Termőföld tulajdonjogának és tanyák kialakításának jogi keretei egy gazdasági társaság példáján keresztül
A megadott eset alapján vizsgálnunk kell, hogy egy körülbelül 10 hektáros szántó tulajdonjogának megszerzése és a rajta álló gazdasági épületek tanya-tulajdonjogának kialakítása milyen jogi lehetőségeket és korlátozásokat vet fel a földtörvény, az OTÉK és a Ptk. adta keretek között. A jogi környezet az elmúlt években szigorodott, hogy a termőföld hazai tulajdonban maradjon, és az egyéni gazdálkodók legyenek elsődleges jogosultak. A következőkben kizárólag a megadott szövegben foglalt állításokat és tényeket rendezem egységes eligazító összefüggésbe, kifejezetten a gazdasági társaságok érdekeit és kockázatait figyelembe véve.
A földtörvény alapesetei és a gazdasági társaságok jogállása
A földtörvény egyértelműen kimondja, hogy a belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet a termőföld tulajdonjogát - a magyar állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével - nem szerezheti meg. A gazdasági társaságok közül az rt., a kft. és a közös vállalat jogi személyek, a kkt. és a bt. pedig jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A tanya tulajdonjogát tekintve azonban a jelenleg hatályos szabályozás szerint tanyának minősül az a település külterületén lévő, mezőgazdasági termelés céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese. Mivel a földtörvény a tanya tulajdonjogának megszerzését illetően nem tartalmaz kizárást a gazdasági társaságokra, a tanya tulajdonjogát a gazdasági társaság is megszerezheti. Ugyanakkor a földtörvény a termőföld tulajdonjogát közvetlenül csak korlátozott körben engedi meg, tehát a gazdasági társaságok elővásárlási és vételi jogai, valamint a haszonbérleti lehetőségek rendkívül korlátozottan érvényesíthetők.
Elővásárlási jog és szerződések eljárási rendje
Ha a gazdasági társaság a szántó tulajdonjogát szeretné megszerezni, a törvényi elővásárlási jog érvényesülhet: a tulajdonos által kapott vételi ajánlat közlésétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül az elővásárlási jogosultaknak nyilatkozniuk kell. A jegyző gondoskodik a kifüggesztésről 15 napra, és minden elővásárlásra jogosult a meghatározott határidőn belül bejelentheti akaratát. Ha bármely elővásárlási jogot gyakorló rendelkezik elfogadó nyilatkozattal, a szerződés az elfogadó nyilatkozat eladóval történt közlésével jön létre.
A Ptk. szabályai szerint, ha ingatlan közös tulajdonban van, a tulajdonostársak elővásárlási joga érvényesül. Ilyen esetben nem érdemes elővásárlási jogot a gazdasági társaság és a tulajdonos között kötni, mert a jogszabályon alapuló elővásárlási jog a földtörvény keretei között is fennáll. Ennek megfelelően a gazdasági társaság semmiképp sem oldhatja fel a korlátozásokat úgy, hogy a földtörvény alapján alapított vételi jogot megkerülje.
Telekalakítás, OTÉK és beépítésre szánt területek
A földfelosztás a telekalakítási eljárás keretében történhet, amelyet a tulajdonos kezdeményezhet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. A telek - tehát a 10 hektáros szántó - csak úgy alakítható, ha rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas, és az alakja, terjedelme, beépítettsége valamint a megközelíthetősége a jogszabályoknak és a szabályozási tervnek megfelel. Ezt az OTÉK és a helyi önkormányzati rendeletek előírásai határozzák meg, és a telekalakítás során figyelembe kell venni a beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt kategóriát is. A külterületi szántó az OTÉK szerint mezőgazdasági terület, amelyet beépítésre nem szánt területnek határoznak meg, bár az OTÉK meghatározott mértékben beépíthető lehet, de ettől még nem válik építési telekké és továbbra is termőföld minőség marad, így a tulajdonjog a gazdasági társaság számára korlátozottan érhető el.
A földhasználat és a kivonás a művelés alól
A föld művelési ágának megváltoztatása az illetékes földhivatal hatósági engedélye alapján történhet, a földtörvény vonatkozó előírásai szerint. Azonban a kivonás - vagyis hogy a földet a későbbi beruházás érdekében művelés alól kivonják - csak a beruházás megvalósítását igazoló dokumentumok benyújtását követően kerül bejegyzésre. Az önkormányzati rendeletek lehetővé tehetik épület létesítését a termőföldön, de ez nem változtatja meg a termőföld minősítését és a földhasználatot érintő korlátozásokat.
Haszonbérlet és elővásárlási jog a termőföldön
A haszonbérlet a termőföldre vonatkozó speciális bérleti forma. A haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő jogosult a meghatározott mezőgazdasági terület időleges használatára és hasznainak szedésére, és köteles haszonbért fizetni. Szabályozás szerint a belföldi jogi személyek és szervezetek legfeljebb 10 éves időtartamra köthetnek haszonbérleti szerződést. A 10 hektáros példabeli terület esetében a haszonbérleti szerződést a megkötéstől számított 30 napon belül be kell nyújtani a földhivatalhoz bejegyzés céljából. A földtörvény szerint előhaszonbérleti jog illeti meg azokat, akiknek közeli tulajdon húzódik mögé: ha valaki elővásárlási joggal rendelkezik, akkor az elővásárlási jog gyakorlása dominálhat a haszonbérlet lejártát követően is. Ezzel összefüggésben a gazdasági társaság számára a haszonbérleti forma rendkívül kedvezőtlen lehet, mert hosszú távon bizonytalan a jogviszony fenntartása és a további haszonbérleti lehetőségek biztosítása.
Ha a gazdasági társaság haszonbérletet kötne, a szerződés megkötését követően is fennállhat a jogvesztő határidő, és a jövőbeni előhaszonbérlők jogai felülírhatják a társaság részére a hosszú távú területhasználat lehetőségét. A korlátozások és a tulajdonszerzés tilalma miatt még zálogjog megállapítása sem vezetne szavatolt tulajdonjog-szerzéshez a földterületen.
Zálogjog és egyéb biztosítékok
A földtörvény nem engedi, hogy a tulajdonszerzés tilalmát kizárólag kielégítsék zálogjoggal, tehát zálogjog alapítása a termőföldre a tulajdonjog átruházásának helyetti garancia nem lehet. Ugyanakkor a gazdasági társaság kölcsönének biztosítására zálogjogot lehet alapítani a földön, amelyet be lehet jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, és amelynek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a kötelezett birtokában marad, a tulajdonjog azonban a kölcsönfelvevő kezében nem módosul. További korlátozás, hogy a kielégítési jog előre megnyíló lenne, amely a Ptk. szerint semmis lehet olyan megállapodások esetén, amelyek szerint a jogosult a kötelezettség teljesítése elmaradása esetén szerzi meg a zálogtárgy tulajdonjogát. Tehát a zálogjog megítélése jogilag lehetséges, de a földtörvény és a Ptk. összhangjában csak korlátozottan alkalmazható a tulajdonjog megszerzésének alternatívjaként.
A hosszú távú gondolkodás: birtokmaximum, földszerzés és a policy trend
2014-től a földszerzők között is érvényes a birtokmaximum, amely szerint a földhasználatra jogosult legfeljebb 1200 hektár földet tarthat a kezében, és a földművesnek minősülő földszerzők esetében a telekalapú és használati kötelezettségek szigorúak. 2014-ben a földvagyon birtoklására és használatára vonatkozó részletes szabályozás megnehezíti a nem tagállami állampolgárok és jogi személyek földtulajdonhoz jutását. A földbérleti és zálogjogi konstrukciókat a jogszabályok közötti összhang alapján érdemes megfontolni: a zálogjogot például kölcsön biztosítására lehet használni, a tulajdonjog megszerzését azonban nem garantálja.
Gyakorlati összefoglaló a megoldási lehetőségekről a példában
- Ha a gazdasági társaság célja a szántóföld és a rajta álló tanya tulajdonjogának megszerzése, a legfontosabb út a jogszabályok általános keretét felhasználva az elővásárlási jog gyakorlásának lehetősége a tulajdonostól kapott vételi ajánlat közlését követően.
- A tanya tulajdonjogának megszerzése után a föld területének kivonása a művelés alól csak a beruházás megvalósítására benyújtandó igazoló dokumentumok beadását követően engedélyezhető.
- A telekalakítás és OTÉK keretei megakadályozzák, hogy a külterületi szántó teljes mértékben építésre alkalmas legyen anélkül, hogy a termőföld minősége megváltozna; a föld továbbra is termőföld marad.
- A haszonbérlet lehetősége a gazdasági társaság számára elérhető, de a 10 évre szóló korlátozások és az előhaszonbérleti jogok miatt hosszú távon korlátozott és bizonytalan lehetőségeket kínál. Még ha a haszonbérleti jog lejárta után újra megkötik a szerződést, elővásárlási jog gyakorlója megkövetelheti a földhasználat átirányítását, ami a társaság befektetéseit kevésbé teszi kilátásossá.
- A zálogjogalapításnál legyen figyelembe véve, hogy a földtörvény szerint semmis lehet az olyan megállapodás, amely a kielégítési jogot a zálogtárgy tulajdonjogának kifejezett megszerzéséről szóló előzetes megállapodáson alapozza. A konkrét esetben a zálogjog inkább csak kölcsönbiztosíték lehet, a tulajdonjog átruházása nem garantálható.
Összefoglaló megállapítások
A megadott szöveg alapján a termőföld tulajdonjogának megszerzése gazdasági társaságok számára a földtörvény és a Ptk. értelmében szigorú korlátozásokat von maga után. A tanya tulajdonjogának megszerzése lehető, de csak az OTÉK, a helyi rendeletek és a telekalakítási eljárás megfelelő alkalmazásával és a participációs eljárások betartásával érhető el. A haszonbérlet és a zálogjog esete is komplex: mindkettő korlátozásokkal és bizonytalanságokkal terhelt, és nem jelent biztos jogszerzési utat a gazdasági társaság részére. A jogi eszközök tehát inkább a beruházás megvalósításának és a föld.használat hosszú távú tervezésének támogatására szolgálnak, nem pedig a tulajdonjog közvetlen átruházására ezen a területen.

tags: #termofold #jelzalogjog #alapitasa
Népszerű bejegyzések:
- Biztonságos foglalási visszaigazolás az Annabella Üdülőháznál
- Eladó ingatlanokkal kapcsolatos útmutató Komádin
- Közterületi dohányzás korlátozásai: öt méteres zóna és tilalmak
- Ausztriai nyílászáró beépítés: innovatív megoldások és gyártói háttér
- A megsültt kenyér frissességének megőrzése és ropogós héja
