Településszerkezetet meghatározó tényezők és a városfejlődés típusai
A települések belső szerkezetét kétféle megközelítésben lehet vizsgálni. alapszerkezetét. felöleli. formálódott. tekinthető, történetileg újra és újra visszatérő. megye, Franciaország déli részén, Pirisi G. egyaránt lehet). szélesedő főbb utcák rendszere. nevén az ún. Rundling-et. körfalu csoportos. elnyúlik, és mindkét végén megnyílik. térben találjuk a templomot. települések csoportjába. a telekhasználat rendje szigorúan szabályozott. sorakoznak a lakóházak, rövidebb oldalukkal az utca felé. alakultak ki a telkek és rajtuk a házak. megközelíthetővé tették a kerteket. meghosszabbításában. gyakran zsákutca. válik. sorfalu. határában). hegyoldalban kapaszkodnak felfelé. mutatnak. 17-19. eredményként. méretű telkek. elrendeződéssel nem közelíthetők meg hátulról. természetesen nem érvényesek a városokra. átöröklődik- napjaink történelmi belvárosait. szerkezetét. A Kr. e. 6. volt. elhelyezésekor. rendezett szerkezetet volt hivatva megteremteni (ld. pl. amelyben nincsenek igazán kitüntetett pontok. találunk szép példákat városaink beépítéséből: Pestnek a 19. különösen Újlipótváros (XIII. a 16. ki a bécsi irányt oltalmazandó. az erődövek elbontása után a 19. (Lisszabon, Portugália, Pirisi G. főutakkal tárjuk fel a szerkezetet. köznévvé vált (haussmannizálás). a Capitolium és a Fehér Ház előtt futnak össze. felhasználták, amikor a 19. vázat kialakítani. megnövekedett városi autóközlekedést menedzselni. A 20. gyűrű(k) rendszerévé állt össze. térben rendkívüli módon szétterjedtek. megoldani. alapszolgáltatási egységet képező lakónegyedek rajzolnak ki. célokat is szolgálnak. A 21. eszközeivel. rendszerek formálódnak. harmonikus egésszé egyesítve azokat. Figure 3.24. Városi kertek a világ egyik legmagasabb épületének lábánál. szigetei a nagyváros kaotikus dzsungelében (Trócsányi A. hogyan helyezkednek el a városi térben. igyekeznek magyarázni a gazdasági tevékenységek térbeli pozícióját. tartozó kézművesek is gyakran koncentrálódnak egy helyen. egyes társadalmi csoportok térfoglalását a városban. alapult. mentén megy végbe. övezetek eltérő társadalmi csoportoknak adnak helyet. központi üzleti negyeddel. övezet (zone in transition). aránya, különösen annak belső peremén. válnak. rétegeket. években vagyunk - az első generációs bevándorlók. létre. családjaik otthonait tömöríti. jelentik a beépítés fő típusát. környezetet, az ún. illették, meglehetősen elterjedtté vált a városföldrajzban. kérdőjelezték meg. földrajzoktatásnak is. elsősorban lakótelepek, illetve más kiterjedt lakóövezetek). övezeteket hozva létre. között jelentős funkcionális keveredés volt tapasztalható. formálni a korábban kialakult városszerkezetet. rendszere. Az ún. kezdenek egyre több és több teret foglalni. gyakran fő közlekedési pályák képezik. Edward Ullman nevéhez fűződik (1945). kialakult részek összeolvadása révén jön létre. ún. illetve ennek költségvonzatai. azzal jellemzően fordítottan arányos. jövedelmezősége annál kisebb. presztízsű - és árú - lakásokat is ezekben az épületekben. Ausztrália, Trócsányi A. befolyásolják. James E. keretei között. a központi CBD-től. előretekintve, a 21. század városáról. egyaránt. a slumosodás fő térsége is. családok, szenvedélybetegek, némely kisebbségi csoportok. város pereme, és az ún. vagyis a város-vidék határterület között. a társadalmi sokszínűség. afro-amerikai középosztály foglalja el. gyakorolnak a város szerkezetére. település szerkezetére vonatkozó tervezést is. találnak helyet maguknak. helykeresése tükröződik: mindkettő keresi az ideális (lakó/telep)helyet. ésszerű terület-felhasználás. kerületekben kell keresnünk. jelent. műemlékekkel telezsúfolt, védett terület. Main, Németország, Pirisi G. koncentrikus modell harmadik, ipari zónáját is). rehabilitációs programok indítására. vérkeringésébe. feszültségek kapcsolódnak hozzájuk. kategóriába. Pirisi G. elképzelések. rakpartnak, vágóhídnak és iparvágányoknak adott helyt. városban. kialakításával az újjászülető Berlin egyik fontos igazodási pontja. sokszínűbbé tételére törekednek. elkerülni, hogy a ma rehabilitált területek holnap újra barnamezővé váljanak. jönnek létre, amelyek már áraik révén is a tehetősebb rétegeket vonzzák. olyan helyen fekszik, ahonnan elérhető a nagyváros minden izgalma és szolgáltatása. dinkie-k is egyben…. történelmi belvárosának peremén (Pirisi G. kreatívok. fizetett céges állások hátterével rendelkeznek. lakóingatlanok. Figure 3.35. A városi kreatívok egyik fő ismertetőjegye a "másként lakás". lakóhajóknak (Amszterdam, Hollandia, Pirisi G. csökkenti a kiterjedésüket. elég nehezen megfeleltethető lakótelepek. Helyükre pedig alacsonyabb státuszú népesség költözött be. kevés az esély. heterogénabbá váló Európában. alakultak itt ki. kirekesztettség érzése miatt tiltakozó lakosok között. lehetetlen. egyedi adottságok miatt nem követhető. jelentős mennyiségű panellakás maradt üresen. ölt. határában terjeszkedő, elképesztő méretű nyomornegyedekre? városokba, hogy ott legalább reményük legyen a tisztességes megélhetésre. rendezett lakónegyed, majd az út túloldalán a kép közepén a valódi bádogváros. nézni. (Trócsányi A. kialakulásának. státusz. communities) választanak. alakulnak... (Trier, Németország, Pirisi G. A történelmi Magyarország településhálózatának jogi és funkcionális differenciálódásával eltérő idősíkokban és térbeli kiterjedésben a várostörténet, a történeti településföldrajz, a történeti földrajz és a demográfia kutatói foglalkoztak elsősorban. A Kárpát-medence településhálózati jellemzőit a 19. századi országleírások (pl. Magda 1819., Fényes 1840., Keleti 1873 stb.), az egyes régiókhoz kapcsolódó elemzések (pl. Bácskai 1984, Beluszky 2016, Borovszky 1909, 1911 Kókai 1996, 2000, 2018/b stb.), valamint az egyes elemeket kiemelő résztanulmányok sorozata egészíti ki. A kiegyezés után felgyorsult társadalmi-gazdasági fejlődés a magyar településhálózatot is a gyors átalakulás és átstrukturálódás irányába mozdította. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág.Település: Egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek térbeli együttese.A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők:Településtípusok: • I. Mozgékony települések: például a nomád állattenyésztő népek sátras településeiII. Állandó települések B. Csoportos települések a, falu b, város A. Magányos (szórvány) települések • a lakó és a munkahely térbeli egységet alkot, lélekszámuk 1-10 fő. Például: tanya, major (gazdasági központ és lakóhely), farm (gépesített mezőgazdasági üzem és lakóhely). Hegyi tanya a Kárpátokban Duna-Tisza köze, Bocsa-OrgoványA, Falu: általában mezőgazdasági jellegű csoportos település, lélekszáma 100 - több ezer fő. • A falu területe két részből áll: • belterület (belsőségek): lakóhelyek, középületek, utcák, terek • külterület (külsőségek): munkahelyek, szántó, rét, legelő, szőlő, erdő stb. • A bel- és külterület bár térben elkülönül, elválaszthatatlan egységet alkotA belterület alaprajztípusai • 1.széttördelt település: lazán, egymástól távol, akár több száz méterre épült házak, amelyek utak mentén helyezkednek el. (pl. a göcseji „szegek” és az őrségi „szerek”) • 2.halmazfalu: szabálytalan alaprajzú telkek és utcák hálózata, (Magyarországon a sugaras halmazfalu a leggyakoribb, melyben az utak a település központjában lévő tér felé sugarasan futnak, a település megközelítően kör alaprajzú)3.kerek vagy körfalu: a belső, kör alkú tér külső peremén legyezőszerűen szétnyíló telkek állnak • 4.szalagtelkes falvak: • útifalu vagy utcás falu: az átfutó (ország)út két oldalán elhelyezkedő szalagtelkekből áll. Hegy- és dombvidékeken, valamint folyóvölgyekben jellemzőek. • 5.orsós utcájú falu: a szalagtelkek által közrezárt egyetlen utca középtájon térszerűen kiszélesedikTiszaroff - szabálytalan halmazfalu Magyarpolány - egyutcás szalagtelkes falu 6.sakktábla alaprajzú falu: tervezett, szabályos alaprajzú falu, a nyílegyenes utcák részben párhuzamosak egymással, részben merőlegesek egymásra, az utcák telektömböket fognak közre. HortobágyB, Város: a földrajzi munkamegosztásban valamilyen központi szerepkört betöltő, döntően nem mezőgazdasági jellegű település • Helyi funkció: saját lakosságának kielégítését szolgálja • Központi funkció: nem csak saját lakosságát, hanem a környező települések népességét is szolgálja • Vonzáskörzet: a város által ellátott terület • A városok körét a különböző országokban más-más szempontok alapján határozzák meg. (Néhol a lélekszám a döntő, máshol a funkció számít)Urbanizáció • városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése.A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a fejlett országok népességének 70-80 %-a városlakó. (Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre költözés folyamata is, az „ellenvárosodás”) városiasodás: - a falusi települések átalakulása- hasonlítani kezdenek a városokhoz a, külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások)b, az életmódban (fogyasztás, kulturális szokások).Városok típusai - Magyarországi példákon • 1. Királyi várak, püspöki székhelyek - Esztergom, Győr, Vác... • 2. Folyami átkelő - Szolnok, Csongrád... • 3. Vásárváros (hegy/alföld) - Pápa, Miskolc, Eger... • 4. Vasúti csomópont - Hatvan, Nagykanizsa... • 5. Ipari város - Tatabánya, Miskolc...Komló, Oroszlány • 6. Mezőváros - Mezőtúr, Karcag, Hódmezővásárhely... • 7. Idegenforgalmi város - Balatonfüred, Hajdúszoboszló... Általában több funkció jellemzi a városokat!Csak eddig! • Hf. Tankönyvből a városalapításban szerepet játszó tényezőkA városodás dinamikája • A városokba áramlást két erő alakítja1. a falusias térségek taszítása: - Földhiány, munkanélküliség (gépesítés nyomán) - Monokultúrás termelés esetén 1-2 „rossz” év tömegeket tehet tönkre - Háborúk, fegyveres konfliktusok • 2. a városok vonzása: - ipari, szolgáltató munkahelyek - magasabb jövedelem - városi életmód A városfejlődés kérdőjelei -A fejlődő világban a városok nem tudják felszívni az odaáramló tömegeket. -Féktelen növekedés - városodás- favelák, bádogvárosok- Nyomor, bűnözés, betegségek...Városszerkezet - A társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi - általában övezetes • belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák • belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal (ezt az övet érinti leginkább a slumosodás - a lakóépületek műszaki állapotának leromlása) • külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak • külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak A város növekedésével új, helyi központok is létrejönnek a különböző övekben.Agglomeráció • A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció- a települések egymással szoros kapcsolatban állnak.I. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés • II. Szuburbia (előváros): az agglomerációt gyűrűszerűen körülvevő, a közlekedési vonalakhoz kapcsolódó lakótelepülések. Ide áramlik a zsúfolság elől a népesség.III.
Övezetek és társadalmi rétegződés a városban
A városi szerkezet övezetei eltérő társadalmi csoportoknak adnak helyet. A központi üzleti negyed (CBD) körüli övezetekben koncentrálódik a magasabb jövedelmű lakosság és a szolgáltatások, míg a belső lakóöv sűrű beépítésű és gyakran leromló állapotú épületeket ölel fel. A külső munkahelyöv ipari létesítményeket és logisztikai központokat tartalmaz, a külső lakóöv pedig a város peremén elhelyezkedő kertvárosi területeket jelenti. Ezek az övezetek együttesen formálják a város dinamikus fejlődését és a társadalmi koncentrációkat. A városfejlődés 21. századi látványát olyan jelenségek határozzák meg, mint a kreatívzónák megjelenése, amelyek a lakóingatlanok és munkahelyek kombinációját hozták létre, vagy a rehabilitációs programok, amelyek a barnamezők újjáélesztésére irányulnak.
Konstrukciók és történeti példák
Az „iskolázott” városépítéshez kapcsolódó elvek között fellelhetőek a klasszikus koncepciók, például a körkörös és a halmaz jellegű alaprajzok, amelyek a központi tér felé összpontosuló telek hálózatot hoznak létre. A településszerkezet történeti elemei az ősi és középkori városépítési mintákban gyökereznek, de a modernizáció hatására a környezeti és funkcionális összetettség nőtt. A 19-20. századi nagyvárosi fordulatok során a városi autóközlekedés növekedése a gyűrűszerű környezet kiépítéséért és a városi agglomeráció fejlődéséért felelősek.
Városépítés magyar példák alapján
A magyar településföldrajz hagyományai szerint a belterületek lakó- és középületekből állnak, a külterületek pedig munkahelyekből és mezőgazdasági területekből adódnak. A városok többfunkciós jelleggel bírnak, és a melegítési célok mellett fontos a közösségi és kulturális szerep is. A városok fajtái között megkülönböztethetők a királyi várak, a folyami átkelőhelyek, a vásárvárosok, ipari és mezővárosok, valamint az idegenforgalmi városok. Ezek a típusok a történeti fejlődés során egymással kölcsönhatásban alakultak ki, és meghatározták a városok funkcionális specializációját is.
tags: #telepulesszerkezetre #hato #tenyezok