Törtel Község Önkormányzata vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 11/2017. (III. 30.) ÖR. módosításai és jogkövetkezményei
A község Önkormányzata a jogszabályi felhatalmazások alapján - a 2011. évi CLXXXIX. törvény és a 2011. évi CXCVI. törvény, a Nemzeti Vagyonról szóló törvény -, valamint a 32. cikk (1) e) pontjában meghatalmazott feladatkör szerint - a vagyon meghatározásáról és a vagyonhasznosítás szabályairól alkotott rendeletet.
A rendelet hatálya és célja
A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló összes eszközre és az ezekre terhelt kötelezettségekre, továbbá a végrehajtás vonatkozásában a képviselő-testületre, az önkormányzat hivatalára és intézményeire, valamint a társulásokra és gazdasági társaságokra. Célja a vagyon rendjének és üzemeltetésének jogi keretek közé szorítása, a vagyonelemek nyilvántartása, a hasznosítási és értékesítési eljárások szabályozása.
A vagyontípusok és a forgalomképesség
Az önkormányzati vagyon három fő részre osztható: törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes vagyon és forgalomképes vagyon. A törzsvagyon belül a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos tulajdonát képező vagyon, valamint a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont tartalmazza. A törzsvagyon szolgálja a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, és nyilvántartása elkülönítetten történik. A korlátozottan forgalomképes vagyon a tulajdonjog megtartása mellett átadható kezelésre vagy üzemeltetésre, de nem értékesíthető szabadon; ezen vagyon az állami vagy más önkormányzati szervek felé történő kihelyezése és átalakítása korlátozott. A forgalomképes vagyontárgyak vállalkozási célokra igénybe vehetők, és az önkormányzat vállalkozása nem veszélyeztetheti kötelező feladatait.
A vagyonkezelés és az átsorolások szabályai
A képviselő-testület a vagyon átsorolását a rendeletben meghatározott feltételek szerint végezheti el, és ehhez több mint a felének szavazata szükséges. A vagyonkezelő szervek tételes leltár alapján veszik át az önkormányzati vagyontárgyakat, és felelősséggel tartoznak azok rendeltetésszerű használatáért, üzemképességéért és megőrzéséért. A vezetőjük jogosult a kezelésben lévő vagyontárgyak birtokbaadására, használatára, hasznosságának szedésére, bérbeadására és adott esetben elidegenítésére is.
A tulajdonosi jogok gyakorlása
Az önkormányzat tulajdonosi jogait a képviselő-testület gyakorolja, a polgármester pedig a tulajdonosi jogok nevében jognyilatkozatot tesz. Az ingatlanok elidegenítése, megterhelése vagy vállalkozásokba történő bevitele kizárólag a képviselő-testület jogosultsága. A forgalomképes ingatlan-vagyon átruházásához nyilvános versenyeztetés szükséges, amelynek lebonyolítását a polgármester végzi, a testület pedig dönt az ajánlatokról.
A nyilvános versenyeztetés és az elővásárlási jog
Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon átruházása során a testület döntése után értesíteni kell az állami kijelölt szervet az állami elővásárlási jog gyakorlása céljából. A nemzeti vagyonról szóló törvény vonatkozó előírásai szerint az elővásárlási jog gyakorlása megkezdhető csak a kijelölt szerv nyilatkozatával. Az 0,5 millió forint feletti ingó vagyontárgyak elidegenítésére a testület döntése szükséges; az alatti értéknél pedig a polgármester jogosult dönteni.
A vagyon értékének és hasznosításának korlátai
A forgalomképes vagyon vállalkozási célokra való igénybevétele nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatait. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak átadása vagy üzemeltetése más szervekhez megfelelő felügyelet és nyilvántartás mellett történhet. A koncessziós pályázatok kiírásáról és elbírálásáról a testület dönt, hogy a helyi közutak és műtárgyaik hasznosítása során a közszolgáltatási célokat és a közérdeket egyaránt figyelembe vegyék.
Vagyonkezelés és elszámolás
A vagyonkezelők a kezelésükben lévő vagyontárgyakról kötelesek nyilvántartást vezetni, adatokat szolgáltatni és a selejtezést végrehajtani. A vagyonkezelő szervek vezetői felelősek a kötelezettségek teljesítéséért. A testület meghatározhat értékhatárt, amely felett nyilvános vagyontárgyaláson lehet csak elidegeníteni vagy hasznosításának jogát átengedni.
A rendelet felülvizsgálata és átminősítése
A jogszabály a módszertani rendszert és a mellékletek részletes felsorolásait tartalmazza. Az átsorolásokat a testület többségének szavazata hajtja végre, és a beavatkozás célja a vagyon hatékonyabb hasznosítása, a közszolgáltatások biztonságosabb finanszírozása és a vagyonelemek fenntartható üzemeltetése.
Mennyi az elég? Arisztotelész válasza a modern nyugtalanságra
Az 1. sz. melléklet tartalmazza a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tételes felsorolását, míg a 4. sz. melléklet a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgyakat jelöli. A 2. sz. melléklet pedig a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak részletes listáját adja meg. Ezek a mellékletek jelentik a gyakorlatban a vagyonkategóriák közötti átsorolások alapját és a nyilvántartási rend szabályozását.
Az önkormányzat a vagyonhasznosítást úgy tervezi meg, hogy az zavaró költségeket csökkentse, és a közszolgáltatások színvonalát növelje, miközben a helyi közösség érdekeit és a pénzügyi stabilitást egyaránt szem előtt tartja.
Gyakorlati példák a rendelet alapján
- Vízműtelep apportálása közüzemi szolgáltatási célokra kizárólag közszolgáltatási szerződésekben meghatározott feltételek szerint történhet.
- Ingatlanvagyon elidegenítése nyilvános versenyeztetés keretében történik, és a minimális vételár vagy más feltételek a testület döntésének részét képezik.
- Az önkormányzati vállalkozásokban csak olyan projektek vehetnek részt, amelyek nem haladják meg az önkormányzat vagyoni hozzájárulásának mértékét.
tags: #tortel #dozsa #gyorgy #u #20 #1742