Telekalakítás és szomszédos telkek közötti határ rendezése – részletes útmutató

A telekalakítási eljárás egyik változata a telekhatár-rendezés. Akkor szükséges, ha két, vagy több egymással közvetlenül szomszédos telek közti közös határvonalat szeretnék módosítani (arrébb tolni, kiegyenesíteni). A földrészletek helyrajzi száma és darabszáma változatlan marad a telekalakítási eljárás során. Gyakran előforduló eset például, amikor egy telek tulajdonosa el akar adni néhány négyzetméternyi területet a szomszéd telek tulajdonosának. Alapvető követelmény, hogy a telekalakítási eljárás során csak azonos fekvésben lévő ingatlanok határvonalát lehet módosítani.

Előzetes egyeztetések és hivatalos tájékoztatók szerepe

A folyamat kezdete előtt érdemes előzetesen egyeztetni a helyi Önkormányzattal, hogy a telekhatár-rendezésnek van-e akadálya. A településrendezési követelményeknek - vagyis a helyi építési szabályzatnak (HÉSZ) és a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló új kormányrendeletnek (TÉKA) - való megfelelőség kérdésének vizsgálata korábban jegyzői hatáskör volt, jelenleg a kormányhivatal vizsgálja. 2024. október 1-től minden telekre kikérhető a helyileg illetékes Önkormányzattól a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 81.§ (10) bekezdése szerinti tájékoztató, melyben minden fontos telekalakítási követelményt felsorolásra kerül a tárgyi ingatlanra vonatkozóan.

Kik és mikor érintettek a telekhatár-rendezésben?

Nem végezhető telekhatár-rendezés akkor, ha az ingatlan tulajdoni lapján perfeljegyzés szerepel az ingatlan területével, határvonalával vagy tulajdonjogával kapcsolatosan. Ebben az esetben földmérési munka az ingatlannal kapcsolatban a perben kirendelt igazságügyi szakértő kivételével nem végezhető, kivéve, ha a bírósági határozat meghozatalához változási vázrajz szükséges. A tulajdonosnak a földmérő részére írásban kell nyilatkoznia, hogy a telek határát érintő per nincs folyamatban.

Mielőtt felkeresne egy földmérőt, hogy megbízza a telekatár-rendezéssel egy úgynevezett elvi telekalakítási engedélyt, vagy előzetes szakhatósági állásfoglalást kell kérnie (műszaki vagy építésügyi osztály) arról, hogy az Ön által elképzelt módosításhoz hozzájárulnak-e. Az önkormányzat az érintett telekről három hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapot, és térképmásolatot kér. Az eljárási illeték befizetése és a szükséges nyomtatvány kitöltése után a hatóság meghozza a döntését.

Elvi telekalakítási engedély és hatósági egyeztetések

Esetenként azonban az említett eljárás nélkül is nyilatkozik írásban vagy szóban, hogy hozzájárul-e az Ön által elképzelt telekalakításhoz. Az elvi telekalakítási engedély megkérésére azért van szükség, mert településenként más és más építési övezetek lehetségesek, amelyek meghatározhatják pl. a telek minimális területét, lehetséges alakját, oldalhosszát. Ezenkívül a hatályos rendezési tervnek is meg kell felelnie a telekalakításnak. Elképzelhető, hogy az önkormányzat csak akkor járul hozzá a telekhatár-rendezéshez, ha pl. a telek területéből lead a tulajdonos egy későbbi utcaszélesítés részére is egy kisebb részt.

Frissítés: A tervezett telekalakítások helyi rendezési követelményeknek való megfelelését az elmúlt években a település jegyzője vizsgálta építésügyi szakhatósági eljárás keretében. A szakhatósági eljárás az ingatlanügyi és telekalakítási hatóság megkeresésére indult, azonban az ügyfélnek lehetősége volt a telekalakítási eljárás megindítása előtt, 1 évig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalás (elvi telekalakítási engedély) megkérésére is. 2021. évi kormányrendelet szerint a szakhatóság kijelölése és megkeresése megkerült, és a jegyző részvétele a telekalakítás folyamatában megszűnt. A földhivatal a szakhatóság megkeresése helyett a kormányhivatalok állami főépítészi irodáját keresi fel a szakkérdések vizsgálata érdekében. Minden esetben érdemes megkísérelni a telekalakítási engedélyt a főépítésztől kapni.

Eljárás menete és időtartam

A munka a földhivatali adatszolgáltatás megrendelésével, illetve az érintett telkek helyszíni ellenőrző felmérésével kezdődik. Ezután a földmérő elkészíti a telekhatár-rendezési vázrajzot, valamint segít kitölteni a megfelelő nyomtatványokat. A földhivatal a földmérő által készített dokumentumokat műszakilag megvizsgálja, és záradékolja, ha minden rendben van. Ezt követően a telekalakítási engedély iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani az illetékes földhivatalhoz, csatolva az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását, a zradékolt változási vázrajzot és a telekalakítási dokumentációt. A szükséges szakhatósági állásfoglalások a földhivatal szerzi be, ha a kérelmező ezt előzetesen nem tette meg. A földhivatal a vázrajzokat megküldi az építési hatóságnak, amely 15 nap alatt mint szakhatóság elbírálja, hogy engedélyezhető-e a telekalakítás.

A telekalakítási eljárás általános ügyintézési ideje 60 nap, amely alatt az engedélyezés és az ingatlan-nyilvántartási átvezetés megtörténik. Az eljárás eredménye a telekalakítást engedélyező határozat, amely a jogerőre emelkedéstől számított egy évig érvényes. A földhivatal megküldi a határozatot az érintettek számára, akiknek 15 nap jogvesztő határidő áll rendelkezésére a fellebbezésre. Ha senki sem fellebbez, az ingatlan-nyilvántartási térképen és a tulajdoni lapokon az új területek átvezetésre kerülnek, és a határozat értesíti a tulajdonosokat.

Alternatív és külön eljárások

Külön eljárásként a Földhivatal elsőfokú hatóságként folytatja le a telekalakítási engedélyezési eljárást, majd megküldi a dokumentációt a Kormányhivatal Állami Főépítészi Irodájának szakhatósági véleményezésre. Az általános ügyintézési idő a teljes eljárásra 60 nap. Az ügy lezárása után a földhivatal a szakterületi határozat alapján engedélyezi a telek-egyesítést, amelyet a jogerőre emelkedéstől számított egy évig lehet érvényesíteni. A határozatot a fellebbezési jog fennállásával érintetteknek megküldi, és a felpereseknek 15 napja van a jogorvoslatra.

Az eljárás során az árak tájékoztató jellegűek, és ajánlattevésnek nem minősülnek. A telekalakítási engedély megszerzését követően a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási átvezetést végzi el. A telekalakítási eljárás teljes költségigénye a konkrét ügytől függ, és a megállapodások szerint oszlik meg a felek között. A szakhatósági vélemények beszerzése és az ehhez kötődő költségek módosíthatják az összegüket.

Értékcsökkenés és szomszédos tevékenységek hatása

Gyakran felmerül a kérdés: mikor okozhat értékcsökkenést a szomszéd építkezése? Az ingatlan piaci értékét befolyásolja a környezet állapota, a kilátás és az általános kereslet. Lehetséges, hogy a szomszéd építkezése értékcsökkenést okoz, például ha jelentősen megváltoztatja a környezetet vagy rontja a kilátást, bevilágítást vagy a használhatóságot. A jogi alapot ebben az esetben a Polgári Törvénykönyv adja meg: ha a környezeti zavar elviselhetetlen mértékben rontja az ingatlan piacát, kártérítés kérhető. A bírói gyakorlat szerint a kilátás elvonásától, az intimitásvesztéstől vagy a látvány okozta félelemérzetet is értékcsökkentő tényezőként kezelik, ha az hat a piaci árra.

Telki szolgalom és használat

A telki szolgalom a szomszédos telkek használatát meghatározza, és nem személyhez, hanem a telkekhez kapcsolódik. A szolgalmi jog elbirtoklás útján is megszerezhető, ha a jogosult 15 éven át nem tiltakozik a használat ellen. A szolgalomtól való mentességet is el lehet birtokolni. Ha valaki használati megállapodást köt, az segítheti az ingatlan értékének stabilizálását és elősegítheti a későbbi finanszírozást. Amennyiben a közös telkek használata problémás, a megállapodások megkötése és a földmérő bevonása a leggyakoribb megoldás.

Gyakorlati példák és tipikus helyzetek

  • 50%-os tulajdonos vagyont érintő részének eladása vagy használatának rendezése közös telek esetén; használati megállapodás útján megőrizhető a rend és a terhek tisztázottsága.
  • Az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetében a használat megosztása és a kerítés megközelítése érdekében szükséges jogi lépések és a földmérő közreműködése.
  • Öröklés során felmerülő tulajdoni hányadok átrendezése, elővásárlási jog gyakorlása és a hányad értékének meghatározása a késedelmes hagyatéki eljárás miatt felmerülő költségek kordában tartására.

Nyers adatok és gyakorlati tudnivalók

Az eljárások költségei és határidői függnek az érintett felek számától és a helyi szabályozástól. A telekalakítási eljárásra vonatkozó információk és tájékoztatók 2024. október 1-től érvényesek, és tömören összefoglalják a fontos követelményeket a tárgyi ingatlanra vonatkozóan. A folyamatban a földhivatal, a kormányhivatal, a földmérő és az építési hatóság is részt vesz, együttesen biztosítva a hatósági megfelelést és a jogbiztonságot.

Infografika: Telekhatár-rendezés folyamata

A földhasználat-tervezés fontossága - rövid bevezetés

Rövid, lényegre törő összefoglaló a jogi és gyakorlati szempontokról

  1. A telekalakítási eljárás célja a határvonal módosítása azonos fekvésű ingatlanok között, a területváltozás azonban nem érinti a helyrajzi számokat.
  2. Előzetes egyeztetések az önkormányzattal és a szakhatóságokkal szükségesek a jogi megfelelés érdekében.
  3. A vázrajz záradékolása és a nyomtatványok beadása után a hatóság 60 napos határidőn belül dönti el az engedélyezést.
  4. A határozat jogerőre emelkedése után az ingatlan-nyilvántartásban átvezetés történik.
  5. A szomszéd építkezései értékcsökkenést okozhatnak, ha az ingatlan piaci keresletét csökkentik; a kártérítés jogi alapja a Polgári Törvénykönyv és a bírósági gyakorlat.

tags: #telekresz #megvasarlasa #szomszed #altal

Népszerű bejegyzések: