Trágyaszag a lakóház környékén: okok, megoldások és tájékoztatás
Azt tudni, hogy a katasztrófavédelem szagügyben nem illetékes, azt viszont nem, ki is lenne az. Továbbra sem tudni, honnan származott a csütörtökön Budapestet elérő trágyaszag. Eleinte sokan Zsámbékra tippeltek, ám Horváth László polgármester cáfolta, hogy a városban trágyáztak volna. Molnár szerint aznap nyugati, északnyugati mérsékelt áramlás volt jellemző, ez 20-30 kilométer per órás szelet jelent. A csütörtöki szélirány alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a forrást Budapesttől nyugatra, északnyugatra kell keresni. Előbbiben a nyár második felében szokták az év közben összegyűjtött baromfitrágyát kiszórni, az utóbbi telepet szellőztetésének bűze viszont gyakorlatilag bármikor, téltől nyárig képes bosszúságot kiváltani a Zsámbéki-medencében.
Megkeresésünkre a Gyermelyi Zrt. megerősítette, hogy a trágyázást augusztusban, szeptemberben szokták elvégezni. Kérdéseinkkel az Agrárminisztériumot is megkerestük, a minisztérium szerint a trágyázást a 2007. évi CXXIX törvény, illetve a 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet szabályozza. Ami Zsámbék környékét illeti, az észlelésről vegyesek az információk. Olvasóink egyike nem érezte a szagot, de Perbálon, Tökön, Zsámbékon, Pátyon és Budakeszin is többen panaszkodtak a bűzre. A időjárási viszonyokból arra lehet következtetni, hogy a forrás az érintett településektől nyugatabbra, északnyugatabbra fekszik, de elképzelhető, hogy a környéken több területen is trágyáztak. Somogyi Zoltán szociológus-vállalkozó a 24.hu-nak elmondta, évtizedek óta elérhető az a technológia, mellyel megszüntethetőek a kényelmetlen szagok, akár állandó, akár átmeneti bűzről van szó. Somogyi Zoltán állítja, hogy Nyugat-Európában bevett dolog a városok szagmentesítése, de Magyarországon is több helyen alkalmazzák a módszert. Napjainkban tehát már megoldható, hogy trágyázás esetén megkíméljék a környék lakóit a kellemetlen bűzöktől. A szerves trágya tárolására a 36/2006. FVM rendelet tartalmaz néhány előírást, így például azt, hogy a talajvízszintnek legalább 1,5 méterrel a talajfelszín alatt kell lennie, ha a felszínen szerves trágyát helyezünk el. Lakóövezetben csak a háztáji állattartás során képződő szerves trágyát lehet tárolni, de azt lehetőség szerint évente fel kell használni. Ha a trágya tárolása miatt keletkező bűz, rovarok stb. zavarják a szomszédokat, a települési jegyzőnél lehet birtokháborítás miatt eljárást indítani.
A márciusi hónapokban, tavasztól nyárig jellemző panaszáradatok arra utalnak, hogy a szag forrása több településen lehet. A mezőgazdaság egyik legrégebbi és nagyon is természetes tevékenysége zajlik ilyenkor: a hígtrágyaszórás. A trágya élete születésétől haláláig komplex folyamat, és a tárolásnál megfelelő berendezések kellenek: szivárgásmentes tárolók, ahol megakadályozni lehet a nitrogén elillását. Megoldás lehet a hígtrágya komposztálása vagy olyan tartási módok alkalmazása, amelyekkel a levegőbe jutó illékony anyagok csökkennek. A csávázás és szalmán tartás egyre inkább terjedő módszer a környezeti terhelés minimalizálására.
- A hígtrágya tárolása és kezelése: szükség van szivárgásmentes tárolókra; a nitrogén elillanásának megelőzése érdekében.
- A trágya kijuttatásának időzítése és módja: a szabályozások szerint február elejétől október végéig lehet végezni a kijuttatást, egész évben lehet szállítani és tárolni a trágyát.
- A technológiák és berendezések: sprayer helyett csúszócsöves berendezések vagy injektorok alkalmazása csökkenti a bűzt és a kezelést egyszerűbbé teszi.
- A közösségi megértés és hatósági felügyelet: a Nébih kér megértést és türelmet, a hatóság pedig folyamatosan ellenőriz.
A nagyüzemi mezőgazdaságban az NPK műtrágya helyett a szerves trágya visszajuttatása hosszú távon egészségesebb talajt eredményez, hiszen a talaj élete a kulcs. A jó trágyának erdőalja-szaga van, és a megfelelően kezelt trágyaszag nem ijesztő, hanem a természetes folyamat része. A szerves trágya tehát mindent tud, amit a granulátum és lombtrágya, sőt még többet is: gazdag baktérium- és gombaközösséggel segíti a talaj körforgását. A hatóságok hangsúlyozzák, hogy a gazdálkodók jogszabályok betartásával végzik a kijuttatást és a tárolást, és szükség esetén intézkednek. A tavaszi munkák kezdetével országszerte megkezdődik a szervestrágya és hígtrágya kijuttatása a termőföldekre, amely alapvető eleme a talajtápanyagtartalék fenntartásának és a terméshozamok hosszú távú megőrzésének.
Hogyan születik megoldás a szagproblémára?
Somogyi Zoltán szerint Nyugat-Európában bevett gyakorlat a városok szagmentesítése, és Magyarországon is több helyen alkalmazzák a módszert. A forrás felkutatása és a technológiai fejlesztések alkalmazása lehetővé teszi, hogy a trágyázás esetén is csökkentsük a kellemetlen bűzt. A hosszú távú megoldás az, hogy visszatérünk a régi jó hagyományokhoz: a szerves trágya használatához, és a megfelelő kijuttatási és tárolási gyakorlatokhoz. Az EU támogatásokat gyakran elérhetővé teszik trágyatárolókra és trágyakezelésre, de a túligénylés és a jogszabályi korlátozások miatt nem mindig könnyű a hozzáférés. A tárolás és a kezelés megtervezése kulcsfontosságú a környezeti és lakossági hatások minimalizálásához.
A trágya élete a forrásból a talajba jutásig és onnan a növényekhez kerülésig terjed. A tavaszi és őszi munkák során a kijuttatás megosztott időzítéssel történik: nyáron a sekély lefogatás, ősz derekán a mélyszántás. A szag rövid ideig tart, és a gondos gazda igyekszik megakadályozni a nitrogén kilépését a levegőbe. A lakóövezetekben élők türelmesebb hozzáállása mellett is fontos a közös felelősség és a megfelelő technológiai megoldások alkalmazása.
A jogszabályi keretek és gyakorlati tudnivalók
A 2007. évi CXXIX törvény és a 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet szabályozza a trágyázást és a tárolást. A talajvízszint lehető legalacsonyabb 1,5 méterrel a talaj felszíne alatt legyen, ha felszíni trágyát helyezünk el. Lakóövezetben csak a háztáji állattartás során képződő szerves trágyát lehet tárolni, és lehetőség szerint évente fel kell használni. A hatóság folyamatosan ellenőriz, és szükség esetén intézkedik. A Nébih a lakosság megértését és türelmét kéri, mivel a gazdálkodók tevékenysége közérdeket szolgál.
A Lajoskomáromi Agrárcégcsoport egyik munkatársa így összegzi a szabályokat: február elejétől október végéig lehet a kijuttatást elvégezni, de egész évben lehet szállítani, tárolni és depózni a trágyát. A szag a megfelelő körülmények között visszafogható, és a modern technológiák alkalmazásával gyakran nincs szükség semmilyen kompromisszumra a környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok között.
tags: #tragya #lakohaz #kornyeken