Tenyo gyongyszem volgy lakopark utepites: településkép- és környezeti rendszerek védelme a 4/2019-es rendelet módosításai alapján

A cikk a településkép védelméről szóló 4/2019. rendelet módosításait tárgyalja, különös tekintettel a falusi turizmus célú fejlesztésekre, magastetős beépítésekre és a közterületek/kerítések megoldásaira. Emellett bemutatjuk a beruházások kapcsán felmerült közösségi aggodalmakat, a kezdeményezők által benyújtott petíció hátterét, valamint az érintett területek megközelítését és a tervezett lakóparkok lehetséges hatásait a környezetre és a településképre.

A rendelet módosításai és azok értelmezése

A 4. § kiegészítése határozza meg, hogy a mobilházak olyan épületek, amelyek fa vagy fém vázszerkezettel rendelkeznek, előre gyártott alvázra kerülnek, és a telepítés helyéről elmozdíthatók. Ez a pontosítás a helyi településképi előírásokban a mozgathatóság alapján differenciálja a szerkezetek megítélését. A felülvizsgált 18/A. § pedig a falusi turizmus céljait szolgáló épületek külső megjelenítését és funkcióhordozó elemeit határozza meg részletesen: a magastetős tetőformák, a tetőzet és homlokzat aránya, a színezés és a tetőfedés anyaga, valamint a többi keretfeltétel szigorú korlátozás alá esik.

a) A meglevő épület átalakításával kialakuló új épülettömeg csak magastetős lehet, a tetőtéri ablak nem emelkedhet ki a tetőzet síkjából. b) Az új épületek beépített területének minimum 1/3-án magastetőt kell létesíteni, a többi rész járható terasztetőként vagy zöldtetőként kerül kialakításra és fenntartható. c) Lakó funkciójú épületeknél a legközelebb álló épület tetőzetének hajlásszöge legfeljebb 10%-kal térhet el, és ennek értéke 20°-40° között kell legyen. d) Ugyanezen környezetben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épület homlokzatának szélessége és az utcai magasság legfeljebb 25%-ban térhet el a szomszédos épülettől. e) A homlokzat színezése csak környezetbe illeszkedő lehet, a tetőhéjazatban piros és szürke árnyalatok megengedettek. f) Falusi turizmus célú épületek esetén a magastetős tetőformák lehetnek: félnyereg, nyereg, kontyolt nyereg, sátor vagy síkfelületekkel határolt toronytető 10°-60° közötti hajlásszöggel; héjazatként hullámprofilú vagy bitumenes fedés nem alkalmazható; a fedés színe piros/szürke árnyalat vagy a fedés anyagának saját színe lehet. g) Több azonos funkciójú és megjelenésű épület egyidejű megvalósítása esetén a fenti pontoktól eltérő épület is elfogadható, ha a csoportos létesítés egységes megjelenést és rendezett utca- és településképi hatást eredményez az adott területegységen belül; ez eldöntése az engedélyező településképi eljárás feladata. h) Az utcafronti kerítés kis lábazatú, maximum 2,0 m magas lehet; anyaga kő vagy beton lábazat, oszlopok acél vagy fémfa keveréke között. A kerítés a telek utcafronti határvonalán helyezkedik el, de a falusi turizmus célját szolgáló telkek esetében a kerítés visszahúzható a telek belsejébe a közönségforgalmú parkolás biztosítása érdekében.

§5 a 24. § (1) módosítását tartalmazza: kültéri légkondícionáló egységek nem létesíthetők a közterületre néző homlokzatokon vagy olyan közterületről hangsúlyosan látható felületeken, amelyek vizuálisan meghatározóak. Ez a szabály a lakó- és vendéglátóegységek külső látványát vizuálisan kontrollálva segíti a településkép megőrzését.

2. számú melléklet helyébe a rendelet 1. melléklete lép. A rendelet 7. § pedig megerősíti a módosítások hatályát.

Gyakorlati kontextus: Aranyos-völgy és a lakópark-ügy

A dokumentumok szerint Nagypostavölgyben, a Siklósi út és a Szikla utca közti területet érintő fejlesztések kerülhetnek megvalósításra. A tervezett beruházás során több, különböző lakóterület és lakópark szerepel: Aranyosvölgy Lakóterület (30 lakás), Aranyosvölgy Lakópark (32 lakás), valamint Aranyosvölgy Északi Lakóterület (153 lakás). Összességében legalább 215 lakás építéséről beszélünk. A tervek között korábban érintett, de visszavont előterjesztés a 2209-2215 hrsz.-ú ingatlanokat érintette, és a kertvárosias lakóterületet kisvárosias lakóterületté kívánta minősíteni. A megfogalmazások szerint ez sűrűbb beépítést és nagyobb lakóterület-hatékonyságot hozhatna, akár 37 lakás többletét is lehetővé téve a területen.

Az események alapján a városvezetés és a helyi közösség közötti párbeszéd kulcsfontosságú: a polgármester hangsúlyozta, hogy az érintett területen „irodák helyett lakások” épülhetnek, és hogy a terület beépíthető hosszú ideje. Ugyanakkor a részletes tanulmányterv a kertvárosias lakóterület kisvárosias lakóterületévé történő besorolását vizsgálta, amely a lakókapacitás növelését célozta. A lapunk által megkérdezett kérdések közé tartozik, pontosan mely területet érintette a visszavont előterjesztés, milyen lakásszámokkal számol az önkormányzat, és milyen átfogó hatásvizsgálat készült vagy készült-e egyáltalán.

A helyiek aggodalma kiemelten a természeti és vízbázis-védelmi értékek megőrzésére irányul. A petíciót már több mint 3500 ember írta alá, és a környékbeli lakók a patakparti zöld környezet jövőjét féltik. A közgyűlésen leadott javaslatokkal kapcsolatban továbbra is nyitott a társadalmi egyeztetés és a tiszta, átlátható döntéshozatal.

Infografika és vizuális segédletek

Tájékozódási térkép a tervezett területekről

Video bemutató a településképi eljárásról

Megfontolandó táblázat a területi lakáseloszlásról

Az Aranyos-völgy ügye tehát nem csupán egyetlen telkű beruházás kérdése, hanem egy átfogó, társadalmi-gazdasági és környezeti hatásait is felmérő folyamat. A közösség és a döntéshozók közötti nyílt párbeszéd és a részletes hatásvizsgálatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a terület jövője harmonizálja a védett természeti értékek megőrzését és a lakossági igények kielégítését.

tags: #tenyo #gyongyszem #volgy #lakopark #utepites

Népszerű bejegyzések:

• Kültéri oldalhatárok és építészet: jogi előírások magyarázata
• Gyakorlati útmutató az építményadó bejelentéséhez Dédestapolcsányban
• Szigetvári eladó családi házak: teljes kézikönyv az ingatlanokról
• Új építésű lakások Kisvárdán – kiemelt kockázat nélkül
• Kávamelygarazs szó jelentése