Fennmaradási engedély kiadása és szabályai: részletes útmutató
A fennmaradási engedélyezési eljárás fogalmával általában szabálytalanul megvalósított építési tevékenység esetén találkozunk. A fennmaradási engedély megszerzéséhez azonban az elkészült építménynek, építményrésznek számos jogszabályban meghatározott feltételnek kell megfelelnie, és vannak esetek, amikor az eljáró hatóságnak nem áll módjában kiállítania. Ennek tisztázását a hatóság indítványozhatja felszólító határozatában, de kezdeményezhetik az ingatlantulajdonosok is, akiknek érdemes gondoskodniuk ingatlanaik jogi helyzetéről, mivel adás-vételi eljárás lebonyolítása enélkül nem lesz lehetőséges.
A fennmaradási engedély fogalma és főbb irányelvei
A fennmaradási engedély iránti kérelemben a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény tovább építésére, használatbavételére, illetve az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére irányuló kérelem is előterjeszthető. Amennyiben az építményt vagy az építményrészt szakszerűtlenül valósították meg, azaz nem felel meg az érvényben lévő országos és helyi építési előírásoknak vagy szakmai követelményeknek, a hatóság elrendeli az ingatlan szabályossá tételét; ha ez lehetséges, vissza kell bontani az érintett részt, és újraszerkeszteni az építményt.
Más a helyzet, ha az épület tíz évnél régebben épült meg. Ebben az esetben az építési bírság érvényesítési joga elévült, a hatóság nem szabhat ki bírságot a jogszerűtlenül, szakszerűtlenül megvalósított építmények építtetőjére vagy tulajdonosára. Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése előtt kerül sor, a fennmaradó engedélyhez kötött munkálatok elvégzésére is engedélyt kell kérni.
Ki kérheti és mikor lehet fennmaradási engedélyt kérni?
Fennmaradási engedély kérhető a tíz éven belül végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén - a jogszerűtlen építési tevékenység tudomásulvételi eljárása kivételével -, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. A kérelmet az építtető vagy a tulajdonos nyújthatja be. A kérelmet és mellékleteit személyesen a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy bármely kormányablaknál, elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR felületén lehet benyújtani.
Kivételek: nem kell fennmaradási engedélyt kérni jogszerűtlenül tíz éven belül megépített építményre vagy részre, amely a tudomásra jutásakor hatályos jogszabályok alapján nem kötött építési engedélyhez vagy bejelentéshez, illetve amely tíz évnél régebben épült vagy használták. Ilyenkor hatósági bizonyítvány kiállítása kérhető.
Mit kell és mit lehet mellékelni az engedélykérelemhez?
A fennmaradási engedélykérelem mellékletei elektronikus adathordozón vagy ÉTDR-en keresztül: az R. 1. mellékletének 1-3. pontjában meghatározott építészeti-műszaki dokumentáció, eltérés esetén az 1. és 5. pontban meghatározott dokumentáció, az út kezelőjének hozzájárulása a 3. melléklet 8. sorában, a szakkérdések vizsgálatához szükséges dokumentációk, az építési napló nélküli tevékenység vagy fővállalkozó halála/ megszűnése esetén az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozata, a települési zöldinfrastruktúráról és a zöld tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvány, a 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet alá tartozó meglévő épület bővítése esetén az energetikai jellemzők igazolása, továbbá egyes egyéb hatóságok véleményei (településképi vélemény, tervtanács szakvélemény, iparbiztonsági engedély stb.).
Az igazolni kell azzal egyidejűleg, hogy rendelkezésre áll a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és kapcsolódó jogszabályokról szóló hatóság véleménye, településtervek tartalma és vélemény a tervezett tevékenységről, és hogy a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesülnek.
Szakhatóság bevonása
Szakhatóság bevonása szükséges, ha ezt a 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. pontja előírja. Az építtető előzetes szakhatósági állásfoglalást kérhet a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtása előtt az ÉTDR-ben, és ezt elektronikus formában kell mellékelni a kérelemhez. Ha nincs előzetes állásfoglalás, az építésügyi hatóság a szakhatóságot elektronikus úton keresi meg, és hiánytalan kérelem esetén az 5 napon belüli határidőt tartja fenn.
Eljárási díjak és határidők
Az eljárás nem illetékköteles, azonban ha szakkérdés vizsgálata szükséges, külön díjat kell megfizetni a vonatkozó jogszabály szerint.
- Az ügyintézési határidő fennmaradási engedélyezési eljárásban: 25 nap; szakkérdés esetén 35 nap; kereskedelmi építmények esetén 75 nap.
- A kérelem megérkezésének napja az ügyintézés kezdőpontja.
- A szakhatóságok állásfoglalásainak kiadási határideje 15 nap (531 Kr. 1. melléklet 4. táblázat).
Helyszíni szemle és döntés
Az eljárás megindulásáról az építésügyi hatóság értesíti az érintetteket. A hatóság helyszíni szemlét tart a tényállás tisztázására, jegyzőkönyvet készít, és fényképeket rögzít. A hiánypótlásra felhívás határidővel történik. A fennmaradási kérelmet elutasító döntés esetén bontási és állapot helyreállítási kötelezettség kerül határozatra, illetve engedélyezés esetén a fennmaradó tevékenység megkezdéseit és a használatbavételt is elbírálják.
A döntés tartalma és jogorvoslat
A fennmaradási engedély jogerős döntése közlése után hivatalos és végrehajtható. Ellene közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, jogszabálysértésre hivatkozva felülvizsgálat kérhető, illetve közigazgatási per indítható. A döntésről értesítésre kerül mindaz, akinek jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, valamint a települési önkormányzat polgármestere és az érintett szakhatóságok.
Hatály és végrehajtás
A fennmaradási engedély hatálya határozatlan ideig tart, míg a fennmaradási és továbbépítési engedély a véglegessé válás napjától számított négy évig hatályos; ha a tevékenységet a hatályosság alatt megkezdték, és a használatbavételi engedély megadására vagy tudomásulvételére 6 éven belül sor kerül, a hatály további 4 évet kaphat.
Speciális megjegyzések a gyakorlatból
Ha a felhasználó 10 éven belül jogszerűtlen építésről beszél, sikeres fennmaradási eljárás esetén a bírság megfizetése mellett a fennmaradó épületrész szabályossá tehető. Amennyiben pedig 10 évnél régebben épült az épület, az építésügyi hatóság az igazolásokkal és az engedély kiadásával kapcsolatos jogi kérelmeket vizsgálja. A 2012-es rendeletek és az Étv. módosításai alapján a fennmaradási eljárás kockázatai között a szünetelések és meghosszabbított határidők is előfordulhatnak, azonban az elmúlt jogszabályi változások ezt az időtartamot talpra állították.
Gyakorlati útmutató a lehető legközelebb a jogszabályokhoz
Ha az ingatlan a térképben vagy az építési naplóban nincs megfelelően feltüntetve, érdemes felkészülni a fennmaradási engedélyre és földmérő bevonására. Kérjen előzetes szakhatósági állásfoglalást az ÉTDR-ben, és gyűjtse össze a szükséges dokumentumokat, hogy a kérelem minél teljesebb legyen. A jogi folyamatokban fontos a hatóság által kért dokumentáció időben történő benyújtása és a hiánypótlások pontos teljesítése a határidők betartása érdekében.
Rövid meta leírás és kulcsszavak
tags: #tata #ph #fennmaradasi #engedely #kerelem