Tornaterem építés szabályai: átlátható útmutató a korszerű iskola‐Infrastruktúrához
Miközben pörögnek a sportra az állami százmilliárdok, végül csak felépült több tucat tornaterem is, és ugyan az arlói iskolások mégsem kapják meg a megígért tornatermet, így már „csak” mintegy 200 tornaterem nélküli iskola lehet az országban.
A költségvetés katasztrofális helyzete miatt nyáron a kormány 270 beruházást függesztett fel, köztük számos út- és vasútfejlesztést, de olyan egészségügyi vagy sportberuházásokat is, mint a Semmelweis Egyetem Anyasági Centruma, a debreceni kerékpáros velodrome vagy a zalaegerszegi mentőállomás.
A leállított projektek között több oktatási, ezen belül is iskolafejlesztési beruházás is szerepel, mintegy két tucat.
Gyömrőn két új osztálynak tanévkezdés előtt nem volt tanterme, most mégsem fogják 16 teremmel bővíteni az iskolát.
Ezzel lényegében a kormány leállította az ország legnagyobb lakosságszámú és lakosságszámot tekintve legdinamikusabban gyarapodó megyéjének iskolafejlesztéseit - Csömörön például az általános iskolában két konténerteremmel, szükségtantermekkel, Szadán szintén egyházi helyiségekkel és konténerekkel oldják meg a helyhiányt.
Az NKIFP első ütemében tornatermek építésére 25 tervezett, a második ütemben pedig 19 tornaterem fejlesztését rögzítették.
A 2014-es kormányrendelet az NKIFP keretében kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította egy sor iskolafejlesztést és tanuszoda, illetve tornaterem építést.
A második ütemre kijelölt tornatermek jelentős része mára megépült.
A zalaegerszegi általános iskola 1,3 milliárd forintból felhúzott csarnokát 2022 februárjában adták át.
A 650 millió forintos besenyőtelki tornatermet 2022 októberében adták át.
A rumi, 470 milliós tornatermet 2021 októberében adták át.
A felsőőrsi, egymilliárd forint fölötti állami támogatásból épült tornatermet 2022 februárjában avatták fel.
A 323 millió forintból épült esztéri tornatermet 2022 januárjában adták át.
A földeáki tornaterem 2022 márciusban már működött.
A maroslelei tornacsarnokot mintegy 3 hete adták át, Lázár János részvételével.
A nyírpazonyi tornaterem 1 milliárd forintból épült, és 2022 márciusában adták át.
A beruházások során összesen 21 milliárd forintot költött a kormány tornateremépítésre és fejlesztésre, a legtöbbet 2021-ben.
A 2014-re visszanyúló NKIFP első ütemének tornatermei lényegében felépültek 2016-2018 között, míg a második ütem 2017-ben rögzített 19 tornaterme nagyrészt 2021-2023 között készült el.
Összességében a nagy sport és oktatási infrastruktúrafejlesztés 9 év alatt több mint 40 kisebb-nagyobb új tornatermet jelentett ezidáig.
A 2013-tól megindult kormányzati sportköltések felfutása 2016-tól minden évben a 2010 előtti időszak tíz-tizenötötszörösét fordította ilyen célra az állam.
2019-ben a FETE program részeként Arló Fejlesztése még mindig tölti ki a történetet, hiszen Arló „hivatalosan is” az ország 300 legszegényebb településének egyike.
A FETE 2019-ben indult el, később állami finanszírozásról EU-s forrásokra váltott, és csak EU-s forrásokból érkezik 80 milliárd forint a Jelenlét-programra.
Arlón a jezsuiták közösségi házat működtetnek, és a szegregátumokban élők társadalmi integrációját célozzák.
Arlón a lakosság közel kétharmada élt szegregátumban 2011-ben.
Az iskola tornaterme és udvari fedett terasz nélkül, bővítésre szorulna, mert 4 csoportban van 30 gyermek.
A társadalmi kontextusban az iskolai tornaórákhoz a közösségi tér hiányossága is előkerült.
Az olyan szervezetek, mint a Ferences nővérek tanodái, hosszú évek óta működnek Arlón, és a tornaterem jellegű térben mozognak a gyerekek.
Az elmúlt években a kormány kiemelt célja volt a sport és mozgás infrastruktúra fejlesztése, az élsport és az amatőr sportélet fejlesztése a fiatalokra koncentrálva.
Ugyanakkor a 2015-ös kormányzati közlés szerint közel 240 iskola rendelkezett tornaterem vagy tornaszoba nélkül.
Az NKIFP keretei között a tanuszodák és tornatermek építése összhangban zajlott a köznevelési irányelvekkel.
Az NKIFP első üteme után a közösség igényei szerint folyamatosan bővült az infrastrukturális hálózat.
Az iskolafejlesztések közül az egyes települések helyi adottságaihoz igazított megoldások születtek.
A 2021-2022 közti időszakban több megyei tornaterem átadása történt, és ezek közül több a helyszínekhez igazított méretű volt.
A 12x24 méteres tornaterem lett a szabvány etalon többek között Vas megyében is.
A demó, tervezés és kivitelezés során felmerülő problémák között gyakran szerepelt a költségek, a kevesebb minőség és a helyhiány.
A beruházási projektek között a tornatermek mellé szükséges kiszolgáló helyiségek, öltözők, mosdók is épültek vagy felújultak.
A kormányzati rendeletek szerint az építési engedélyezési eljárásokba be kell vonni az OTÉK előírásait és a közoktatási építészeti előírásokat.
Az új tornatermek tervezése során a fenntartó kötelessége a tervezési programot jóváhagyatni és nyomon követni a megvalósítást.
Az iskolai infrastrukturális beruházások során a tervek alapján a tornaterem méretezése és a belső elrendezés a hatékony közlekedés és a különböző funkciók összekapcsolását szolgálja.
A tanuszodák és a tornatermek 1-2 lépcsőben valósultak meg, és a köznevelési intézmények átalakítása során a funkcionális egységek optimális elrendezése volt a cél.
Az állami és nem állami intézmények számára is rendelkezésre álló iránymutatások szerint a megvalósításnál fontos a költségkímélés és a hosszú távú üzemeltetési költségek figyelembe vétele.
Frissítés október 2.: A Belügyminisztérium válasza szerint jelenleg 224 iskolában nincs tornaterem vagy tornaszoba, ami az országos átlagban 8 százalékos részaránynak felel meg.
tags: #tornaterem #epites #szabalyai
Népszerű bejegyzések:
- Az Ingatlanjogi Jellemzők és a Tulajdoni Lap Fontossága Lakóingatlanoknál
- Ingatlanok Budapest XIV. kerületében
- Telekegyesítés és felhatalmazás gyakorlati megközelítése a rendezési és építési követelmények alapján
- Till-World: áttekintés az eladó ingatlanokról Gibraltárban
- Hogyan készül egy pályázati végrehajtási terv termőföldre?