Telkes Mária munkássága — Napkirálynő, aki formálta a napenergia hasznosítását
Telkes Mária Budapesten született 1900. december 12-én jómódú bankár családjának első gyermekeként, és nyolc testvére közül a legidősebb nővérként nőtt fel. Elemi iskoláit az Angolkisasszonyoknál, majd a Sophianum katolikus leánygimnáziumot végezte kiváló eredménnyel. 1924-ben fizikai-kémia területen doktorált a budapesti egyetemen, s már ebben az évben Clevelandbe utazott nagybátyja, Ludwig Ernő meghívására.
Másfél év alatt a clevelandi Biofizikai Laboratórium vezetője lett, ahol Crile professzor mellett dolgozott. A harmincas évek végén Clevelandból Bostonba költözött, és a MIT kutatójaként és tanáraként a napenergia felhasználására összpontosított. Az intézményen belül 1938-tól 1988-ig működött a Solar Energy Research Project, amelynek kezdetben kutatótagja, majd 1940-től vezetője is volt. A projekt keretei között megépítették az első vízzel töltött kollektorokkal felszerelt szolárházakat, s ez forradalmi lépés volt az épületgépészetben.

A Dover-ház fűtésrendszerét Telkes tervezte, a hőt a Glauber-sóval töltött tárolókban tárolták, és a napsugárzás táplálta a ventilátorokkal szállított meleg levegőt. A rendszer télen fűtött, nyáron hűtött megoldást kínált, és a fűtés 80%-át a napsugárzás biztosította. A ház kísérleti jellegű volt: a lakók közé a Némethy család tartozott, akik a hideg időszakban tapasztalt meleget hiányolták.
Telkes egyik legismertebb szabadalma a napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés volt, amely a második világháború alatt az amerikai pilóták ivóvízellátását segítette a tengeren. A készülék egy könnyű, hordozható eszköz volt, amely naponta körülbelül 1 liter vizet tudott lepárologtatni.
Telkes Mária több mint száz tudományos publikációt írt, és húsz szabadalmat jegyzett be, közte számos korszakalkotó találmányt a napenergia hasznosítása terén. Emellett tizenkét nemzetközi kitüntetés gazdagította a nevét, többek között az Amerikai Tudományos és Kutatás-fejlesztési Hivatal díja. Egyetemi oktatóként és vállalati tanácsadóként is tevékenykedett, részt vett állami megbízású tengeri és űrkutatási programokban. Kutatási eredményei - a napenergia hasznosításának továbbfejlesztése - az 1970-es évek olajválsága óta különösen időszerűvé váltak.
A III. életrajz szerint 1934-ben a New York Times a legismertebb 11 nő közé sorolta, és a „Nap-királynő” megnevezés is ehhez a korszakhoz kötődik, hiszen korán felismerte a napenergia gyakorlati felhasználásának lehetőségeit. 1952-ben megkapta az American Society of Women Engineers életműdíját, 1977-ben az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését, továbbá a Charles Greeley Abbot-díját az Amerikai Napenergia Társaságtól. 2012-ben örök helyet érdemelte ki a National Inventors Hall of Famebe (Feltalálók Dicsőségcsarnoka) való beválogatással.

Hazai kontextusban több forrás említi, hogy 95 évesen tért haza Magyarországra, ahol ugyanabban az évben hunyt el Budapesten. Telkes Mária tevékenysége a napenergia gyakorlati alkalmazásának korai példáit adta, és munkássága ma is inspiráló példaként szolgál a fenntartható energia területén. A kutatásai és szabadalmai között szerepel a napenergiával működő, hőt tároló és átalakító rendszerek kifejlesztése, a napenergia-hasznosítás különböző ágazatokban történő alkalmazása, valamint a korszakban korán felmerült agyvelő infravörös sugárzásának mérésére szolgáló mérőeszközök fejlesztése.
Fontos állomások Telkes Mária életrajzában
- 1900: Budapest, születés
- 1924: fizika-kémia doktori fokozat, Budapesti Tudományegyetem
- 1924-: clevelandi Biofizikai Laboratórium vezetője
- 1930-as évek vége: Boston, MIT, Solar Energy Research Project
- 1948: Dover Sun House, első teljesen napenergiával működő kísérleti ház
- 1952: Amerikai női mérnökök társaságának életműdíja
- 1954-1952-es évek: szabadalmak a napenergia-hasznosítás területén
- 1977: Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetése
- 2012: National Inventors Hall of Fame beválasztás
- 1995: visszatérés Magyarországra, Budapesten elhunyt
Az utóbbi évtizedekben a Napkirálynő példája erősítette a fenntartható energia megoldásainak közpolitikai és kutatási elköteleződését, és napjainkig példát ad arra, hogyan lehet a magasan képzett női szakemberek hozzájárulását a technológiai fejlődéshez gyakorlati és társadalmi hasznossággal ötvözni.
Tudja-e Ön, hogy ki volt TELKES MÁRIA
Híres források és kutatások
Rédey Soma: Telkes Mária - az ismeretlen Napkirálynő (részlet) Természet Világa, 2009.
Az amerikai médianyilvánosság és a tudományos publikációk zöme a napenergia-hasznosítás korai innovációit és a Dover-ház megvalósítását említi a Telkes-korszak kiemelkedő teljesítményeként.
Érdekesség: az „Telkes-sütő” és a „Telkes-ház” elnevezések ma is használatosak az adott technológiákra utalva, amely a napenergia gyakorlati alkalmazását szemlélteti.
tags: #telkes #maria #munkassaga
Népszerű bejegyzések:
- Kompakt daruk építkezésekhez
- Magyarországi árverések: jogi hátterek és tippek
- Csapó Gyula lakóhelye Budapesten: nemzetközi kapcsolatok és közösségi élet a korszak határán
- AZ EÉR karbantartási ütemterve és nyilvános értékesítési formái
- Értékelési és jogi szempontok a szellemi tulajdon névleges áron történő eladásában
