Közös tulajdon és a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése a kötelmi és dologi jog kapcsolataiban
A kötelem a mindennapi élet meghatározó jogi instrumentumai, a kötelmi jog ennek megfelelően a magánjog egyik legjelentősebb területe. A kötelem egy relatív jogviszony, azaz két meghatározott személy között jön létre, a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatás teljesítését követelő között. Azok a jogviszonyok, amelyekben ezek a feltételek együtt nem teljesülnek (azaz nincsen két meghatározott személy, akik között valamilyen szolgáltatásnyújtás történik), nem tekinthetők kötelmi jogi jogviszonyoknak. A kötelmi jog tágabb, a szerződések jogánál, ugyanis az nem csak a szerződések, hanem valamennyi, meghatározott személyek közötti jogviszony jellemzőit magában foglalja. A szerződés két vagy több személy jogi hatást kiváltó, kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata, egyben az egyik kötelemkeletkeztető jogi tényállás. A szerződés alapján meghatározott szolgáltatás teljesítését követelheti a jogosult a teljesítésre köteles kötelezettől. A szerződési szabadság elve alapján ezen szerződéskötő felek szabadon dönthetnek a szerződés megkötésérő, a szerződéses partner kiválasztásáról, a szerződés típusáról és tartalmáról. Ezen szabályok támpontot nyújtanak a szerződő feleknek a szerződéses tartalom kialakítása során, ugyanakkor arra is lehetőség kínál a törvény, hogy a felek jogaikról és kötelezettségeikről szóló szabályoktól egyező akarattal eltérjenek.
I. A közös tulajdon fogalma és a döntéshozatal alapelvei
I. A tételes jog definíciója szerint közös tulajdonról akkor beszélünk, ha valamely dolog tulajdonjoga meghatározott hányadok szerint több személyt is megillet. Helyzetünk első ránézésre kedvezőnek is tűnhet, hiszen a közös tulajdon szabályozása magyar jogunkban jóval egyszerűbb, mint például az angolszász jogrendszerben. Az angolszász jog létrehozta ugyanis a mi fogalmaink szerinti közös tulajdon több formáját, és az így konstruált egyes formákra merőben eltérő rendelkezéseket alkotott. A megoldás azt eredményezi, hogy például közös ingatlanvásárlás esetén a tulajdonostársak megválaszthatják a közös tulajdon számukra optimális formáját. Általános tapasztalat, hogy a polgárok sokkal elkötelezettebbek életük azon összetevői iránt, amelyeket maguk alakítottak ki, maguk formáltak és „személyre szabtak”.
II. Szabad rendelkezés a tulajdoni hányaddal
II. Elöljáróban érdemes leszögezni: minden tulajdonostársnak megvan a joga, hogy saját tulajdoni hányadával szabadon rendelkezzen. Ezen jog megléte nem függ a tulajdonolt hányad egészhez viszonyított arányától. A saját tulajdoni hányad feletti szabad rendelkezés joga ugyanúgy megilleti a mégoly csekély hányaddal bíró tulajdonostársat, mint azt, aki a dolog túlnyomó többségének a tulajdonosa. Az egyes tulajdonostársak tulajdoni hányadai önállóan értékesíthetők, azokra szabadon köthető adásvételi, ajándékozási szerződés vagy csereügylet, hiszen külön-külön is forgalomképesek. (Ilyenkor se hagyjuk azonban figyelmen kívül a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jogot, amelyről bővebben itt olvashat.) Ezzel szemben az egész dolgon fennálló tulajdonjoggal való rendelkezés kizárólag kompromisszum megteremtésével történhet. Másképpen megfogalmazva: a tulajdonostársak csak együttesen dönthetnek a közös tulajdon tárgyát képező dolog egészének elidegenítéséről vagy megterheléséről. Nincs tehát joga a „többségi tulajdonosnak” sem arra, hogy a dolgot egymaga eladja.
Idézet a Ptk.-ból: „5:78. § (1) A tulajdonostársak - ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben.”
III. Költségek és viselés
III. A tulajdonostársak egymásra utaltsága a döntéshozatalon túl a költség- és veszélyviselésben is megnyilvánul: a tulajdonostársakat tulajdoni hányadaik arányában terhelik a dologgal kapcsolatos kiadások (így például - eltérő megállapodásuk hiányában - a lakásuk közös költsége). Az érdekek egyeztetése és a nem ritkán fragilis egyensúlyi helyzet fenntartása kényes feladat.
III. A közös tulajdon használata és a jogi megoldások
IV. A jelen sorok írásakor a Ptk. már - tegyük hozzá: sajnos - nem tartalmazza az autonóm mozgástér védelemének, mint alapelvnek szabatos kifejtését. Ettől függetlenül a törvényből továbbra is kiolvasható a garancia, miszerint senkit sem lehet kényszeríteni arra, hogy valamely dolgon fennálló tulajdonjogát mással vagy másokkal közösen legyen kénytelen gyakorolni. A tulajdonostársnak alapvető joga a közös tulajdon megszüntetésének követelése.
IV. A közös tulajdon megszüntetésének lehetőségei
V. Hogyan lehet megszüntetni a közös tulajdont? A jelen bejegyzés összegzi a gyakorlati megoldásokat és a jogszabályi hátteret, amelyeket a 2021. évi C. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási szabályok rögzítenek. A közös tulajdon megszüntetése történhet jogi eljárás keretében és/vagy megállapodásokkal. A megállapodások között kiemelkedő a közös használat térbeli vagy időbeli megosztása, illetve a költségek megosztása és a jogok átruházásának szabályozása. A bejegyzés konstitutív hatályú, és a talált jog ténylegesen a dologi jog hatályát is létrehozza.

A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése mindkét oldali megegyezés vagy bírósági határozat alapján lehetséges. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés lehet egész ingatlanra, térbeli részre vagy időbeli darabra is vonatkozóan, és ennek megfelelően kell megjelölni a jog alapjául szolgáló okiratot. Az ilyen megállapodások azonban nemcsak kötelmi jogi hatállyal bírnak, hanem dologi jogi hatályt is (a bejegyzés konstitutív jellegű).
V. Milyen okiratokra van szükség a használati jog bejegyzéséhez?
Bejegyzéshez az alábbi okiratok lehetnek kiinduló alapok:
- egyhangú megállapodás vagy határozat a tulajdonostársak között
- többségi határozat a tulajdonostársaktól
- bírósági határozat
- társasház alapító okirata
A használati jog létrejöttének alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell többek között: tulajdonostársak adatait, az ingatlan címét és helyrajzi számát, a tulajdoni hányadokat, a jog pontos megjelölését, a megosztás térbeli vagy időbeli jellegét, a költség- és bevételmegosztást, a határidőket és a felek aláírásait, illetve ügyvédi ellenjegyzést. A felek közül a bejegyzés indításához szükséges minden tulajdonostárs együttes kérelme szükséges, kivéve, ha társasházról van szó, ahol a közös képviselő vagy az intézőbizottság jegyzi a kérelmet.

A közös tulajdon használatára vonatkozó jog tehát nem szolgalom vagy földhasználati jog; ezt a tényt a BÜK 2025. szeptember 23-i tájékoztatása is hangsúlyozza. Ennek megfelelően a bejegyzés lehetetlenné válik a teljes ingatlan eszmei hányadra vonatkozó igény esetén, ha nincs a megállapodás, amely biztosítja a jog átadását vagy átruházását. Amennyiben öröklés vagy más esemény miatt szükséges, a bejegyzés átruházása vagy módosítása a közjegyző közreműködésével történik.
VI. Milyen hatással van a bejegyzés a jogokra és a banki finanszírozásra?
A bejegyzés konstitutív hatályú és közhiteles nyilvántartásban jelenik meg, amely erősíti a birtokvédelmet és leegyszerűsítheti a jogutódokra való átadást. A banki finanszírozás előnyösebb feltételeket teremt, hiszen átláthatóvá teszi, ki melyik részét használja az ingatlannak, és ezáltal növeli az ingatlan értékét és a forgalom biztonságát.
< tagimg>Közös használati jog bejegyzése a földhivatali nyilvántartásban - példákA gyakorlati döntéshozatal során fontos megfontolni a költség- és bevételmegosztást, a túlhasználati díjak rendezését, az eljárás költségeit és a várható jogi hatásokat mind a kötelmi, mind a dologi jogi szempontból. A bejegyzés tehát egyszerre szolgálja a közös tulajdon felek közötti megállapodását és a jogutódaik számára is jogbiztonságot ad.
VII. Következtetések és következő lépések
Megállapítható, hogy a 2025. januárjától hatályos rendelkezések lehetővé teszik, hogy az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok természetben meghatározott, vagy területnagyságban kifejezett részeire, illetve eszmei hányadokra bejegyezhető legyen a közös tulajdon használatára vonatkozó jog. A dologi jogi hatály létrejötte és a közhiteles nyilvántartásban való rögzítés jelentősen növeli a jogbiztonságot, a banki finanszírozás lehetőségeit és a piac átláthatóságát. Ezzel párhuzamosan a felek számára fontos, hogy a megállapodás részletesen unfolded tartalmazza a használati rendet, költségek megosztását és a jogutódlás kérdéseit is.
tags: #tulajdoni #hanyadra #vonatkozo #kotelmi #jog
