Margitsziget és a telekadó: miért és hogyan érinti a Margitszigeten lévő építményeket
A telekadó egy helyi adónem, így a települési önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy kivetik-e.
Nem mindenhol élnek a lehetőséggel, amit jól mutat, hogy 2023 októberében a 2 290 települési önkormányzat közül mindössze 933-ban kellett telekadót fizetni.
Mivel a települések csak mintegy harmada szed telekadót, egyáltalán nem biztos, hogy neked is kell ilyet fizetned, ezért érdemes erről az illetékes települési önkormányzatnál érdeklődnöd.
Azokon a településeken, ahol telekadót szed a helyi önkormányzat, mindig annak kell bevallania és megfizetnie azt, aki az adott telek tulajdonosa az adott naptári év legelső napján, vagyis január 1-jén.
Bár a telekadót évente két részletben - március 15-én, illetve szeptember 15-én - kell megfizetni, a második részletet ugyanattól szedik be, aki év elején a tulajdonos volt.
Gyakori, hogy egy teleknek több tulajdonosa van, ebben az esetben ők a tulajdoni hányaduknak megfelelően lesznek adóalanyok, azaz mindenkinek a rá eső részt kell bevallania és befizetnie.
A telekadó évi mértékének felső határa hasznos alapterület esetén 200 Ft/m2, korrigált forgalmi érték alapján számolt adóalap esetén pedig a korrigált forgalmi érték 3%-a.
A helyi önkormányzatok az illetékességi területükön fekvő telkek után telekadót vethetnek ki.
Telekadó alóli mentesség szempontja nem lehet az, hogy az adóalany az adott településen életvitelszerűen ott lakik-e.
A Kúria által már megsemmisített, illetve törvényellenessé nyilvánított önkormányzati rendelet vonatkozásában ismételt eljárásban alkalmazási tilalom elrendelésére kerülhet sor bírói kezdeményezés esetén, a törvényellenesség megállapítására (megsemmisítésére) irányuló eljárás és az alkalmazási tilalom kimondására irányuló eljárás adott esetben elválhat - a Kúria eseti döntése a 2016-ban már 9 önkormányzatnál is vizsgált telekadó kérdésben.
A fellebbezés során eljárt kormányhivatal helybenhagyta az elsőfokú határozatot.
Hivatkozott a helyi önkormányzat helyi adóról szóló rendeletére, amely szerint az önkormányzat illetékességi területén ténylegesen életvitelszerűen élő magánszemély adóalany 90 Ft/m2 adókedvezményre jogosult.
A felperesek keresetet terjesztettek elő a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára, amelyben kérték, hogy a bíróság kezdeményezze a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az önkormányzati rendelet törvényességi vizsgálatát.
A bíróság szerint a vagyoni típusú adók, így a telekadók esetében az önkormányzat nincs tekintettel az adófizetési kötelezettségben érvényesítendő jogegyenlőségre akkor, ha a vagyontömeg értékén, az adóalany teherbíró képességén túli más szempontokat is értékel, így az adófizetési kötelezettséget az adóalany igazgatási szempontú lakhatásától teszi függővé, hiszen a vagyoni típusú adók célja az arányos közteherviselés megvalósítása.
Mivel az önkormányzati rendelet a lakóhely alapján tett különbséget az adóalanyok között, a bíróság szerint ez a helyi adókról szóló törvénybe ütközik.
A törvény 6. § c) pontja alapján az önkormányzat adómegállapítási joga többek között arra terjed ki, hogy az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan megállapítsa.
Időközben a Kúria az Alapvető Jogok Biztosa absztrakt normakontroll indítványára megállapította az önkormányzati rendelkezés törvényellenességét és megsemmisítette azt, ezt követően az önkormányzat új rendeletet alkotott, amelyben újraszabályozta a jogintézményt.
Ugyanakkor a Kúria a hatályon kívül helyezett rendelkezést vizsgálata alá vonta, mivel a már hatályon kívül helyezett szabályt a konkrét ügyben még alkalmazni kell.
A két ügyben a normakontroll-kérelem azonos volt.
Megsemmisítő döntésében a Kúria akként érvelt, hogy a helyi adó törvény értelmében a telekadó tárgyát képezi minden, a tényleges művelés alatt álló mezőgazdasági földterületet nem tekintve, belterületi és meghatározott kivételektől eltekintve a külterületi telek is.
A helyi közösség számára a beépítéssel járó esetleges előnyök a telkeknek csak egy része esetében jelentkezhetnek tényleges előnyként.
A mentességi szabály ebben a megfogalmazásban nem igazolja vissza az érintett önkormányzat azon várakozását, hogy a helyi lakos telektulajdonosok a beépítéssel növelik a helyben lakók számát és ily módon hozzájárulnak az érintett önkormányzat bevétel-növekedéséhez.
Amennyiben az életvitelszerűen helyben lakó adóalany telke nem beépíthető külterületi ingatlan, úgy a részére nyújtott adómentesség, kedvezmény észszerűen nem indokolható az önkormányzat gazdálkodási követelményeivel.
A település megtartó-képességének erősítése, a tényszerű helyben lakás ösztönzése, a saját források növelése ésszerű alap lehet a vagyoni típusú adók alóli mentességek, kedvezmények szabályozásakor, azonban a Kúria szerint a helyben lakók kedvezőbb helyzetbe hozása, lényegében a telekadó megfizetése alóli mentesítés és az érintett önkormányzat saját bevételeinek növekedése között nincs ésszerű, a tárgyilagos mérlegelés szerinti észszerű kapcsolat.
Kiemelte, hogy mivel az önkormányzati tanács határozata mindenkire nézve kötelező, ezért nincs helye az önkormányzati rendelet újabb vizsgálatának, ha az indítvány a Kúria által érdemben már elbírált önkormányzati rendelet vagy önkormányzati rendelkezés vizsgálatára irányul, és az indítványozó ugyanarra a más jogszabályba ütközésre hivatkozva kéri a törvényellenességet megállapítását.
Ugyanakkor egyik esetben a Kúria absztrakt normakontroll hatáskörben járt el, míg a mostani eljárás egyedi üggyel összefüggő konkrét normakontroll, amely esetben a törvényellenesség jogkövetkezménye az alkalmazási tilalom elrendelése lehet.
A Kúria gyakorlata szerint a Kúria Önkormányzati Tanácsa által már megsemmisített, illetve törvényellenessé nyilvánított önkormányzati rendelet vonatkozásában ismételt eljárásban alkalmazási tilalom elrendelésére kerülhet sor bírói kezdeményezés esetén, azaz a törvényellenesség megállapítására (megsemmisítésére) irányuló eljárás és az alkalmazási tilalom kimondására irányuló eljárás adott esetben elválhat.
Az ismertetett döntés (Kúria Köf.5047/2015.) a Kúriai Döntések 2016/11. számában K.34.
A jogellenes munkaviszony-megszüntetésből származó igények hagyományosan a legtipikusabb tárgyai a munkaügyi pereknek.
A telekadó mértékei és kedvezményei között a helyi rendeletek különbségei vannak, például Htv. 6.§ d)12/2014.(IX.22) 3. § és 4. §-ai különböző körzetekben eltérő kedvezményeket írnak elő a telek tulajdonosainak lakóhely- és beépítési feltételek alapján.
Az 5/A. §2 Az 5. 6. § Az adókötelezettség keletkezésére, változására és megszűnésére vonatkozó szabályozást a Htv. 14. 3. 9. §, valamint a különböző pontok részletezik az adókedvezmények és mentességek feltételeit, például lakóhely alapján nyújtott kedvezményeket és a beépítéshez kötött adókedvezményeket.
Az adómentességek körét a Htv. 31. 22. § írja le, és a telekadó mértékét a törvény és a helyi rendeletek összhangja határozza meg, gyakran körülményektől függően.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
Megfigyelések a Margitsziget kontextusában
Magyarországon a Margitszigeten található építmények adóztatása összefügg az értékalapú adóztatás vitáival és a helyi rendeletek تشكيلításával.
A Margitsziget különleges övezetként sokszor a fővárosi önkormányzat figyelmének középpontjában áll, különösen a luxusingatlanok és kiemelt értékű teherhordó építmények esetében.
Gyakorlati tanácsok a lakó- és tulajdonosi oldalon
- Érdeklődj a helyi önkormányzatnál, hogy az adott településen van-e telekadó, és ki a jogutódja az adó megfizetésének január 1-jén.
- Ellenőrizd, hogy a telekkönyvi tulajdonosok milyen hányadban felelősek az adó megfizetéséért, és ki bevalló.
- Ha több tulajdonos van, mindenkinek a neki járó részt kell bevallania és befizetnie, az adó mértéke pedig lehet alapterület vagy korrigált forgalmi érték alapján számított.
- Figyelj a határidőkre: március 15. és szeptember 15. - második részletet ugyanattól szedik be, aki év elején a tulajdonos volt.
tags: #telekado #margit #sziget