A bérlő köteles bejárást biztosítani jogszabály szerint

A bérbeadó nemcsak a tulajdonos lehet, hanem mindenki más is, aki a szerződésben meghatározott dolog harmadik személy használatába adására jogszabály vagy szerződés alapján jogosult.

A bérleti szerződést a használati szerződések alaptípusaként szabályozza a Ptk (2013. évi V. törvény), és mint ilyen, a bérleti szerződés kettős gazdasági funkcióval rendelkezik: a bérlő számára lehetővé teszi, hogy nem tulajdonosként meghatározott dolgot birtokoljon, használjon, és esetenként hasznait szedhesse, a bérbeadó számára pedig biztosítja, hogy - tulajdonosként, vagy más jogcímen magánál tartott - meghatározott dolgot hasznosíthasson.

A bérleti szerződés alanyai a bérbeadó és a bérlő.

Ilyen személy lehet - a tulajdonos mellett - például a haszonélvező, vagy - feltéve, hogy az albérletbe adás jogszabály vagy szerződés által nem kizárt - maga a bérlő is.

A szerződést bérlőként - a jog- és cselekvőképesség általános szabályai által támasztott korlátok között - bárki megkötheti, kivéve, ha bérleti jogosultságát speciális jogszabály kizárja.

A bérbeadó számára a legtöbbször egyáltalán nem közömbös az, hogy ki az, aki ténylegesen használja a tulajdonában álló dolgot.

Ezért a Ptk. a bérbeadó hozzájárulásához köti a bérlő azon jogának gyakorlását, hogy a dolog használatát ez utóbbi harmadik személynek átengedje.

A bérlő a dolog használatát bérlet jogcímén (albérlet), vagy más jogcímen engedheti át.

A Ptk. a bérlőnek a harmadik személy használóért fennálló helytállási kötelezettsége attól függően alakul, hogy a bérbeadó a használat átengedéséhez hozzájárult-e, vagy nem.

Amennyiben a bérbeadó hozzájárulását megadta, a bérlő a tényleges használó magatartásáért úgy felel a bérbeadóval szemben, mintha maga járt volna el.

Ilyenkor tehát a bérlő akkor mentesülhet a felelősség alól, ha a felelősség alóli mentesülésre vezető körülményeket mind a saját személyét illetően, mind a tényleges használó vonatkozásában bizonyítani tudja.

Ha azonban a bérbeadó a használat átengedéséhez nem járult hozzá, a bérlő minden olyan kárért felel, amely a használat átengedése nélkül nem következett volna be.

Amennyiben a bérbeadó nem tulajdonos, hanem maga is bérlő, akkor a bérlő albérlőnek minősül.

A kaució egy általános biztosíték a bérbeadó számára, amit a bérleti díjon felül ad.

A szokások alapján a kaució összegét kéthavi bérleti díjban határozzák meg, amit az első havi bérleti díjjal együtt fizet ki a bérbe vevő a szerződéskötés és beköltözés során.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kaució előre fizetett lakbér, ami utóbb lelakható.

A kaució felhasználását a bérbe adó dönti el, a felmerülő költségei nyomán.

És végül: a leginkább szenzitív kérdést jelentő kiköltözés „kihívásaira” érdemes alkalmazni a közjegyzői okiratba foglalt kiköltözési nyilatkozat írásba foglalását és vállalását a bérlő által.

A bérlő jogai és kötelezettségei

A lakás bérlőjének használati joga van a lakásra, amit kizárólag rendeltetésszerűen és a szerződésnek megfelelően használhat.

A bérlő lakáshasználati jogát harmadik fél nem korlátozhatja vagy akadályozhatja.

A bérlő megszerzi a birtoklási jogot a bérleti szerződés aláírásával.

Fontos, hogy ezt a jogot akár a tulajdonossal szemben is gyakorolhatja.

Erre példa lehet, ha a bérlő vitatja a bérleti szerződés bérbeadó általi felmondását és nem költözik ki a lakásból a megadott időpontig.

Ebben az esetben birtokvédelmet kérhet a területileg illetékes jegyzőtől, amely azt eredményezi, hogy a bérlő addig a lakásban maradhat, amíg nincs jogerős bírósági döntés a kiköltözéséről.

A bérlőnek tehát joga van a birtoklás folytatásához a szerződés fennállása alatt.

A bérlőnek joga van albérletbe adni a lakás egy részét, amennyiben a bérbeadó ehhez hozzájárul.

Gyakori probléma a jogvita esetén, ha a bérlő nem fizet, és a bérbeadó a zárcsere vagy a közművek kikapcsolása útján próbálja fegyelmezni a bérlőt; ezek azonban nem jogszerű eszközök.

A birtokvédelmi eljárásban a jegyző a lakás tényleges birtokosát védi, és nem vizsgálja a szerződés fennállását vagy felmondását.

A bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást kiüríteni és elhagyni.

A kiürítési kötelezettség azt jelenti, hogy a bérlő minden olyan ingóságot, melyet ő vitt be a bérleménybe, köteles elszállítani, kivéve ha a bérbeadóval megállapodnak, hogy maradhatnak, és a költségeket a bérbeadó téríti.

Ha a bérleti szerződés megszűnik, a bérlőnek ki kell költöznie, és a lakást a bérbeadó részére átadni.

A bérlők és bérbeadók elszámolása a bérleti díjjal, illetve egyéb költségekkel gyakran vitákhoz vezet, és ilyenkor a bérlő használati díjat fizetési kötelezettséggel tartozik, ha kizárólag jogcím nélküli használatba kerül.

A jogviták megelőzése érdekében érdemes írásos szerződést kötni, és a bérlőt mindkét fél jogait és kötelezettségeit pontosan rögzíteni.

A szerződés és a kaució részletei

A lakásbérleti szerződés kapcsán a bérlő és a bérbeadó jogai és kötelezettségei a Ptk. és a Lakástörvény kereteiben értelmezhetők.

A bérbeadónak kötelessége biztosítani a bérlő számára a bérlet, ingatlan, lakás használatát, ezt a bérlő birtokába adni, valamint karbantartási kötelezettségeket is vállalnia.

A bérlőnek viszont kötelessége a bérlemény rendeltetésszerű használata, az állapot megőrzése, a rendszeres karbantartás, a rendellenes használatból eredő károk helyreállítása.

A lakásszerződésekben a kaució roleszerepe egyfajta biztosíték: általában 2-3 havi bérleti díjnak megfelelő összeg, amelyet a bérlő a szerződésben meghatározott célokra ad át.

A törvény - ha nem ír elő kötelező óvadékfizetést - ezt a két-háromhavi összegű óvadékot hagyományosan alkalmazza a gyakorlat, és a szerződés megszűnésekor a fel nem használt óvadékot a bérbeadó elszámolja.

Gyakorlati példák és jogesetek

Ha a bérbeadó megszeg minden kötelezettséget, a bérlő a szerződés felmondását vagy a birtoklás védelmét kérheti a jegyzőtől, valamint a bíróság előtt érvényesítheti kárigényét.

A bérbeadó és a bérlő közös jogait és kötelezettségeit a szerződésben rögzíteni kell, hogy elkerüljék a későbbi jogvitákat és peres eljárásokat.

A kötelezettségek teljesítését és a lakás rendeltetésszerű használatát legalább évente egyszer vagy a szerződés szerint többször ellenőrizheti a bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül.

Ha a bérbeadó a jogszabályban vagy a szerződésben foglalt kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítására sem teljesíti, a bérlő a 9. § (1) bekezdésében megfogalmazott felhívásokkal élhet.

Az albérletbe adás kérdését a szerződésben érdemes meghatározni, hiszen a Polgári Törvénykönyv szerint a bérlő csak a bérbeadó hozzájárulásával adhatja albérletbe a lakást.

Infographic: A bérleti szerződés fő elemei és a felek jogai

Hogyan kezeljük hatékonyan a nehéz bérlői helyzeteket!

tags: #berlo #koteles #bejarast #biztositani

Népszerű bejegyzések: