Osztatlan tanár MSc képzés az ELTE-n: rövid ciklusú tanári mesterképzés áttekintése
A 2023 szeptemberétől induló rövid ciklusú (2, 3 és 4 féléves), egyszakos közismereti tanári mesterképzés az ELTE-n azoknak szól, akik olyan mesterszakos vagy korábbi rendszerű egyetemi végzettséggel rendelkeznek, mely megegyezik a tanárszak szakterületével; a korábban megszerzett általános iskolai szakképzettségüket ugyanazon a szakon középiskolai szintre kívánják emelni; rendelkeznek tanári végzettséggel és újabb (második vagy harmadik, esetleg további) tanári szakképzettséget kívánnak elsajátítani; tanító, főiskolai szintű vagy alapszakos gyógypedagógus, gyógypedagógia-tanár, főiskolai szintű pedagógia szakos nevelő, vagy egyetemi szintű vagy főiskolai szintű, illetve alapfokozatú vagy mesterfokozatú szociálpedagógus végzettséggel tanári szakképzettséget szeretnének szerezni; adott alapszakos diplomával szeretnének tanári képzést elvégezni.
Érdeklődők számára az egyetem talán legszélesebb választékát kínálja közismereti tanárképzések terén a bölcsészettudományi, a természettudományi, a művészeti és az informatikai területeken. A rövid ciklusú képzések közt számos szak érhető el, közel 30 szak indulása pedig az ELTE-t a pedagóguspálya egyik legvonzóbb választásává teszi. A felvételi eljárás részletei a hivatalos oldalakon találhatók.
A képzés szerkezete és beiratkozási feltételek
A tanári mesterszakok képzési ideje és kreditösszetétele attól függ, hogy a felvételiző milyen előképzettséggel érkezik, és mi a képzés célja. A szakterület által elvárt bemeneti követelmények és végzettségek a felsőoktatási Felvételi tájékoztatóban és az egyes szakoknál olvashatók. Az ELTE Tanárszakkereső alkalmazása segít kiválasztani azokat a képzéseket, amelyekre az érdeklődő jelentkezhet, és megmutatja, hogy adott oklevél birtokában milyen tanári mesterszakokra lehet jelentkezni.
A képzés a Tanárképző Központ által hirdetett 2, 3 és 4 féléves tanári mesterszakokat foglalja magába, melyek a Bölcsészettudományi, a Természettudományi, az Informatikai, a Tanító- és Óvóképző, valamint a Pedagógia és Pszichológia Karokon futnak. A nappali és a levelező munkarend sajátosságait és a gyakorlatok rendjét aгэлsőbb információk között találhatók meg. A felvételi során elhangzó nyelvi követelmények az osztatlan tanárképzésben nem kerülnek meghatározásra egységesen.
- A felvételi eljárás során nincs előzetes kreditvizsgálat a tanárszakokra.
- Sikeres felvétel és beiratkozás esetén a kar Tanulmányi Hivatalánál lehet kreditbefogadásra előző tanulmányok alapján kérelmet benyújtani.
- A rövid ciklusú tanári mesterképzés államilag finanszírozott formában továbbtanulható akkor is, ha korábban elfogytak az államilag finanszírozott félévek. A félévek egy része Negatív időegyenleggel is rendelkezhet a hallgató.
A szakok és specialitások köre
Az osztatlan és kétszakos (szakpáros) képzések lehetővé teszik, hogy a hallgatók általános iskolai vagy középiskolai tanárszakképzettséget szerezzenek. A zeneművészeti és egyéb specialitások - például a mozgókép-kultúra és médiaismeret tanár, etikatanár, vagy a testnevelő tanár - különös feltételekhez kötöttek lehetnek, és többnyire a szakterületi alapokra támaszkodnak. A zenetanár szakoknál előny, hogy már meglévő alapfokon szerzett diploma és szakképzettség birtokában is lehet jelentkezni osztatlan tanárképzésre.
A képzési kínálatban szerepel továbbá a szakmai tanárképzés, amely a műszaki, agrár, közgazdasági szakképzésekhez készíti elő a tanárokat elméleti tárgyakkal. Ezeken a szakokat jellemzően 4 féléves osztott vagy 4+1 éves osztatlan képzésben szervezik. A tanári szakképzettség megszerzésére van lehetőség olyan tanári mesterképzéseken keresztül, amelyek a pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és szakmai gyakorlat terén nyújtanak felkészítést.
A belépés feltételei és a pályaalkalmassági vizsga
A pályaalkalmassági vizsga célja a személyes motivációk, a kommunikációs készségek és a pedagógiai elképzelések felmérése. Az alkalmassági vizsga kötelező eleme a motivációs levél alapján történő beszélgetés és egy pedagógiai témájú szöveg alapján adott nevelési helyzet értelmezése. A vizsga második eleme a 15-20 perces beszámoló.
Az alkalmassági vizsgát több szaknál is kötelezőnek írják elő, és a felvételi sorrend első helyén kerül sor. A nyelvi követelmények az egyes szakokra eltérőek lehetnek, de a legtöbb közismereti szakon nem követelnek külön idegen nyelvi krediteket a rövid ciklusú képzésekben.
A tanítási gyakorlatokat a képzés mindkét munkarendben teljesíteni kell a közoktatás rendje szerint. Az órarendeket félév kezdet előtt véglegesítik, és a levelező formában a kurzusokat jellemzően csütörtök-péntek-szombati napokon tartják, többnyire jelenléti formában. A vizsgák és a gyakorlati tevékenységek szervezése karonként és szakpáronként eltérő lehet, ezért érdemes a karok Tanárképzési referenseit felkeresni vagy a Felvi.hu oldal Fontos tudnivalók részét részleteket tanulmányozni.
A Debreceni Egyetem és más hazai egyetemek vonatkozó rövid ciklusú tanárképzéseire is utalnak a dokumentumok, de minden intézmény saját felvételi rendet, kezdési időpontokat és szakpárokat kínál. Az ELTE-n a közismereti tanárképzés legnagyobb választéka és a széleskörű szakösszetétel teszi lehetővé, hogy a hallgatók a számukra leginkább megfelelő szakterületet válasszák, legyen szó irodalomról, történelemről, földrajzról, matematikáról vagy informatikáról.
A gyakorlottabb pályakezdők lehetőségei
Már megszerzett alapfokozat és szakképzettség birtokában oklevéllel is lehet osztatlan tanárképzésre jelentkezni. A szintemelő képzések lehetővé teszik, hogy egy adott szakon a középiskolai tanárszak képzési ideje 2 félév legyen, két tanárszaknál pedig 4 félév. A kreditek számáról és a kreditelismerés részleteiről a felvételi tájékoztatók adnak pontos eligazítást. A pályaalkalmassági vizsga alapján meghatározott eredmény minden további osztatlan tanári jelentkezésre érvényes.
Hol és hogyan lehet jelentkezni
A Debreceni Egyetem és más hazai egyetemek például a Filozófiai, Bölcsészettudományi és a Természettudományi karok kínálnak rövid ciklusú tanárképzéseket, amelyeket a Felvi.hu oldalán, illetve karonkénti felhívásokban lehet nyomon követni. Az ELTE esetében a felvételi tájékoztató és a Tanárképző Központ oldalai a legfontosabb tájékoztató források, ezeket érdemes alaposan áttanulmányozni, és a Tanárképző Központ által megadott meghirdetett szakpárok között kiválasztani a személyes célokhoz legmegfelelőbbet.
