Telekhatar, kerítés és birtokvédelmi eljárások: jogi útmutató közös tulajdonú ingatlanok esetére

Telekhatar kijelölésére, közös tulajdonú ingatlanok vitás kérdéseire és kerítések jogi helyzetére ad részletes útmutatást a magyar jogi gyakorlat szemszögéből.

A telekhatár meghatározásának és védelmének alapelvei

A települések jegyzői azt javasolják, hogy aki vitatja a telekhatárt, vagy közösen tűzessék ki földmérővel az ingatlan-nyilvántartási térképnek megfelelő telehatárt. Gyakori, hogy a viták oka, hogy a térképi és a természetbeni állapot között minimális eltérés van. Ebben az esetben bírósághoz kell fordulni a telekhatár kijelölése végett. A földmérő nem hatóság, nem kötelezhet senkit a kitűzött telekhatár elfogadására. Amennyiben nem várható megegyezés, akkor is kitűzhető az ingatlan határa, nehogy a hosszú pereskedés után derüljön, ki hogy nem is volt igazunk.

Kérdések és tények bizonyítása

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, annak érdekében, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.

Kire vonatkozik a kerítés kérdése és hogyan oszlanak meg a költségek

A 2013. évi CLXXIV. törvény szerint a szomszédos ingatlanokat elválasztó kerítés, mezsgye vagy növény használatára a tulajdonosok közösen jogosultak. A fenntartási költségeket főszabály szerint olyan arányban kell viselniük, amilyen arányban jogszabály vagy a felek megállapodása a kerítés létesítésére kötelezi őket. Ha nincs ilyen szabály vagy megállapodás, akkor a költségek a határolt földhosszúság arányában oszlanak meg. A TÉKA 62. §-a szerint először főszabály szerint egyáltalán nem kötelező kerítést létesíteni, kivéve ha a helyi építési szabályzat kötelezővé teszi. Először tehát az önkormányzati rendelettárat kell ellenőrizni. Ha kötelező a kerítés, akkor a telek tulajdonosa, kezelője, használója a kerítés a telek homlokvonalán, továbbá az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és az érintett tulajdonosok megállapodásának hiányában a hátsó telekhatárnak a jobb oldali telekhatártól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.

Jobb oldal meghatározása és kerítés kérdése egyaránt

Két út között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között meg volna osztva. A kerítés vonatkozásában saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít. A kerítés tehát nem mindig a telekhatár közvetlen jelzője; a már megépült kerítés leginkább azé, aki létesítette.

Kerítés elbontása és jogszerű túlépítés

Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja. A kerítés persze nem épület, hanem építmény. Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért kártalanítást fizessen, vagy a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható; vagy az egész földet vásárolja meg. Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő az épületet bontsa le; vagy a saját földjét és az épületet - a föld és az épület értékének megtérítése ellenében - bocsássa tulajdonába.

Egy kúriai ügy háttere: kerítés, amely nem a telekhatáron áll

A Kúria Pfv.I.21.948/2011/9. számú döntése bemutatja, hogy a felek nem tisztában lehetnek a "kerítéstulajdon" szabályaival. Az ügyben a kerítés és a garázs az 1965 előtti időkből származott, és 3,2 méterrel beljebb helyezkedtek egy másik ingatlan területén. A felperes birtokháborításra és az átjárási szolgalmi jog megsértésére hivatkozott, és a térképen ábrázolt határvonal természetbeni helyének meghatározását kérte, de a bíróság ezt elutasította.

Birtokvédelem és átjárási szolgalmi jog

A bíróság megállapította, hogy a felperesek átjárási jogát elismerik, azonban annak pontos terjedelme a bejegyzéskor nem volt rögzítve. A felek egyetértettek abban, hogy a személygépkocsival való beállás lehetséges, de nem volt indokolva, miért lenne feltétlenül szükség tehergépkocsival történő áthaladásra. A több évtizede ott álló kerítés és garázs nem akadályozza olyan mértékben a szolgalmi jog gyakorlását, hogy azok elbontása indokolt lenne. A felek nem tudtak olyan életkörülmény-változást igazolni, amely a bontást szükségessé tenné.

Telekhatár megállapítása iránti kereset

Az ilyen keresetet a bíróság azért utasítja el, mert a per során a felek között nem volt vita a szomszédos ingatlanok határvonalának helyéről. A PK 265. számú állásfoglalás szerint a telekhatár megállapítása iránti kereset csak akkor lehet sikeres, ha a szomszédos ingatlan tulajdonosa vitatja a határ helyét. Amennyiben a felek egyetértenek a térkép szerinti határvonal helyével, a megállapítás nem kérhető, még akkor sem, ha a kerítés ténylegesen nem a telekhatáron áll. Ennek oka, hogy ilyenkor nincs jogmegóvási szükséglet, mivel a jogok védelméhez nincs szükség a határvonal helyének megállapítására.

A Kúria álláspontja és végkövetkeztetések

A felperesek felülvizsgálati kérelme a Kúriánál elutasításra került, mivel a jogszabály kizárja a felülvizsgálatot birtokvédelmi és szomszédjogi perekben, ha a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A Kúria a telekhatár megállapítása iránti kereset kapcsán is megerősítette, hogy mivel a felek között nem volt érdemi vita a határvonalról, a megállapító kereset nem volt indokolt.

Gyakorlati összegzés és teendők szomszédjogban

A közös tulajdon jogi kihívásokat rejthet, és a korábbi gyakorlat alapján a beállt birtokviszonyok és a használt megállapodások kiemelt szerepet kapnak a jogviták rendezésében. Körbe akarom keríteni a telkemet, ezért felmérettem egy céggel. A szomszédom nem ismeri el az így kialakult telekhatárt és kihuzigálta a jelöléseket. Mit tegyek? A kitűzési pontok kihúzása miatt keresse a helyi Polgármesteri Hivatal jegyzőjét és jelentse be a történteket, lehetőleg írásban, tértivevénnyel. A birtokvitában ugyanis a jegyző illetékes, és a birtokháborítás megszüntetése miatt is a jegyző köteles eljárni.

Gyakorlati kérdések és további olvasnivalók

• Szomszédjog: ki jogosult dönteni és hogyan?
• Átjárási szolgalom érvényesítése
• Vita közös tulajdonú ingatlan tulajdonosai között
• Birtokvédelem

tags: #telekhatar #vita #ugyved #lenti

Népszerű bejegyzések:

• Energetikai tanúsítvány Baranyában és környékén
• A Nasszer-tó története a védelem krónikájában
• Hogyan határozzák meg a parkolási övezet kezdetét Miskolcon – egyezményes vagy egyedi megoldás?
• Fedezze fel a luxus lehetőségeit Budapesten
• Nincs alapitva sem jelzalogjog ingatlan nyilvántartás: gyakorlati következmények