtt a feszültségpróbát váltakozó feszültséggel az MSZ 146-9 szabvány szerint kell elvégezni.

A mérőhely karbantartása és/vagy létesítése során csak úgy repkednek a szakszavak: „megy a vetítés és a vakítás”. Az átviteli vagy elosztóhálózat részét képező vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt -, amely az átviteli vagy elosztóhálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka. A fogyasztókészüléknek vagy annak egy részének be- és kikapcsolását vagy a fogyasztásmérő berendezés átkapcsolását meghatározott időprogram szerint automatikusan vagy központi távvezérlés útján végrehajtó, a fogyasztásmérő berendezés tartozékát képező kapcsolókészülék. A kapcsolási teljesítményt növelő és/vagy a kapcsolási állapotról jelzést adó, közvetlenül az időprogram-kapcsoló által működtetett kapcsolókészülék (pl. A villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve a közvetlen vezeték tulajdoni határa.

Az ideális mérőhely kialakításához elengedhetetlen a tervezés során a következőket figyelembe venni: a szolgáltató előírásai szerint a légvezetékes csatlakozás időlegesen is lehet, de a földkábel alkalmazása sok esetben a hosszú távú megbízhatóságot szolgálja. A mérőhelyekről kiinduló vezetékek keresztmetszeteinek meghatározása a MSZ447:2019 és az elosztói üzletszabályzat előírásainak megfelelően történik. A mért vezeték minimum 10 mm², maximum 16 mm² sodrott réz vezeték, érvéghüvelyezve. A mérőhelyre és a mért fővezeték összekötő betáplálására szolgáló vezetékek jelölése és bekötési rajz mellékelése szükséges.

A mérőhelyek elhelyezésénél egyik kulcskérdés a biztonságos üzemelés: külső behatásoktól védett helyet kell választani, és a csatlakozóvezetékek feszítését a vonatkozó szabványok szerint kell elvégezni. A szabványos mérőhely kialakítása előnyös, mert ez garantálja az energia pontos mérését és a hatékony elosztást, továbbá hozzájárul az elektromos rendszer biztonságához és megbízhatóságához. A társasházi és családi otthoni környezetek között eltérések mutatkoznak: társasházban gyakran tömbháznál is megvalósítható a közös mérőhely, míg családi házaknál gyakrabban alkalmazzák a tipizált, egyedi mérőhelyeket.

Megoldási lehetőségek és gyakorlati szempontok

1. Mekkora fogyasztók lesznek, tehát mekkora teljesítményre lesz szükség? Ez meghatározza, hogy 1 vagy 3 fázisra, illetve mennyi amperre lesz szükség a háztartásnak a megfelelő, biztonságos működéshez. 2. Hány darab tarifa lesz? Például A1 és B tarifa esetén 2 db mérőóra kerül felszerelésre. 3. A légvezetékes csatlakozásnál milyen típusú megoldások jöhetnek szóba? Tetőtartós, falihorgos vagy földkábel alapú megoldások. 4. Mikor alakítható ki végleges mérőhely, és mikor ideiglenes? A végleges mérőhely előnye, hogy egyszer kell kiépíteni, a hátránya pedig, hogy ha a mérőhely megsérül, a szolgáltató előírhatja a cserét vagy javítást. Az ideiglenes megoldás gyakran építkezések idején alkalmazható, de időkorlátos és költséges lehet.

1) Szabványos mérőhely: 2021. év szeptemberétől az új rendszerengedélyes mérőhely alapvető követelmény. A költségek nagy része itt merül fel. 2) Csatlakozó vezeték csere: a vezeték cseréje a biztonságosabb és megbízhatóbb hálózat érdekében történik; a díjakat a szolgáltatók és a helyi szabályozás határozza meg. 3) Ideiglenes mérőhely kialakítása: fontos a helyszíni bejárás és a pontos költségvetés készítése. 4) Kinek lehet igénybe venni? Mindenki, a feltételek a helyi szolgáltatóktól függenek. 5) A mérőhelyek kivitelezéséért kizárólag regisztrált villanyszerelő vállalkozó vállalhat felelősséget, a szekrény beszerzéséről pedig a fogyasztónak kell gondoskodnia.

Szabványos mérőhely kialakítása az E.ON, MVM, ELMŰ szolgáltatók üzletszabályzatai szerint történik. A mérőórát és a kismegszakítókat befogadó mérőszekrény az Ön tulajdona, a mérőhely kialakítását pedig bízza regisztrált villanyszerelőre. A beszállítás és kivitelezés során a szekrény elhelyezése legyen külső behatásoktól védett helyen, a csatlakozó vezetékek és a földelés rendben legyenek. A vezetékek azonos mélységben legyenek fektetve, és a fázis- és nullavezető színeket megfelelően jelöljék. A mérőhely végleges kiépítésével járó költségek 50.000 Ft-tól 500.000 Ft nettó összeget is elérhetnek, az adott környezet és a kivitelezés bonyolultsága szerint.

Az alábbiakban néhány gyakorlati tanács segíthet a döntésben: válasszon ismert, megbízható gyártókat (Schneider, ABB, Eaton, Hager, Legrand) a megbízhatóság és a szolgáltató általi elfogadás érdekében; a drágább, de megbízhatóbb termékek kevesebb későbbi problémát okoznak. A kivitelezéshez szükséges engedélyek és a tervdokumentáció érdekében mindenképpen konzultáljon tapasztalt villanyszerelővel, aki ismeri a helyi szolgáltató aktuális előírásait. A mérőhelyet függőleges falra vagy stabil szerkezetre kell felszerelni, soha nem vízszintes felületre. A végleges mérőhely kiépítését érdemes előnyben részesíteni, mert hosszú távon költség- és időmegtakarítást jelent.

Társasházi vs. családi otthoni környezet

A társasházi környezetben gyakran javasolt a közös mérőhelyek alkalmazása, míg családi házas területeken tipizált mérőhelyek lehetnek preferáltak. A mérőhely elhelyezésekor figyelembe kell venni, hogy az utcáról jól látható legyen, a leolvasás ideális magassága 60-180 cm közötti legyen, és a méretlen vezetékszakasz ne menjen át lakótéren. A szolgáltatók mérőhely-kialakítási előírásai a lakókörnyezet szerint változhatnak, és csak rendszerengedélyes mérőhely fogadható el a hálózat csatlakoztatásához, a teljesítménybővítéshez és egyéb munkálatokhoz.

Gyakorlati ajánlások a tervezéshez

• Van-e elegendő teljesítmény a terhelés növeléséhez? 1 fázison 25-32 amper tipikusan elegendő lehet, 3×16 A vagy 3×20 A fajták között válogatva szükség szerint kombinálható. A későbbi HMKE terhelések figyelembevételével érdemes nagyobb hálózati kapacitást tervezni.
• Hány tarifa kerül bekötésre? Például két mérőóra A1 és B tarifa esetén két mérési pont szükséges.
• A mérőhely áthelyezése: mikor és hogyan zajlik? Általában végleges mérőhelyre van szükség, ideiglenes megoldás csak átmeneti időszakokra megfelelő. Az áthelyezéshez a szolgáltató jóváhagyása szükséges.
• A zárópecsét eltávolítását csak regisztrált, a szolgáltatóval szerződésben álló szakember végezheti. A mérőhely szabványosítása során a mért és méretlen fővezetékek kötések cseréje, ha szükséges, elvégzésre kerül.

Az összegzésképp elmondható, hogy a szabványos mérőhely kialakítása az elektromos rendszerek alapja. A szolgáltatók szigorú előírásokat tartanak fenn e téren, a helyes kialakítás életbevágó fontosságú. Bár a szolgáltatók határozzák meg a kereteket, a szakemberrel való együttműködés lehetővé teszi a legjobb megoldásokat az adott környezetben. A szabványos mérőhely biztosítja az energia pontos mérését és hatékony elosztását, hozzájárulva az elektromos rendszer biztonságához és megbízhatóságához.

Az egyedi esetek kezelésekor a tervezőnek igazolnia kell, hogy az elképzelt műszaki tartalom megfelel a jogi és műszaki szabályoknak. A kivitelezés csak a terv elfogadása után kezdhető meg. Tömeges ügykezelésben a tipizált megoldások maradéktalan teljesítése után vehető át a projekt. A mérőhelyek elhelyezése és kivitelezése során a biztonság, a jogszabályoknak való megfelelés és a hatékony energiafelhasználás kiemelt szerepet kap.

Szabványos mérőhely kialakítás ára a környezet és a kivitelezés összetettsége szerint 50.000 Ft-tól akár 500.000 Ft nettó összeget is elérheti. A telepítéshez szükséges engedélyek és a tervek megalapozzák a megbízható és biztonságos elektromos hálózatot, amelyet a szolgáltató elfogad és karbantart.

tags: #tarsashazi #mero #szekreny

Népszerű bejegyzések:

• Tetőtér beépítése társasházakban: jogi háttér
• A Várhegy alatti alagút jelentősége
• Azonosítás: Újkígyós, Petőfi utca 58
• Hálózati aljzatok lakásokban
• Tippek ingatlanforgalmazó irodához