Terebesi erdő lakópark: hajléktalanok az ökológiai és városi kihívások között
2012. Ingatlanfejlesztés miatt kell távoznia a hajléktalanoknak a kőbányai Terebesi erdőből. Korábban két hetes határidőről volt szó, mára - talán a nyilvánosságnak köszönhetően - úgy tűnik több idő áll az ott élők rendelkezésére a terület elhagyására. Kőbánya, Fehér út, a lerobbant, széthordott kamionmosó mögötti úton hosszan megyünk befelé a Terebesi erdőnek nevezett, gyakorlatilag fákkal benőtt szeméttelep szívébe, néha alacsonyan elszáll felettünk egy Ferihegyre tartó repülőgép.
Van, aki több, mint egy évtizede él itt és van, aki állatot tart, más dolgozni jár az erdőből. Noéh András, a Baptista Szeretetszolgálat koordinációs igazgatója maga is elismeri, hogy a területen önfenntartásra berendezkedett, több állatot is tartó hajléktalanoknak rugalmasságuk ellenére sem tudnak olyan lehetőséget felkínálni, amely megfelelne a számukra. Pár héttel ezelőtt azonban épp a Baptista Szeretetszolgálat emberei értesítették a lakókat arról, hogy két hét alatt költözniük kell és ezzel párhuzamosan ajánlották fel szállóikat, mint lehetőséget. A hajléktalanok egybehangzóan állították, hogy két hetet kaptak a költözésre, többen közülük ezért döntöttek a szálló mellett.
Az új finanszírozási rendszer szerint a támogatást nem a férőhelyek, hanem az elhelyezések után kapják az ellátószervek. A Baptista Szeretetszolgálatnak a fővárosban összesen 550-600 férőhelye van, ebből három épület a XXIII. kerületi Grassalkovich utcában, amelyet a Terebesi erdő hajléktalanjai is említettek nekünk, mint felkínált lehetőséget. Információink szerint ezekből a férőhelyekből több, mint 200 üres, feltöltetlen.
A Terebesi erdőt részben az EGIS Gyógyszergyár és a Finommechanikai Művek volt gyártelepe, részben pedig a vasút és a töltések mögött található újabb - részben működő, részben elhagyott vagy raktárként hasznosított - gyárak illetve a Fehér út másik oldalán található Kincsem Park határolják, lakott területre csak legalább félórás gyalogút után jut az ember. Információink szerint viszont a területhez tartozó, a Fehér út és a Gyógyszergyári utca közötti 10 hektáros telken - amelynek közvetlen szomszédságában találhatók a hajléktalanok építette kunyhók - az izraeli magánszemélyek tulajdonában lévő Sidi Investments Ingatlanforgalmazó Kft. A hajléktalanok szóbeli, nem hivatalos értesítése óta eltelt két hét, a kunyhók még mindig állnak.
Weeber Tibor, a kerület szociális ügyekért felelős alpolgármestere szerint a jelenlegi helyzet többféle aggályt is felvet ezért azt mindenképpen rendezni kell. Megfontolják azt - az erdő lakóival és a hajléktalanokat képviselő A Város Mindenkié csoport aktivistáival történt egyeztetésen felmerült - megoldást is, hogy felújítandó önkormányzati tulajdonú bérlakásokban helyezzék el a terület lakóit, bevonva őket az ingatlanok felújításába. különösen is a Terebesi erdő megújításának stratégiájába illeszkedő fejlesztési tervet.
Városfejlesztési kontextusban a zöld infrastruktúra fejlesztése és a fakitermelés visszafogása, a parkhasználat racionalizálása kiemelt kérdés. A „zöldinfrastruktúra” fejlesztése és a költséghatékony fenntartás érdekében korszerűsítésre és felújításokra van szükség a környezeti és közösségi hasznok érdekében. A Terebesi erdő ugyanakkor részben a városi zöldterületek védelmének és fejlesztésének részét képezi, amelyet hosszú távon integrált közterületi koncepcióba kell illeszteni.
A vizionált tervek között szerepel a lakók visszavezetése önkormányzati bérlakásokba, a meglévő erdők és zöldterületek rehabilitációja, valamint a helyi lakosok bevonása a fenntartási és fejlesztési tevékenységekbe. A pilisi és budai erdőgazdálkodás mint példaképp, a közösségi költségvetés zöld keretéből indított akciók, illetve a Miyawaki-erdők alkalmazása a klímaváltozásra adott válaszként merül fel mint lehetséges megoldások a főváros zöldterületeinek növelésére.

A történet személyes arcai: az erdő lakói és a segítő szervezetek
A lakók többsége úgy értelmezi az átalakítást, hogy az erdőben élők jogai és élete kerül előtérbe. Vali és élettársa Albi egyike a Terebes utcai erdőben lakó mintegy 50 hajléktalan embernek, 15 éve élnek az erdőben található kunyhójukban. Az Erdőből lakásba program keretében több társadalmi szervezet, köztük a Város Mindenkié csoport, a Szociális Építőtábor önkéntesei és a X. kerületi önkormányzat segítségével jutottak bérlakáshoz, ahol újrakezdhetik életüket. Kallos Bea képriportja.
A Város Mindenkié (AVM) információi szerint a kőbányai önkormányzat fel kívánja számolni az ún. Terebesi erdőben található kunyhókat, amelyek kb. 50 hajléktalan embernek nyújtanak otthont. A fővárosi erdők nincsenek a legjobb állapotban, de a helyzet volt már rosszabb is. Mivel 150 éve a fővárosban élők kizárólag nyersanyagforrásként tekintettek az erdőkre, a XIX. század közepére szinte minden szabadon álló fát felaprítottak. Rittling István, a Pilisi Parkerdő erdészetvezetője egy konferencián úgy becsült, hogy a pesti oldalon szinte teljesen eltűnt az erdőterület, talán 100 hektár maradhatott, a budai hegyek magasabb részein pedig 1500 hektárnyi élte túl a kitermelési lázat.
A városvezetés emiatt elrendelte 1877-ben a Határ-erdő telepítését, de már akkor is fontos volt, hogy ezzel javíthassák a fővárosiak életminőségét. 1902-ig több mint 200 hektárt ültettek be. Ennek ma a IX. kerület mentén a Határ út menti erdőnél, illetve a sashalmi erdősávban is megvannak a nyomai. Az 1950-60-as években több mint 1000 hektárnyi erdőt telepítettek, főleg a pesti oldalon. A 70-es évektől pedig már az agglomerációra is gondoltak. Ez a folyamat sajnos a rendszerváltással megállt, és jelenleg is az akkor elért 10 százalékos erdősültséget igyekeznek megtartani.
Jelenleg a budapesti erdők állapota összetett: a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában 309 hektárnyi erdő van, köztük a Terebesi-erdő is. Az erdők állapotát sok idegenhonos faj, a hulladékprobléma, és az elhanyagolt karbantartás jellemzi. Bardóczi Sándor, a fővárosi főtájépítésze szerint az állami erdőkhöz képest ezek nincsenek irigylésre méltó állapotban, ezért a város most erdőkezelésben igyekszik felzárkózni. A közösségi költségvetés zöld keretéből például 5500 fát ültetnek el Rákoscsabán és Pesterzsébeten, a Mocsárosdűlő rehabilitációja pedig szintén előtérben van. A hatékony fenntartás érdekében Miyawaki-erdők felállításával kísérleteznek, hogy kisebb területen gyorsabban hozzanak létre alkalmazkodó erdőfoltokat.

A kutatások és helyszíni beszámolók szerint a Terebesi erdő környéke gyorsan romló állapotban van: szemétlerakás, illegális hulladék és vandalizmus jellemzi. A hulladékprobléma komoly társadalmi és egészségügyi kockázatokat jelent. A hulladékvadászok és sajtóorgánumok által közölt felvételek szerint az erdő végeláthatatlanul szeméttel van tele, és hiába találhatóak közel a központok, az erdőbe járók körülményei sokszor alárendelten romlanak.
Az érintett közösségek úgy ítélik meg, hogy a befogadó és integráló megoldások szükségesek: az üresen álló lakásokba történő költöztetés, a közterületek rehabilitációja és a lakók bevonása a felújítási munkálatokba. Ugyanakkor a Vöröskereszt utcai központ munkatársa, Mohácsi Csaba hangsúlyozza, hogy a „csak költöztessük át mindenkit” stratégiája sem feltétlenül a megfelelő válasz, mert a környezetváltozás jelentős kockázatokkal járhat.
HULLADÉKKATASZTRÓFA a budapesti Terebesi erdőben
Helyzetértékelés és lehetséges irányok
- Más megoldások keresése az elhelyezésen túl: az önkormányzat és partner szervezetei együttműködve vizsgálják a bérlakások felújítását és a lakókkal való közvetlen bevonást a megújítási tervekbe.
- Zöld infrastruktúra és fenntarthatóság: a zöldterületek megőrzése és gyarapítása Miyawaki-erdő módszerével, illetve a fokozatos természetes újjáépítés céljából.
- Szociális ellátás és közösségi támogatás: a hajléktalanok társadalmi integrációja és stabil lakhatási megoldások biztosítása a hosszú távú életszínvonal javítása érdekében.
- Környezeti ártalmak mérséklése: a hulladékprobléma kezelése és a területek rekultivációja, hogy a terület legyen biztonságos és rendezett közösségi tér.
Regionális összefüggések: erdők, hulladék és társadalmi szükségletek
A budapesti és környékbeli erdők túlzott látogatottsága és a klímaváltozás okozta kockázatok egyaránt hatással vannak a városi zöldterületek jövőjére. A Pilisi Parkerdő Zrt. adatai szerint az erdők látogatottsága és a turistautak sűrűsége meghaladja az országos átlagot, míg a fővárosi erdők közvetlen kezelése 2/3 részben a Pilis Parkerdő kezeli. A Fővárosi Önkormányzat célja, hogy 2030-ig a lakosonkénti parkterületet 7 négyzetméterig növelje, ami jelentős új zöldterületet igényel a városban.
Az erdőkezeli Abban is nyomot hagy, hogy a budai oldalon az erdősültség magasabb (12%), a pestieken alacsonyabb (7%), és az őshonos fajok dominálnak inkább a budai oldalon. A város azt tervezi, hogy bizonyos területek, köztük a Szép-völgyi erdő és az IV. kerületi Farkas-erdő részei is helyi védettséget kapnak. Emellett kiemelt figyelmet kap a közterületek zöldítésének fenntartása és a klímaváltozásra adott adaptációs lépések alkalmazása a város életminőségének javítására.
Jelen projektproblémák közé tartozik az állatokkal kapcsolatos intézkedések hiánya és az oltási könyvvel rendelkező állatok problémája is, amely hosszú távon állatvédelmi és közegészségügyi kockázatokat jelenthet. Karácsony Gergely ígéretet tett a Budapesti Állatvédelmi Charta megvalósítására, ám konkrét megvalósítási lépések hiányában a terv elhúzódik.
tags: #terebesi #erdo #lakopark
