Tatai vár erkélyei: történet, művészet és műemlék a Öreg-tó partján
A Lackffyak kezdeményezésére az 1300-as évek végétől folyamatosan épült és átépült Tatai vár ma a város egyik legjelentősebb gyöngyszeme: falai adnak otthont a Kuny Domokos Múzeumnak, és romantikus stílusú átépítéseivel a középkortól a modern korban is lenyűgöz.
A tatai vár rövid bemutatása
A tatai vár az Öreg-tó partján emelkedik, és a város központjának szívében helyezkedik el. Eredetileg nyaralóként és vadászkastélyként épült, azonban a történelmi idők viharai során folyamatosan változott, így ma csak a keleti torony és a délkeleti sarokmaradványok láthatók. A Lakkfi-család, Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király idején játszott fontos szerepe mellett a XIV-XV. századi Magyar Királyság poltikai és katonai életében is központi szerepe volt. A várat a XVI-XVII. században többször ostromolták, majd a törökök 1597-ben elfoglalták és 1598-ban visszafoglalták a magyarok. Az Esterházy-család idején a külső és belső átépítések sorozata zajlott, s a romantikus stílus jegyei fokozatosan meghatározták a vár kinézetét.
A középkori eredet és a Zsigmond-kor
Az építkezések kezdeti fokát a Lackfi család adhatta, akik a XIV. században Tatát birtokolták. Luxemburgi Zsigmond 1397 és 1409 között alakíttatta át a tatai várat királyi rezidenciává, a négyszögletes alaprajzú és négy saroktornyos erődítmény maga köré zárva kapott új rendet. A keleti szárny közepén két emeletes kápolna kapott helyet, és a déli torony falainak megőrzött szerkezete a késő középkori kápolna nyomait mutatja. A vár védelmi rendszere a száraz és vizes védőárkokkal, a tó felé néző árnyékos oldalakkal kombinálva egyedülálló volt Magyarországon: a tóra néző vizesárok rendszerét a hajdani erődítmény körül 12-14 méter szélességben alakították ki.
A Mátyás-kor és reneszánsz fénykor
Mátyás király 1458-1490 között Tatát megvásárolta és a Rohagy Ildikó-építéshez hasonlóan itáliai mesterek segítségével reneszánsz palotává alakította a várat. A belső terek aranyozással, díszes faragásokkal, valamint Zsigmond-kori lovagalakos kályhával gazdagodtak. A várkapu és az udvar a vízivárak mintájára épült, és a tó felőli terasz árkádos kialakítása lenyűgöző kilátást biztosított. A Mátyás-kori korszakban a törökök elleni diplomáciai és katonai események színterévé is vált Tata.
A török idők és újjáépítés
A 16. század közepén a Dunántúl végvár-rendszerének fontos láncszemévé vált Tata, melyet többször ostromoltak. 1543-ban a törökök elfoglalták és lerombolták a várat, de később visszakerült a magyarok kezébe. 1597-1598-ban Pálffy Miklós és társai a patara (harang alakú bronzból öntött robbanóeszköz) felhasználásával visszafoglalták a várat. 1683-ban Kara Musztafa nagyvezír ismét megpróbálta elfoglalni, de végül a keresztény erők 1685-re visszafoglalták. A XVII-XVIII. század folyamán habár a vár már nem szolgált katonai célokat, továbbra is jelentős múzeumi és kultúrtörténeti érdekessége maradt a területnek.
Az Esterházy-korszak és a romantikus átalakítás
Esterházy Miklós 1755-ben a vár helyén barokk kastélyt szeretett volna építeni Fellner Jakab tervei alapján, de anyagi okok miatt csak részleges átépítésekre került sor. A belső vizesárok feltöltése, a négynyílású kőhíd és a kapu megőrzése történt, és ekkor készültek el a Lovagterem korábbi alaprajzát követő átépítések. 1809-ben I. Ferenc a kastély tornyszobájában írta alá a schönbrunni békét, majd a tűzvész 1815-ben nagy károkat okozott. A romantikus neogótika stílusát 1815-ben és 1896-ban Schmidt Frigyes tervei szerint hordozták tovább, a tóparti homlokzat és a belső terek kibővítései pedig összefonódva adták meg a vár mai jellegét.
A Kuny Domokos Múzeum és a mai látogatói élmények
1954 óta a Tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont, amelyben a római kőtár és a középkori faragványok, valamint a Zsigmond- és Mátyás-kori faragványok kerültek kiállításra. Az udvarban a szabadidős programok és időszaki kiállítások mellett a római kori leletek és középkori emlékek is megtekinthetők. A látogatók a járófelületek miatt érdemes legyen felkészülniük lépcsőkre, és a múzeumot a romantikus külsővel rendelkező vár legbelső udvarán keresztül érik el. A belső terek között a lovagterem gótikus keresztboltozata és a Zsigmond-kori kályha különösen figyelemre méltó.
Szállás és programok a környéken
- A környéken a Bázis a hegyen vendégház Dunaszentmiklóson kényelmes kiindulópont lehet a Tatai vár felfedezéséhez.
- A Tatai Fényes tanösvény a kõzetek és láperdők útján vezet félreeső részeire a környéken, 1,5 km hosszú, 18 állomásos útvonalával.
- Az Eszterházy-kastély és az angol típusú kert bemutatja a XVIII-XIX. századi kertészeti trendeket, a parkban romantikus romok és íves hidak találhatók.
Hol található és hogyan érdemes megközelíteni?
A Tatai vár címe: 2890 Tata, Váralja u. 1-3. A parkolás a városközpont közelében található parkolókból és az Eszterházy sétányról megközelíthető. A látogatás tipikusan 2-3 órát vesz igénybe, de a tóparti sétával együtt érdemes fél napot szánni rá. A bejárat a romterületen keresztül közelíthető meg a nyugati oldalról, az udvar felől pedig a Kuny Domokos Múzeum felé vezető út található.
A legfontosabb adatok és érdekességek
- A tatai vár a Dunántúli végvárak közé tartozik: elsődleges szerepe a védelem helyett inkább a rezidencia és látványos diadala volt.
- A 14. század végén Lackfi István nádor és a dunántúli uradalom építkezéseivel kezdődött, a Zsigmond-korban pedig királyi palotává alakult.
- A török korszakban többször ostromolták; a patara eszközeivel 1597-ben visszafoglalták a várat, majd 1598-ban ismét visszakerült a magyar kézbe.
- A 18-19. században romantikus átépítések történtek, a torony- és kapuhíd modernizálása és a neogótikus ablakkeretek megjelenése jellemző.
- A múzeum állandó kiállításai a római és középkori kőtárak, a Zsigmond- és Mátyás-kori faragványok, valamint a középkori emlékek bemutatását szolgálják.
