Termőföld vásárlás és ügyvédi költségek: ki fizeti az illetékeket, díjakat és egyéb költségeket?

Ingatlanvásárláskor könnyű megfeledkezni arról, hogy nemcsak a lakás vételárát kell kifizetni: további költségek is felmerülnek, mire a vevő tulajdonába kerül a megvásárolt ingatlan.

Ha a vevő ezeket előre nem kalkulálja bele a költségvetésébe, akkor kellemetlen meglepetés érheti, hiszen az ingatlanvásárlás költségei akár a milliós nagyságrendet is elérhetik.

Az ingatlanvásárlás költségei itt azonban nem állnak meg. Számos egyéb tétellel is számolni kell az ingatlan ára mellett, amelyek között akad nagyobb kiadás is.

Ezért is fontos tisztázni, ha valaki ingatlant szeretne vásárolni, akkor mindent figyelembe véve milyen költségekkel számolhat.

Ingatlanvásárlásánál a vevő vagyont szerez, ezért vagyonszerzési illetéket kell fizetnie az államnak.

Egymilliárd forintos értékhatárig a vagyonszerzési illeték mértéke egységesen 4 százalék.

A vagyonszerzési illetéket a legtöbbször ki kell fizetni, de vannak olyan esetek, amikor az ingatlanvásárlás illetékmentes.

Falusi csokkal vagy CSOK Plusz hitel igénybevételével történő ingatlanvásárlás esetén sem kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket, falusi CSOK esetén a vételár összegétől függetlenül.

CSOK Plusznál sincs felső határa az illetékmentességnek.

Lehetőség van a vagyonszerzési illeték mértékének csökkentésére is.

Példa: A vevő 50 millió forintért vásárol egy ingatlant, egy éven belül pedig elad egy másik ingatlant 30 millió forintért.

A vagyonszerzési illetéket a kettő különbözete, azaz 20 millió forint után kell fizetni.

Az ügyvédi költség szintén egy olyan költség, amelyről hajlamos a vevő megfeledkezni.

Az érvényben lévő hazai szabályozás értelmében az ingatlanvásárlás során az adásvételi szerződés csak akkor érvényes, ha azt vagy egy ügyvéd vagy egy közjegyző ellenjegyzi.

Az ügyvédi díj kapcsán nincs törvényileg szabályozva sem annak mértéke, sem az, hogy a vevő vagy az eladó fizeti.

A földhivatali illeték az ingatlan nyilvántartásának eljárási díja.

Ez az eddigiekhez képest egy jóval kisebb mértékű költség.

Mivel a földhivatali ügyeket általában az ügyvéd intézi, ezért a földhivatali illeték összegét is az ügyvédnek kell fizetni (az ügyvédi díjon felül) és majd az ügyvéd lesz az, aki a vevő nevében kifizeti a földhivatali illetéket.

Az ingatlan-nyilvántartási változásbejegyzés 2024.

Az ingatlanvásárlás finanszírozása történhet saját forrásból vagy lakáshitelből, valamint a kettő valamilyen arányban ötvözhető is.

A lakáshitel törlesztése során a legnagyobb költség a kamat visszafizetése, de emellett azért egyéb tételek is felmerülhetnek.

Még, ha egy jó állapotú ingatlanról is van szó, akkor is előfordulhat, hogy költeni kell a felújításra, például egy tisztasági festés erejéig.

Ráadásul a felújítási költségek kalkulálásakor nem szabad megfeledkezni a rejtett hibákról.

Sajnos gyakran éri meglepetésként a vevőt, hogy az ingatlan birtokba vétele után néhány rejtett hibára derül fény, amikről előtte nem tudott.

A felmerülő hibák javításának költsége sokszor megterhelő lehet.

Az ingatlan adásvétele során a költöztetéssel járó költségek is nagyobb tételt jelenthetnek a költségvetésben.

Szerencsés helyzetben a költözés megoldható akár családon belüli, akár baráti segítséggel, de erre nem mindig van lehetőség.

A költöztetés díja nagyon változó lehet.

Számít, hogy milyen távolságra kell költöztetni, mennyi mindent kell szállítani.

Ha egy lift nélküli épület emeletére kell költözni, az akár feláras is lehet.

A költöztetés díja általában óradíjas elszámolású, de ha nagyobb távolságot kell megtenni, akkor ehhez kilométer alapú árazás is társulhat.

A lakásvásárlások egy része magánszemélyek között történik, tehát nincs jelen az ügyletben ingatlanközvetítő.

Ha viszont az adásvétel ingatlanközvetítő segítségével jön létre, akkor ingatlanközvetítői díj is felmerül.

Ez jellemzően már benne van a vételárban, tehát a vevő számára kevésbé látványos.

Általában a vételár 1,5-5 százalékát kérik el az ingatlanosok közvetítői díjként.

Vegyünk példaként egy 40 millió forintos használt lakást, amihez hitelfelvételre van szükség.

30 százalékos önerővel számolva (ami 12 millió forint) 28 millió millió forint hitelt kell felvenni.

500 ezer forintos havi jövedelem mellett 20 évre, végig fix törlesztővel 204-244 ezer forint között alakul a havi törlesztő banktól függően.

Költöztetés: kb. Kisebb felújítás: kb.

A felújítási költségek becslésekor pedig csupán a kisebb hibák javításával számoltunk.

Milyen költségekkel kell számolnom az ingatlan vételárán felül?

A vételáron kívül a legnagyobb tétel a vagyonszerzési illeték, ami a vételár 4%-a.

Emellett számolnod kell az ügyvédi díjjal (jellemzően a vételár 0,5%-a), a földhivatali díjakkal, valamint ha hitelt veszel fel, annak költségeivel és a közjegyzői díjjal is.

Ne feledkezz meg a költözés és az esetleges felújítási munkálatok költségéről sem.

Mennyi a vagyonszerzési illeték ingatlanvásárláskor?

A vagyonszerzési illeték általános mértéke az ingatlan vételárának 4 százaléka.

Ez egymilliárd forintos vételárig érvényes, efölött az illeték 2%, de legfeljebb 200 millió forint lehet.

Mikor nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni?

Illetékmentességet élvezhetsz, ha az adásvétel egyenes ági rokonok (például szülő és gyermek) vagy házastársak között történik.

Emellett CSOK Plusz hitel vagy Falusi CSOK igénybevételével vásárolt ingatlan esetén sem kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket.

Mekkora az ügyvédi díj egy lakásvásárlásnál?

Az ügyvédi díj mértéke nincs törvényileg szabályozva, de a gyakorlatban általában a vételár 0,5 százaléka körül alakul.

Ez egy 50 millió forintos lakás esetén 250 ezer forintot jelent, de ettől a díj lehet magasabb is.

A magyarországi gyakorlat szerint ezt a költséget a vevő fizeti.

Milyen költségei vannak a lakáshitel felvételének?

Ha lakáshitelt veszel fel, a kamaton felül további díjakkal is számolnod kell.

Ilyen lehet például az értékbecslési díj, a folyósítási díj, a közjegyzői okirat díja, valamint a különböző adminisztrációs vagy szerződésmódosítási díjak.

Ezekről a THM (Teljes Hiteldíjmutató) ad tájékoztatást.

Az adásvétel tehát több költséget foglal magában a vételáron felül, melyeket előre érdemes kalkulálni és a szerződésben pontosan rögzíteni.

Infografika: A tipikus ingatlanvásárlási költségek felosztása

Hogyan számítsd ki a jelzáloghitel törlesztőrészletét

Ha az adásvétel ingatlanközvetítő közreműködésével valósul meg, akkor az ingatlanos díja általában benne van a vételárban, és a vevő számára kevésbé látható.

Az ügyvédi díj a felek közötti megállapodás kérdése, és lehet fix összeg vagy százalékos arányú a vételárból.

Az eladó és a vevő jogi érdekeit mindkét fél védelmében figyelembe kell venni a szerződéskészítés során.

Kell-e külön ügyvéd az eladónak is? Igen, ha az eladó saját oldalról is jogi tanácsot kíván, vagy ha a tranzakció bonyolultabb tehermentesítést igényel.

Az elővásárlási jog gyakorlásakor a díjmegosztás szabályai a jogesetektől függően változhatnak, és jogerősen módosult a gyakorlat 2024-ben.

Összegzésként elmondható, hogy az ingatlanvásárlás során a vevő általában a fizetést vállalja az ügyvédnek, de a díj megállapítása és annak kifizetése a felek megállapodásán múlik.

Az adásvételi szerződés ellenjegyzése és a földhivatali bejegyzés elengedhetetlen lépések a jogilag érvényes tulajdonjog megszerzéséhez.

A költségek átlátható kezelése érdekében érdemes előre tisztázni a költségviselés részleteit a vásárlási ajánlatban vagy a szerződésben.

Megállapodás szerint az illeték- és banki költségek, valamint az egyéb díjak pontos meghatározása csökkenti a későbbi viták kockázatát.

tags: #termo #foldvasarlas #ugyvedi #koltseget #ki #fizeti

Népszerű bejegyzések: