Tiop lakásépítés program és a lakhatási tőkeprogram kapcsolata
A Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére, az állami Nemzeti Tőkeholding (NTH) koordinációjával március 17-én elindul a Lakhatási Tőkeprogram - derül ki a lapunkhoz érkezett közleményből. A 200 milliárd forint keretösszegű tőkeprogram révén 5 év alatt közel 30 ezer lakás épülhet meg. A program iránti előzetes piaci érdeklődés minden várakozást felülmúlt, így a tőkeprogram megvalósítói a keretösszeg emelését is kilátásba helyezték.
A programmal, melyről már korábban is beszámoltunk, ingatlanalapok ingatlanfejlesztésein keresztül célozza meg a lakáspiaci kínálat bővülését, a magánszemélyek lakáshoz jutását és az otthonteremtést. A programra 2025. március 17. és március 24. között olyan hazai, jelentős tapasztalattal, szakmai tudással és eredményekkel rendelkező piaci befektetési alapkezelők jelentkezhetnek nyilvános pályázat útján, akik 2024. december 31. napján legalább 25 milliárd forint vagyont kezeltek ingatlan- és/vagy értékpapíralapokban, vagy átlagosan együttesen legalább 25 milliárd forint jegyzett tőkéjű magántőkelapot kezeltek.
A tőkeprogram céljai és prioritásai
Március harmadikán aztán közölték, hogy a lakhatási tőkeprogramban szereplő pénzre március 17. és 24. között pályázhatnak majd alapkezelők, akiknek a tőkejuttatás 80 százalékát lakások, bérlakások és kollégiumok építésére kell fordítani. A fennmaradó rész irodai, logisztikai, kereskedelmi ingatlanok építését szolgálhatja - írja az MTI. A minisztérium tájékoztatása szerint egy alapkezelő több alappal is pályázhat, a minimum összeg alaponként 5 milliárd forint, egy alapkezelő legfeljebb 20 milliárd forintot kaphat.
A kormány még tavaly, a 21 pontos gazdaságfejlesztési akcióterve részeként jelentette be, hogy 200 milliárd forintos tőkeprogramot indít új lakások építésére. Február közepén aztán a nagy érdeklődésre való tekintettel 300 milliárd forintra emelték a program keretösszegét. Ideális esetben akár 50-60 ezer lakás is épülhet a kormány lakhatási tőkeprogramja segítségével, de nagy kérdés, mennyibe fognak ezek kerülni - írja sajtóközleményében az ingatlan.com.

Árazás, megfizethetőség és piaci hatás
Balogh László, az ingatlan.com szakértője szerint a program sikere nagyban függ attól, hogy ténylegesen milyen áron kerülnek piacra a tőkeprogram keretében érintett lakások. „Nem csak azért fontos kérdés ez, hogy a támogatott jövendőbeli vásárlói milyen lakásárakkal találkozhatnak majd. Hanem azért is, ha a tőkeprogramban megépülő lakások nagy számban és megfizethető áron kerülnek piacra, akkor az versenyhelyzetet teremthet a használt lakások piacán is. Így nem csak az új építésű, de a használt lakások drágulása is fékeződhetne.”
Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium azzal számolt, hogy az 1,2 milliós négyzetméterár az új lakások esetében elfogadható árszint lenne. A pályázati felhívásban ugyanakkor nincs konkrét elvárás a megépült lakások költségszintjére vagy eladási árára vonatkozóan. Az viszont bizakodásra adhat okot, hogy az állami oldalt képviselő MFB Invest Zrt. a formai ellenőrzésen túl érdemben is elbírálja a beérkezett pályázatokat, aminek szempontjai között szerepelhet a megépülő lakások megfizethetősége is.

Kapcsolódó kormányzati lépések és finanszírozási keretek
A Tisza-kormány a lakhatási problémák kezelésében új hangsúlyt helyezne a bérlakásépítésre: Kármán András pénzügyminiszter az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságában az ECOFIN-ülésről szóló beszámolójában jelentette be, hogy a Magyarország számára jóváhagyott új helyreállítási terv egyik fontos eleme egy új lakhatási program lesz. Ebben a miniszter emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa egyhangúlag támogatta a magyar helyreállítási tervet (RRF), így az ország összesen 10 milliárd euró, vagyis mintegy 3600 milliárd forint uniós forráshoz juthat.
Kármán szerint a magyar helyreállítási terv egy „ambíciózus beruházási csomag, amely teljes mértékben megfelel az RRF követelményeinek”. A program nemcsak a kis- és középvállalkozások finanszírozását segítené, hanem jelentős lakhatási beruházásokat is tartalmaz. Erről részleteket ebben a videóben nem közölt a miniszter, de annyi elhangzott, hogy Budapesten és a vidéki nagyvárosokban kollégiumok és bérlakások épülhetnek, a beruházásokhoz pedig mintegy 20 százalékos állami támogatási intenzitást biztosítanának.
Kellemetlen a tiszás Kármán Andrásnak, hogy Csercsa Balázs kitálalt - HírTV
Az Otthon Start program bizonytalansága
Miközben a kormány a pénzügyminiszter közlése alapján új bérlakásprogramot készít elő, mint a Világgazdaság oldalán megírtuk, továbbra is bizonytalan a 3 százalékos maximális kamatozású Otthon Start lakáshitel sorsa. Az elmúlt hetekben több piaci szereplő is arról beszélt, hogy a program szigorítása elkerülhetetlen lehet, egyes bankok pedig már arra készülnek, hogy a kabinet akár hónapokon belül átalakíthatja vagy részben kivezetheti a konstrukciót. A háttérben elsősorban költségvetési megfontolások állhatnak.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint az Otthon Start önmagában 0,1 százalékponttal növelheti a 2027-es költségvetési hiányt, miközben szakértői becslések alapján néhány éven belül akár évi 400 milliárd forintos kiadást is jelenthet az államnak. A program jelentősége ugyanakkor vitathatatlan. Az indulását követő első nyolc hónapban 1350 milliárd forintnyi hitelszerződés jött létre, 38 488 lakás megvásárlását vagy megépítését finanszírozták belőle, és az új lakáshitelek közel háromnegyede már ebben a konstrukcióban valósult meg.
Historikus példa: TIOP-3.2.3.A projekt Hernádkércsen
2015. április 15-én elindult a Hernádkércsi hajlékok - lakhatási beruházás a komplex telep-programhoz kapcsolódóan címet viselő, TIOP-3.2.3.A-13/1-2014-0002 azonosítószámú pályázat. A kialakítandó szociális bérlakások integrált környezetben helyezkednek el, így a korábban szegregáltan élő családok bekapcsolódhatnak a település vérkeringésébe. A szükségletfelmérés keretében folytatott kérdőíves vizsgálatok és csoportos interjúk rámutattak arra, hogy a lakosság számára a szociális bérlakások megoldást jelentenének a lakhatási viszonyokkal kapcsolatban felmerülő problémákra.
Jelenleg ugyanis jellemző a túlzsúfoltság, 8-10 fő is lakik egy házban. Az érintett családok száma 12, a projektben közvetlenül érintett személyek száma pedig 45 fő. Közülük többen 14 év alattiak, mintegy harmincan aktív korúak (többségüknek nincs állandó munkahelye, csupán közmunka munka keretében dolgoznak), néhányan pedig nyugdíjasok. A célcsoportot kivétel nélkül az alacsony iskolai végzettség, szakképzettség hiánya jellemzi, amely kiugróan magas inaktivitási rátát eredményez.
A legnagyobb probléma a vezetékes víz, illetve fürdőszoba hiánya. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege 180 170 911,-Ft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Építési volumenek és várakozások
A lakásépítések száma utoljára a kétezeres évek közepén lépte át az évi 40 ezres álomhatárt. Ugyanakkor 2013 és 2016 között évente kevesebb mint 10 ezer új lakást vettek használatba. 2020-ban a járvány kitörésének évében évtizedes csúcsot döntött a lakásépítési szektor, így több mint 28 ezer lakás készült el. Az azt követő években is 19-20 ezres nagyságrendben adtak át új lakásokat. Tavaly kevesebb mint 14 ezer lakás épült, ami a 2016 utáni időszak legalacsonyabb értékének számít.
A kormány nem adott egyértelmű választ: a Világgazdaság kérdésére eddig a kormány sem erősítette meg, sem nem cáfolta, hogy változtatna az Otthon Start szabályain. Köböl Anita kormányszóvivő korábban lapunknak válaszolva azt közölte: a Pénzügyminisztérium folyamatosan vizsgálja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát, ezért jelenleg nem tudnak végleges választ adni a program jövőjéről. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kabinet olyan intézkedéseket kíván fenntartani, amelyek valóban segítik a családokat és a háztartások pénzügyi helyzetét, de arra nem tért ki, hogy az Otthon Start ebbe a körbe tartozik-e.
Adattábla: a tőkeprogram fő paraméterei (összeg, cél, pályázati időszak)
| Paraméter | Érték |
|---|---|
| Kiinduló keret | 200 milliárd forint (később 300 mrd-ra emelték) |
| Várható időtáv | 5 év |
| Várható lakásszám | közel 30 ezer (ideális esetben 50-60 ezer) |
| Pályázati időszak | 2025. március 17-24. |
| Alapkezelőnkénti maximális juttatás | 20 milliárd forint |
| Alapok felhasználása | 80% lakások, bérlakások, kollégiumok; 20% kereskedelmi/iroda/logisztika |

Az ingatlan.com keddi közleménye ennél nagyobb, akár 50-60 ezres lakásszámot is elképzelhetőnek tart. A portál szerint a program miatt akár 1000-2000 milliárd forint is megfordulhat a lakásépítésben a következő években. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy mai sajtótájékoztatón ismertette, hogy a kormány célja, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon. Ennek érdekében a következő 5 évben 200 milliárd forintot biztosítanak ingatlanalapok számára három fő célra, a lakásépítési program jövő márciusban indul.
tags: #tiop #lakasepites #program
