Tulajdon átruházása és alaki hiba a szerződésekben: érvénytelenség, megtámadás és javítás
A szerződés érvénytelensége bármely szerződéses kapcsolatban felmerülhet. A mindennapi szóhasználatban is gyakran használjuk azt a kifejezést, hogy valamilyen megegyezés vagy kijelentés érvénytelen. Azonban e szóhasználat mögött nem mindig a jogi értelemben vett érvényteljeséget értjük.
Érvénytelen szerződés esetén a hiba olyan súlyos, hogy a szerződés nem válthatja ki azt a jogi hatást, amelyre a szerződő felek szánták. Az érvénytelen szerződésre egyik szerződő fél sem hivatkozhat úgy, hogy annak alapján valamilyen jogosultsága keletkezett, illetve nem követelheti a másik féltől az érvénytelen szerződésben foglalt kötelezettség teljesítését. A szerződéshez minden esetben a felek egybehangzó akarata és konszenzusa szükséges. Ha ennek ellenére a szerződési akaratban hiba van, az a szerződés érvénytelenségéhez vezethet.
A szerződés érvénytelenségét okozhatja, ha a szerződés formájában van a hiba. Ez akkor állhat elő, ha a jogszabály vagy maguk a szerződő felek a szerződés érvényességét meghatározott formához kötik, de a szerződés ezen alakszerűség megsértésével jön létre. Szintén a szerződés érvénytelenségéhez vezethet, ha a szerződés által kiváltani kívánt joghatás szenved valamilyen hibában. Megeshet, hogy a szerződés hibája csak a szerződés egy meghatározott részét érinti. Például csak a szerződés egyik rendelkezése ütközik jogszabályba, míg a szerződés többi része jogszerű. Ebben az esetben az érvénytelenség csak a szerződés hibával érintett részére vonatkozik. Így a szerződésnek csak ez a része lesz érvénytelen, a további része érvényes. A semmisségre való hivatkozását nem kell a másik féllel közölni. A szerződés semmisségét a bíróságnak is hivatalból kell észlelnie. Tehát a bíróság a semmis szerződés érvénytelenségét akkor is megállapítja, ha a peres felek erre nem is hivatkoznak, de a bíróság számára rendelkezésre álló adatokból a semmisség megállapítható.
A megtámadható szerződés érvénytelenségéhez a szerződés sikeres megtámadása szükséges. A szerződést az a fél támadhatja meg, aki a szerződéssel kapcsolatban sérelmet szenvedett, illetve akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik. A megtámadás történhet a másik félhez intézett nyilatkozattal (pl. levélben) vagy közvetlenül a bíróság előtti megtámadással, perindítás útján. A szerződés megtámadására a szerződés megkötésétől számított 1 éves határidő áll rendelkezésre.
Dr. A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Sokakban kérdésként merül fel, hogy szabályos-e a szerződés javítása? Egyszerűen tollal belejavíthatunk a nyomtatott szerződésbe? Alá kell külön írni a javított részt vagy elég egy szignó? Minden szerződő félre szükség van a javításhoz?
A szerződések létrejötte lényeges a szerződés módosítása szempontjából is. A módosításra is többféleképpen kerülhet sor. A leggyakoribb, amikor a felek kölcsönösen állapodnak meg a módosításban. Általában nincs akadálya annak, hogy a szerződés bármely részét módosítsák a szerződő felek. Változtatható például a teljesítés ideje, módja, a meghatározott díj vagy ellenérték stb. Fő szabály, hogy a szerződésmódosítást olyan alakban kell megtenni, amilyen módon a szerződést megkötötték. A szóbeli szerződéseknél és a módosításnál is mindig figyelembe kell venni, hogy vita esetén nehezebb a bizonyítás. Ne feledd, hogy egy vita esetén már nincs meg a felek közötti egyetértés, ilyenkor már mindenki másképp emlékszik a történtekre.
Jogszabály vagy maguk a szerződő felek is előírhatják, hogy a szerződés csak írásban módosítható. Elírás vagy gépelési hiba miatt. Tévedés miatt. Ilyenkor nem valamilyen gépelési hiba okozta a hibát, hanem valamilyen félreértés. Vagyis a téves rendelkezés nem a szerződő felek kölcsönös és egybehangzó akarata. Ezt persze nem egyszerű tetten érni, miután már a szerződést aláírták a felek, de nem példa nélküli, hogy mindkét fél egyetért a tévedéssel kapcsolatban.
A Polgári Törvénykönyvben nincs külön leírva, hogy a javítást így és így kell csinálni. Mi ennek az oka? A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítása. Vagyis nem azon múlik egy szerződés érvényessége, hogy van-e gépelési hiba, elírás a dokumentumban. Ha az elírás egyértelműen egy elírás, ám attól a szerződésben foglaltak még pontosan és egyértelműen azonosíthatók, a szerződés tartalma nem változott meg a hiba miatt, akkor nincs nagy probléma. Van, amikor egy elírás is problémához vezet. Például ingatlan adásvételi szerződés esetén nem mindegy, hogy a szerződésben megjelölt ingatlan helyrajzi száma helyes-e vagy sem. Van, amikor nincs helye még egy icipici hibának sem. A hiba javítása szerződés módosítással történhet, amit minden félnek alá kell írnia. Ráadásul, ha jogszabály írja elő, hogy milyen kötelező tartalmi elemeknek kell a szerződésben szerepelni, akkor a hibás adat nem megfelelő. Mivel ilyen esetben mindenképpen szükséges a szerződő felek aláírása, nem érdemes tollal áthúzva, netán lefestve megpróbálni kijavítani a hibát. Így ugyanis egy kusza, átláthatatlan papír lesz a végeredmény, ami lehet, hogy többet ront a helyzeten. Ráadásul ma már ugyanannyi idő és energia jól megcsinálni, mint rosszul. Például téves díj esetén így: „Szerződő felek rögzítik, hogy ……… napján ………… tárgyban egymással szerződést kötöttek. Szerződő felek rögzítik, hogy a szerződés ….. Az egyértelmű módosítás a legbiztonságosabb - és nem mellesleg a legelegánsabb is - egy tévedés, hiba javításakor.
A cikk szerzője: Dr. A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. I. Tulajdonjog átruházása esetén az erre irányuló szerződésen (más jogcímen) felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás akkor eredményezi a tulajdon átszállását, ha az a tulajdon átruházásának szándékával történt. II. A tulajdonjog elbirtoklás útján való megszerzésének elengedhetetlen feltétele a dolog sajátkénti birtoklása.
A II. rendű felperes birtokában lévő gépjármű átadása és a lízingelés eseményei összetett jogi viszonyt tárnak fel. A fönti példák alapján látszik, hogy a jogcím és a tulajdonjog keletkezése között gyakran bonyolult viszonyrendszer áll fenn. A Ptk. alapján az átruházás mint származékos szerzésmód tárgyalásakor a dolog fogalmát használják, azonban ez nem zárja ki a követelések és üzletrészek átruházásának lehetőségeit sem. A jogcím problematikája különösen a kauzának szerepét hangsúlyozza a szerződések alakulásában és érvényességében.
Az érintett jogi eljárások és bizonyítási szabályok figyelembevételével a bíróság megállapíthatja vagy elvetheti a peres igényeket. A törvények szerint a teljes bizonyító erejű magánokiratokkal kötött adásvételi szerződések létezése meghatározhatja a tulajdonjog kialakulását, azonban a konkrét tényállásban a felek aláírásai és a pénzügyi teljesítés tényeinek vizsgálata is szükséges lehet.
tags: #tulajdon #atruhazas #szerzodes #alaki #hiba