Szigetszentmiklósi stadionprojekt: tervezés, kivitelezés, engedélyek és költségek részletekbe menően

A történet ott kezdődött, hogy egy másodosztályú csapat egy évvel a TAO-rendszer 2011-es indulását követően úgy döntött, hogy belevág egy új stadion építésébe.

3,5 milliárdos projektbe fogtak bele.

Nem az állam építette volna fel direktben, hanem tao-ból szedték volna össze, ami ugyan szintén közpénznek számít, de a cégek saját kalapozzák össze azt.

A projekt 2016 nyarán 361 millió forintos segélyt kapott az EMMI-től, a rendkívüli kormányzati tartalékból, arra való hivatkozással, hogy a 2011-ben beadott sportcenrum-terv azóta elavult és amúgy is sokat esett közben az eső, így az építkezés költségvetése 361 milliós mínuszba került.

A felnőtt csapat pedig amatőrként a megyei első osztályban folytatta.

A projekt félbemaradt 2018 telén, a szezon felénél.

2018 júniusában felszámolási eljárás indult a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Körével szemben.

Az építkezést ezt sem mentette meg.

Az előkészítés és a tervezés közvetlen költségei felhalmozódtak, a kivitelezés sok helyen késve haladt.

Az épületeket, a stadiont tehát nem sikerült átadni, a telket pedig az önkormányzat továbbra is sajátként kezeli.

A területen a korábbi műfüves pályák sincsenek meg.

A 3,5 milliárdosra tervezett projekt nagyjából 60 százalékos készültségnél tartott, amikor 2018-ban félbehagyták az építkezést.

A félbemaradt beruházás a helyi focicsapatot is bedöntötte, a klub 2,7 milliárdos tartozást hagyott maga után.

Az NB II.-t is megjárt csapat azóta feloszlott, és az egykor híres utánpótlás megszűnt.

A TAO-rendszer 2011-es bevezetése óta 2019-ig több mint 600 milliárd vándorolt a sportegyesületekhez és sportszövetségekhez.

A felcsúti Puskás Ferenc Akadémia a taorendszer egyik legnagyobb nyertese: az akadémián és a profi csapatot működtető kft.-n keresztül 2019-ig 68 milliárd forint támogatáshoz jutottak.

Nyert a Szigetszentmiklós önkormányzata szervezetfejlesztése c. projekt is többek között a KEOP és Új Széchenyi Terv támogatások keretében.

A projekt keretében több energetikai és közvilágítási beruházás valósult meg Szigetszentmiklóson.

A 2012-2014 közötti támogatási konstrukciók, valamint a KEOP pályázatok közel 300 millió forint feletti összegben valósultak meg.

Regionális utánpótlásközpontnak szánták az 1700 fős stadiont, 150 férőhelyes parkolóval, két műfüves és két füves pályával.

A félbemaradt beruházás a helyi focicsapatot is bedöntötte, a klub 2,7 milliárdos tartozást hagyott maga után.

Az Átlátszó.hu korábbi híradásai szerint az építkezés jelentős hányadban megállt, a beruházás még csak részben készült el.

Az MLSZ és az önkormányzat közötti megállapodások, engedélyek és finanszírozási eljárások lassúak voltak.

A II. ütemet, ami magát a stadiont takarja, 2016-ban hagyta jóvá az MLSZ, nyáron kapta meg a jogerős építési engedélyt.

Az ütemek közötti átmenet és a hitelfelvétel körüli bizonytalanság késleltette a kivitelezést.

Jelenleg a kormányzati segítség és a TAO-keret feltöltése a kulcs a folytatáshoz, a tervek szerint április-májusban várható visszatöltés.

„Jelenleg az egész projektben egy közel 500 millió forintos lyuk van, ennyi hiányzik a történetből,” mondta Potoczki.

„Túlzottan igazságtalanul bántanak minket,” hangsúlyozta Potoczki, hozzátéve, hogy a közvélemény és a média nyomása nehezen kezelhető.

„Ha másoknak segítettek, akkor nekünk is fognak,” fogalmazott a klubvezető, bízva a kormányzati megoldásban.

A területen néhány félig kész lelátó és parkoló látható, egy évvel ezelőtt még műfüves pálya is volt, de mára szétlopták.

A történet több mint sportprojekt: a közösségi jövőre és a helyi identitásra is hatással van, hiszen a stadion például a régió sportinfrastruktúrájának nagyobb kontrasztja lett volna.

Az, hogy a magyar kormány 2013 óta mennyire támogatja a Nemzeti Stadionfejlesztési Programot, és hogy összességében több mint 150 milliárd forint értékű beruházások születtek, mérsékli a kritikus hangokat Amerikában és külföldön is.

Az eszme szerint a Duna Aréna és más arénák példája mutatja a modern stadionépítés gazdasági és társadalmi hatásait, de a gyakorlatban költségek és előkészítés összehangolása nélkül nehéz a fenntarthatóságot biztosítani.

Az elmúlt évek stadionfejlesztései mind a költségvetés tervezésének és az előkészítés alaposításának szükségességét hangsúlyozzák.

„A részletes tervezés hiányáért, a projekt pazarló levezényléséért sok esetben a menedzsment, a megrendelő tehető felelőssé,” hangzik el a vitákban.

Az, hogy a szigetszentmiklósi projekt hogyan végződik, a kormányzati támogatások és a banki hitelek rendelkezésére állásától is függ.

stádion és telkek elhelyezkedése Szigetszentmiklóson

TAO – Társasági adó

Részletes összefüggések és gazdasági hatások

A TAO-rendszer bevezetése óta a futball kapta a legtöbb támogatást, és 2019-ig a futballra mintegy 275 milliárd forint jutott.

A rendszer egyik legnagyobb nyertese a Puskás Ferenc Akadémia volt, amely 68 milliárd forintos támogatáshoz jutott.

Az önkormányzatok projektjei között számos példát találunk az energetikai felújításokra és közvilágítás korszerűsítésére, amelyeket KEOP támogatásokkal valósítottak meg.

Az építés közben reális költségek és tervek összehangolása nagyon fontos, mert a későbbi költségnövekedés gyakran a tervezés hiányából fakad.

„A 3,5 milliárdos beruházásból eddig 1,5 milliárdot költöttek el, és a kormányzati támogatás 361 millió forint is benne van az összegben,” fogalmazott Potoczki.

Az oldaláról érkező adatok szerint egyes bemutatott projektek költségvonzataival kapcsolatos viták tovább folytatódnak annak ellenére, hogy a tervek szerint megvalósulhatna a stadion és az utánpótlásközpont.

ProjektElért állapotTámogatás
Szigetszentmiklósi stadion60% körüli készültség 2018-ban, félbeszakítva361 millió Ft (EMMI)
Közvilágítás / energetikai fejlesztésekBefejezett vagy folyamatban85%-os intenzitás
Vackor bölcsődeBeépített, 69% feletti költség248 millió Ft

Miért fontos a részletes előkészítés és a fenntartható finanszírozás?

Az építés közben való tervezés az egyik instant költségnövelő módszer, ami gyakran nem vis maior helyzetekből fakad, hanem az elégtelen előkészítésből.

A részletes tervezés hiányáért, a projekt pazarló levezényléséért sok esetben a menedzsment és a megrendelő tehető felelőssé.

Megoldást keresve felmerül a kormányzati támogatás és a banki hitel megoldása, hiszen a TAO-s projektek jellemzően utófinanszírozásúak.

Fontos, hogy a közösség értékei és a közösségi infrastruktúra fejlesztése összhangban legyen a költségvetési korlátokkal és a hosszú távú fenntarthatósággal.

tags: #a #szigetszentmiklos #stadion #epites

Népszerű bejegyzések: