Tetőtér-beépítés statikai terve: hogyan készül és mit kell tudni
A tetőtér-beépítés biztonságos és értéknövelő módja a lakótér-bővítésnek, de minden esetben statikai és engedélyezési szempontból előkészítést igényel, hogy a födém és a tetőszerkezet az új terheket biztonsággal viselje. Sok esetben a tetőtér-beépítés egyszerűsített eljárásban intézhető, ha nem változik a tető formája, nincs térfogatnövekedés és nem érintett műemléki védelem, de bármely szerkezeti vagy tűzvédelmi érintettség esetén engedély vagy szakhatósági bejelentés szükséges. A tetőtér-beépítés új, állandó és hasznos terheket hoz a födémre és a tetőszerkezetre, a nyílások, tetőablakok és lépcsőnyílások kiváltásokat, csomóponti megerősítéseket igényelhetnek, amelyeket számítással kell igazolni.
A statika szerepe az építés előkészítésében
1. A statika a testek egyensúlyi helyzetével, építmények szilárdságával foglalkozó tudományág, az építőipari szakma része. A statikus az a személy, aki az Építőmérnöki Karon tanult, majd statikusi szakképzettséget szerzett. 1.2. A statikus az építési engedély megszerzéséhez szükséges dokumentáció elkészítésének fázisában kapcsolódik a projektbe. Feladata az építész által az építési terveknek megfelelően kigondolt és megrajzolt épület erőtani kiszámítása. Az építészeti terveket általában az építész dolgozza ki, aki a statikussal megbeszéléseken vesz részt, esetenként ezeket a megbeszéléseket a beruházó kezdeményezi. A statikus szerepe meghatározó, hiszen ő biztosítja a kivitelezés megvalósulását, sőt, hogy valamennyi projektötlet ne csak papíron, hanem a valóságban is működőképes legyen. A statikai számítások biztosítják az épület szilárdságát és tartósságát, amelynek szél- és földrengésállónak kell lennie, valamint el kell viselnie a tervezett terheléseket. 1.3. Az építészet és a statika szinte elválaszthatatlanul összefügg, mivel a statika a tartószerkezettel foglalkozik, ami minden építkezés kulcsfontosságú részét képezi. Ebből kifolyólag a projekt végrehajtása során az építész és az építőmérnök szorosan együttműködnek, megbeszéléseken vesznek részt és közösen keresnek megoldásokat az adott problémákra. Mivel a statika hatással van a kivitelezésre, elkerülhetetlen a többszöri közös egyeztetés arról, hogy az adott megoldás helyes-e vagy sem. 1.4. A statikai számítások az építési engedélyhez, a kivitelezéshez szükséges dokumentáció kötelező részét képezik. Mivel az említett számítások a kötelező mellékletek közé tartoznak, építési engedély nem adható ki statikus tervrajz nélkül. Ha ezt az ügyfél, megrendelő nem nyújtja be, az önkormányzat hiányosnak jelöli a kérelmet és hiánypótlást kérhet. A szokásos hiánypótlási határidő maximum 10 nap, ami általában nem elég a terv kidolgozásra.
Helyszíni felmérés és terhelések értékelése
2. Ahhoz, hogy egy statikus egyáltalán megkezdhesse a munkáját, először fel kell mérnie a helyszínt, ahol a létesítmény fog állni, illetve elhelyezkedni, ha rekonstrukcióról, helyreállításról van szó. A helyszín elsősorban a meteorológiai térkép miatt fontos, amely az évi átlagos csapadékmennyiséget mutatja; a második ok a szeizmikus térképek áttekintése, amelyből kiderül, hogy egy adott terület mennyire szeizmikus. Ezen adatok leolvasásához a statikusnak nincs szüksége pontos koordinátákra, vagyis az utca és házszám pontos jelölésére, elég ismernie a települést. Mindezen információk alapján a statikus tudni fogja, hogy mit kell figyelembe vennie a számításai során. Hegyvidéki területeken, ahol több hó esik, és ezáltal az általa okozott terhelés is nagyobb, az ilyen adatokat soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ami a szeizmikus előrejelzéseket illeti, nem lehetnek hozzávetőlegesek, mivel „átlagos éves” földrengés fogalom nem létezik, de Magyarország szempontjából Eger és környékén, Komárom, Mór, Jászberény, Kecskemét és Dunaharaszti környékén viszonylag gyakran fordult elő a múltban földrengés.
2.2. Mivel a statikus feladata többek között a terhelés alatti talaj, valamint magának az alap süllyedésének a kiszámítása, a talaj összetételére vonatkozó információk is nagyon fontosak számára. A mocsaras földterület nagyon puha talajra utal, ezért az ilyen helyeken a házak sokkal gyorsabban süllyednek, mint a sziklás területen lévők. Emiatt az előbb említett talajtípus nem terhelhető annyira, mint például a sziklás, ami azt jelenti, hogy a ház projektjét másképp kell megtervezni - méretét, szintjei számát és magát a szerkezetét. 2.3. Az alapvető dolog, amire egy statikusnak szüksége van, természetesen a ház építési terve. A statikai számításokhoz elegendő az építési engedélyhez szükséges dokumentáció, mivel ezek a tervek már tartalmaznak adatokat az építési rendszerekről, anyagokról és az építési elemek várható méreteiről. 2.4. Nagyon fontos tájékoztatni a statikust arról, hogy a tervezett háznak vannak-e olyan sajátosságai, amelyeket nem lehet megkerülni, megváltoztatni, mivel az felborítaná az egész koncepciót. Ha például egy építész konzolos, vagyis kiálló teraszt szeretne, a statikus nem támaszthatja ki oszloppal. Bár messze ez lenne a legegyszerűbb megoldás, ez torzítaná az építészeti képet és megváltoztatná az épületegész kinézetét. 2.5. Fontos, hogy a statikus tisztában legyen a befektető pénzügyi kereteivel, mivel az befolyásolhatja az általa javasolt megoldásokat. Ha a rendelkezésre álló források meglehetősen korlátozottak, akkor a statikusnak módosítania kell a terveit, és a lehető legolcsóbb kielégítő megoldást kell megtalálnia.
Számítások és méretek meghatározása
3. A statikai számítás a ház teherbírására vonatkozó adatokat tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy a statikus kiszámítja a ház teljes teherhordó szerkezetét és annak elemeit a padlótól a mennyezetig, hogy meghatározza, hogy az egyes elemeknek milyen méretűnek kell lenniük és milyen építési rendszernek kell lennie ahhoz, hogy a ház elviselje a terhelést. A terhelés magában foglalja az épület saját tömegét, azaz a szerkezeti elemek tömegét, a hóterhelést, a szélterhelést és a bútorok, berendezési tárgyak és lakók összt terhelését. Az egyes elemek súlyának meghatározásához a statikusnak az építőanyagok pontos adataira van szüksége. 3.2. A számítási eredmények alapján a statikus meghatározza az egyes szerkezeti elemek méreteit. Ez konkrétan azt jelenti, hogy megállapítja a falak vastagságát, a teherhordó oszlopok átmérőjét, a tetőgerendák (szarufa) magasságát és szélességét, az alapozás méreteit.... A méretek pontos definiálása segít abban, hogy az építőanyag legoptimálisabb felhasználását biztosítsák. A statikai tanulmány célja nem az, hogy az elemeket minél vastagabbra és nagyobbra készítsék, annak érdekében, hogy minden terhelést elbírjanak. A szükségesnél nagyobb méretek nagyobb önsúlyt és ezáltal nagyobb terhelést jelentenek, és egyben több anyagfelhasználást, ami magasabb költséget jelent. 3.3. A statikus többek között meghatározza az alap méreteit. Az alap méretei elsősorban attól függnek, hogy síkalapról vagy sávalapról van-e szó. A sávalapoknál fontos, hogy fagyállóak legyenek, amit a beépítési mélység, pontosabban a helyzete is befolyásol - minél mélyebben vannak a föld alatt, annál fagybiztosabbak. 3.4. A statikai számítások magukba foglalják a földrengés-előrevetítéseket is. Ma már léteznek olyan megbízható, speciális számítógépes szimulációs programok, amelyek segítségével a statikus a tervezett objektumot különféle potenciális helyzeteknek, sőt, különféle erőknek, köztük földrengések körülményeinek teszi ki, és ezek alapján előrejelzi azok hatását a terepre, az anyagokra és magára az épületre. Természetesen nincs olyan épület, amely kibírná a százévente vagy annál ritkábban előforduló katasztrofális földrengéseket, de a szokásos rengéseket, amelyeket a szeizmológiai intézetek jelentései alapján bizonyos területekre jósolnak, minden létesítménynek gond nélkül le kell amortizálnia. 3.5. Egy másik vízszintes terhelés a földrengések mellett a szél gyorsulása. A statikus kiszámítja, hogy a házépítés választott rendszere lehetővé teszi-e a szélterhelések biztonságos áthidalását, és szükség esetén további vízszintes elemekkel vagy falakkal erősíti meg. 3.6. Végül, de nem utolsósorban a statikusnak tanácsadói szerepe is van a kivitelezés részleteit illetően.
Helyzetfelmérés és megállapítások
4.1. Ha steretné tudni, hogy a 100 éves ház kibírná-e a következő földrengést, vagy sürgősen felújításra szorul, hívjon egy statikust és kérje ki a véleményét. A statikus megvizsgálja a meglévő szerkezet szilárdságát és az esetleges sérüléseket. Megvizsgálja a tetőszerkezetet, hogy ellenőrizhesse a faanyag állapotát (korhadt-e vagy sérült-e), megvizsgálja a falak és a padlódeszkák repedéseit és elvégzi az alapok vizsgálatát, ahol ellenőrzi az épület süllyedésére utaló jeleket, valamint az anyag nedvesség, penész vagy fagy hatására bekövetkező károsodását. Előfordulhat, hogy az alapok állapotának ellenőrzéséhez legalább két ponton feltárás vagy szondázás szükséges, amihez szakembert és kivitelezőket is igénybe kell venni. 4.2. Az épületre vonatkozó megállapításoknak megfelelően a statikus véleményt és utasítást ad a meglévő épület szanálására. Az utasítások konkrét javaslatokat tartalmaznak a falak és padló, azaz a függőleges és vízszintes elemek megerősítésére, hogy jobb-e egy elemet lebontani és felújítani, hogyan kell megerősíteni az alapokat (ha szükséges) és hasonlók.
Költségek és díjszabás
5. A statikus számítások költsége az objektum méretétől és összetettségétől függ. A díjak zónák szerint alakulnak, és egyszerű vagy összetett statikus szakvélemények is elérhetők. Egyszerű statikus szakvélemény lakosságnak (max. 300 m2 épületre, 1 db fal bontásához vagy ingatlanvásárláshoz vagy repedések vizsgálatához) 1. zóna: 120.000, 2. zóna: 180.000, 3. zóna: 230.000. Összetett statikus szakvélemény lakosságnak (tetőtér beépítés előzetes vizsgálatához vagy több témakör kombinációja) 1. zóna: 160.000, 2. zóna: 220.000, 3. zóna: 270.000. A díjat helyszíni kiszálláskor vagy előre utalással kell fizetni. A szakvélemény írásban készül, és a vállalkozás országos szinten működik, fegyelmezett árazással.
Rendelje meg a statikus szakvéleményt most! +36-30-305-3397
Szolgáltatások és megközelítés
Statikus irodánk családi házak, kisebb épületek és feladatok ellátására szakosodott a nagyobb projektek vállalásai mellett. A kis munkákra a statikus tervezőknek gyakran nincs idejük, mi azonban szeretnénk segíteni azoknak a magánszemélyeknek is évtizedes tapasztalatunkkal és tudásunkkal, akik statikai problémákba ütköznek saját ingatlanjuknál vagy épp egy megvásárolni kívánt ingatlannal kapcsolatban. Statikus szakvélemény és statikai tervezés országos szinten folyik, a legkisebb tartószerkezeti beavatkozásoktól a legkomplexebb tervezésekig. A szolgáltatásaink között szerepelnek engedélyezési tervek statikai tervfejezetének készítése, előzetes szakvélemény, repedések okának feltárása, műszaki megoldások ajánlása, valamint egyszerű és összetett statikus szakvélemények kiállítása. A kivitelezés részleteiben a statikus kiviteli tervet is készíthet, amely tartalmaz rajzokat és részletrajzokat a szükséges statikai megoldásokkal. E három munkarész (előzetes vizsgálat/ szakvélemény, engedélyezési terv, kiviteli terv) alkotja a statikus tervező megbízásának többségét. Ebben a megközelítésben minden ügyfél egyedi, házra szabott megoldást kap, legyen szó tetőtér beépítéséről vagy alapozási kérdésekről. A nyílt kommunikáció és részletes dokumentáció finanszírozása és kivitelezése zökkenőmentessé teszi a folyamatot.
tags: #tetoteri #terdfalak #statikus #terve