Esővíz elvezetése és jogi szabályozás Magyarországon: mit érdemes tudni a szomszéd telekre vezetésről
Fel kell hívni lakótársaim figyelmét arra, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a közterületi vízgyűjtő-szikkasztó árkok a közút területének víztelenítésére kerültek kialakításra, így azokba magáningatlanok tetőszerkezetéről, udvarairól csapadékvíz nem vezethető.
Mindezek elkerülése érdekében kérem tisztelt lakótársaimat, hogy ellenőrizzék saját ingatlanuk esetében a csapadékelvezetés szabályosságát.
Tájékoztatom tisztelt lakótársaimat, hogy kollégáim 2023. Az esővíz elvezetése alatt a tetőkről és burkolt felületekről lefolyó csapadék összegyűjtését, irányított továbbvezetését és kezelését értjük.
Ez történhet talajba szikkasztással, föld alatti tárolással, vagy - meghatározott feltételek mellett - közterületi befogadóba vezetéssel.
A csapadékvíz kezelése ma már nem csak arról szól, hogy „minél gyorsabban eltüntessük” a vizet.
A víz érték, amely megfelelő rendszerrel újrahasznosítható locsolásra, autómosásra vagy akár WC-öblítésre is.
Az esővíz elvezetése minden ingatlantulajdonos számára fontos felelősség.
A telken keletkező csapadék kezeléséért a tulajdonos felelős: a víz nem okozhat kárt sem a saját, sem a szomszédos ingatlanban, és nem terhelheti a szennyvízhálózatot.
Mivel Magyarországon az önkormányzatok helyi rendeletei is szabályozhatják az esővíz elvezetését, minden esetben érdemes tájékozódni a saját lakóhelyet érintő előírásokról.
Például előfordulhat, hogy a közterületi vízelvezető árokba történő bekötéshez engedély szükséges, vagy a telken belüli szikkasztásról írnak elő szabályokat.
A gyakorlatban ez úgy valósítható meg, hogy a teleken belül szikkasztó rendszert vagy esővízgyűjtőt alkalmazunk.
Ha a csapadékvizet közterületre szeretnénk vezetni, mindig tájékozódni kell a helyi önkormányzati előírásokról és engedélyekről.
A legbiztonságosabb és leginkább elfogadott megoldás a telken belüli kezelés.
Az esővíz elvezetés föld alatt ma már korszerű, üreges szerkezetű szikkasztó blokkokkal történik.
Ezek nagy víztároló kapacitással rendelkeznek, miközben lehetővé teszik a fokozatos beszivárgást.
Fontos azonban a megfelelő távolság az épület alapjától, a talaj típusának figyelembevétele, valamint a túlfolyó biztosítása.
Amennyiben a csapadékvizet közterületi árokba kívánják vezetni, azt jellemzően zárt vezetéken keresztül, a járdaszint alatt lehet megtenni, és szükség lehet az út kezelőjének hozzájárulására.
A nem megfelelő esővíz elvezetés következményei sokszor csak évek múlva jelentkeznek.
Ha a víz az alap mellett gyűlik össze, a talaj átnedvesedik.
A nedves talaj teherbírása csökken, ami repedéseket okozhat a falazatban.
Burkolt felületek esetén a víz kimossa az ágyazóréteget, ami megsüllyedő térkövekhez vezethet.
Emellett a szomszédos telekre átfolyó víz kártérítési vitát is eredményezhet.
Az egyik leggyakoribb probléma az alulméretezett rendszer.
Sok esetben nem számolnak a tetőfelület nagyságával és az intenzív csapadékkal.
Szintén gyakori hiba a talajviszonyok figyelmen kívül hagyása.
A kötött, agyagos talaj lassan engedi át a vizet, így nagyobb tárolótérfogat szükséges.
Elmaradhat a megfelelő szűrés is, ami a rendszer eltömődéséhez vezethet.
Igen, de csak szabályozott módon.
Amennyiben a csapadékvizet közterületi nyílt árokba vagy közút vízelvezető rendszerébe vezetik, az jellemzően zárt vezetéken, a járdaszint alatt történhet, és az út kezelőjének hozzájárulása szükséges lehet.
Általánosságban nem.
A csapadékvíz szennyvízcsatornába történő bevezetése nem megengedett, mivel túlterheli a hálózatot és a szennyvíztisztító rendszereket.
Családi ház esetében a telken belüli szikkasztás vagy esővízgyűjtő telepítése általában nem építési engedélyköteles.
Engedély vagy hozzájárulás akkor merülhet fel, ha a rendszert közterületi befogadóba kötik, közművet érint, vagy helyi önkormányzati rendelet előír bejelentési kötelezettséget.
A legbiztonságosabb megoldás a telken belüli kezelés.
Ez történhet esővízgyűjtő tartállyal, szikkasztó rendszerrel, vagy a kettő kombinációjával.
Igen. Az esővíz kiválóan alkalmas kerti öntözésre, autómosásra és - megfelelő szűrés és elkülönített rendszer esetén - WC-öblítésre is.
A megfelelő rendszer kiválasztása függ a tetőfelület méretétől, a talajviszonyoktól és a telek adottságaitól.
A korszerű esővíz elvezető rendszer nemcsak elvezeti, hanem hasznosítja is a vizet.
A felszíni vagy föld alatti esővízgyűjtő tartály lehetővé teszi az összegyűjtött víz későbbi felhasználását.
A SUNI több mint egy évtizede foglalkozik esővíz-elvezetési megoldásokkal, és több száz projekt megvalósításában vett részt.
A kínálatban megtalálhatók esővízgyűjtők, szikkasztó rendszerek és elfolyók is, amelyek egymással összehangolva biztosítanak megbízható működést.
Az esővíz elvezetés nem csupán műszaki kérdés, hanem felelős ingatlanhasználat.
A megfelelő rendszer megóvja az épület szerkezetét, csökkenti a vízfelhasználást és megelőzi a későbbi jogi problémákat.
A helyi önkormányzati rendeletek továbbra is szerepet játszhatnak a csapadékvíz és szennyvíz elvezetésének szabályozásában, de az általános keretet a TÉKA határozza meg.
67. § (1) A csapadékvizet a telken belül meg kell tartani.
A vízvisszatartás, öntözés és egyéb hasznosítás érdekében a csapadékvizet a telek zöldfelületén el kell szivárogtatni vagy a telek egyéb területén tárolni szükséges olyan mértékben és módon, hogy ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát ne veszélyeztesse.
A telekről csak a nem hasznosítható, nem elszivárogtatható és nem tárolható csapadékvíz vezethető el.
(3) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni.
Az utca lejtős részen volt található, emiatt a társasház által elvezetett csapadékvíz az utca végén, a legmélyebb ponton lévő ingatlanhoz folyt be.
Nagy felhőszakadások és tartós esőzések idején egy kisebb tó alakult ki az utca legvégén, ahol a nagy mennyiségű vizet már semmilyen módon nem lehetett elvezetni, és az befolyt az utca végén lévő családi ház kertjébe.
A víz és csatorna szolgáltatók esetében a szerződés arról szól, hogy az adott ingatlan tulajdonosa vezetékes vizet kap, melynek fogyasztását egy mérőóra segítségével mérik.
A közműszolgáltatók rendszeresen ellenőrzik azt, hogy az adott ingatlan tulajdonosa betartotta-e ezt a szabályt.
Gyakori esetben a szennyvíz csatornába egy speciális fehér füstöt képző füstbombát tesznek és megnézik azt, hogy az adott ingatlanon belül látható-e bárhol fehér füst jele, különösen a csapadékvíz gyűjtésre vagy elvezetésre szolgáló rácsoknál vagy akár a tetőn lévő csatornánál tapasztalható-e szabálytalanságra utaló füst.
Hogyan lehet beszerelni egy esővízgyűjtőt?🌧️
A jó idő közeledtével rengetegen kezdenek térkövezési, területrendezési munkálatokba az ingatlanjaikban, vagy az ingatlanuk előtti közterületen.
A csapadékvíz közterületre történő kivezetése kapcsán fontos tudni, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény értelmében a telken belüli csapadékvíz-elvezetés kialakítása nem az Önkormányzat, hanem az ingatlan tulajdonosának feladata, az ingatlan tulajdonos tulajdonában van az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz.
Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20) Korm. A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni, amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből csapadék bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.
Vagyis sok ház esetében sem a kerítésen kívül végződő esőcsatorna, sem pedig az olyan csatornakivezetés, mely az esővizet kis mélyedésben vezeti tovább az árokba, nem szabályos.
Ugyanígy tilos szomszédos magáningatlanra vezetni a csapadékvizet.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban Kkt.) 41. A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 1/1986. (II.21) ÉVM-EüM együttes rendeletének 6. § (1) bekezdésének a. és b.
Fontos felhívni továbbá a figyelmet, hogy a közterületi vízgyűjtő-szikkasztó árkok a közút területének víztelenítését szolgálják a közlekedés biztonságának érdekében, így azokba magáningatlanok tetőszerkezetéről, udvarairól csapadékvíz nem vezethető.
Ezt támasztja alá a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 85.
A Vhr. 85. §-ának (6) bekezdése alapján: „Ha elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz bevezetésre kerül sor, és ezt a gyakorlatot a felhasználó a vízközmű-szolgáltató felszólítása ellenére tovább folytatja, a víziközmű-szolgáltató a jogellenes állapotot a felhasználók költségére megszüntetheti.
A Dél-Pest Megyei Vízközmű Szolgáltató (továbbiakban DPMV) Zrt. hatályos Üzletszabályzatának (továbbiakban ÜSZ.) 3.2. A DPMV Zrt. munkatársai rendszeres, szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel figyelik az esővíz csatornahálózatba történő bevezetését, szabálytalanság esetén az ÜSZ 6.2.3.
Hol sok van belőle, hol meg kevés.
Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás egyik kellemetlen hatása, hogy a csapadék ugyancsak egyenetlenül érkezik hozzánk.
Ez gond a mezőgazdaságnak, de a falvak, városok lakosságának is, ahol természetesen a rövid idő alatt lehulló sok eső okozhat problémát.
Különösen akkor, ha házunk esővíz elvezetése nincs rendesen megoldva.
A szabályos esővíz-elvezetést akadályozza, hogy az utcákban - korábban általános nyitott - esővíz-elvezető árkok fokozatosan eltűnnek, minél nagyobb egy település, annál inkább.
Már a kisvárosokban is befedik, csatornacsövekbe viszik ezeket, amiknek az üzemeltetése innen már az út karbantartójának a feladata és jogköre, ő pedig nehezen járul hozzá ahhoz, hogy az utcában lévő házak esőcsatornáját az utcai esővíz csatornába vezessék.
A csapadékvíz közterületre történő kivezetése kapcsán fontos tudni, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény értelmében a telken belüli csapadékvíz-elvezetés kialakítása nem az Önkormányzat, hanem az ingatlan tulajdonosának feladata.
Az ingatlan tulajdonosainak a terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen, az építményekben, a szomszédos telken és építményekben, valamint a közterületen kárt (áztatást, kimosást stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni.
Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből csapadék bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.
Vagyis sok ház esetében sem a kerítésen kívül végződő esőcsatorna, sem pedig az olyan csatornakivezetés, mely az esővizet kis mélyedésben vezeti tovább az árokba, nem szabályos.
Ugyanígy tilos szomszédos magáningatlanra vezetni a csapadékvizet.
Az esővíz elvezetésének megoldása lehet szikkasztó rendszer vagy esővízgyűjtő telepítés.
A csapadékvíz összegyűjtése jó lehetőség a kert öntözésére, teli használatra.
tags: #tilos #a #szomszed #telkere #atvezetni #az
Népszerű bejegyzések:
- Béke Tatai lakótelep újonc kivitelezésű otthonai
- Kölcsönzési feltételek és felelősségek – utókeret bérlése
- Bordányi zártkertben telek keresése: hasznos tanácsok és szabályok
- Végrehajtási eljárások és ingatlan-értékek: részletes áttekintés
- Eladó ingatlanok Debrecen környékén: sorházak és telkek áttekintése