tulajdoni lapon szeljegy hol talalhat – átfogó útmutató

A földhivatalok az ingatlan-nyilvántartási törvényben (Inytv.) meghatározott sorrendben intézhetik el a beadványokat, és természetesen a jogszabály rögzíti ennek határidejét is.

Fontos tudni, hogy az eljárás meggyorsításának lehetőségeként kérelmezhető soronkívüliség.

1.1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) alapján az eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóságnak nyolc napon belül értesítenie kellene az ügyfelet.

Az Inytv. Az értesítést az ingatlanügyi hatóság az ügyfél ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímére, illetve székhelyére kézbesíti.

Az értesítés mellőzhető, ha a hatóság az eljárás megindítását követő nyolc napon belül a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti [1997. évi CXLI. tv. 27/A. §; 2004. évi CXL. tv. 29.

1.2. A beadványokat az iktatószámok sorrendjében, az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni.

A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem tekinthető iratot a rangsor megállapításánál nem lehet figyelembe venni.

Rangshelyet olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.

Azok a jogok, amelyek bejegyzésének hatálya ugyanazon időpontban kezdődik, azonos ranghelyen állnak.

A beadványok rangsora megváltoztatható, de csak valamennyi érdekelt hozzájárulásával.

A rangsor megváltoztatásához a ranghely megváltoztatása tényének ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzése szükséges.

A beadványok rangsora valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.

Ellenjegyzésként a jogi tanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet.

A beadványok rangsorának megváltoztatásáról az ingatlanügyi hatóság határozattal dönt.

E határozattal szemben felügyeleti eljárásnak nincs helye.

A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés nem járhat harmadik személy - a ranghely módosításának időpontjában bejegyzett - jogának sérelmével.

A rangsor megváltoztatása folytán előrelépett jog az előrelépéssel szerzett ranghelyét megtartja akkor is, ha a hátralépett jog megszűnik, vagy ha a hátralépett jelzáloggal biztosított követelés elévül [2013. évi V. tv. 5:180. §; 1997. évi CXLI. tv. 44.

1.3. Széljegy: a beadvány iktatószámának a benyújtás napján a tulajdoni lapon történő feltüntetése.

Ez azt jelenti, hogy egy újonnan beérkezett kérelem iktatószáma már a benyújtásának napján megjelenik a tulajdoni lapon.

A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja, de nem jelenti azt, hogy ezt mindenképpen pozitívan fogják elbírálni.

A széljegyben a széljegyzett beadvány tartalmára is utalni kell úgy, hogy abból megállapítható legyen az átvezetés folytán jogosulttá váló ügyfél neve és a jogváltozás tárgya.

A széljegyet - ha van - mindig a tulajdoni lap másolat elején, az ingatlan fekvése és az I. A tulajdoni lap tartalmát érintő változás, illetve a változás átvezetésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után a széljegyet törölni kell.

Ha a tulajdoni lapon téves széljegyzés történt, erről a járási hivatal feljegyzést készít, majd törli a téves széljegyet [1997. évi CXLI. tv. 48. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 85.

1.4. Főszabály szerint az ingatlanügyi hatóságnak a beadvány beérkezésétől számított 30 napon belül kell meghoznia az érdemi határidővel kapcsolatos döntését (ez az ún. elintézési határidő).

Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot három hónapon belül kell meghozni.

Ha törvény soron kívüli változásvezetést ír elő, eltérő törvényi rendelkezés hiányában az ügyintézési határidő tizenöt nap.

A közbenső intézkedést legkésőbb az arra okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül kell megtenni [1997. évi CXLI. tv. 45.

A soron kívüli ügyintézés engedélyezéséről a járási hivatal vezetője a soron kívüliség iránti kérelem beérkezését követő 2 munkanapon belül dönt.

Ha a hivatalvezető a soron kívüli ügyintézést engedélyezte, a járási hivatal az engedély megadásától még nyitva álló törvényes ügyintézési határidő felén belül hoz érdemi döntést [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 83/A. §].

b) Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van - ideértve az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetését is -, a kérelmezőt tizenöt napon belül a földhivatal hiánypótlási felhívást ad ki.

Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, de a kérelmet a rangsorban előrébb álló kérelem miatt függőben kell tartani, a hiánypótlási felhívást a rangsorban megelőző kérelem elbírálásának napjától számított tizenöt napon belül kell kiadni [1997. évi CXLI. tv. 39.

A hiánypótlásra 15 napos határidőt állapíthat meg a földhivatal, amely indokolt esetben kérelemre egyszer 15 nappal meghosszabbítható [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 79.

Ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy a kérelmet teljesíthető részében sem tartja fenn, visszavontnak kell tekinteni a kérelmet [1997. évi CXLI. tv. 39.

Közös tulajdonban álló ingatlanok esetében a tulajdonostársak egy részével kötött kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés alapján történő tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárást fel kell függeszteni mindaddig, míg az ingatlan valamennyi tulajdonostársának vonatkozásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés, vagy a kisajátításról szóló jogerős határozat, vagy a kisajátítási eljárás más módon történő jogerős lezárásáról szóló döntés benyújtásra nem kerül.

Az eljárás felfüggesztéséről az ingatlanügyi hatóság végzésben dönt.

Ha a bejelentést tevő személyek a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a bejegyzés, illetőleg a feljegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége iránti per megindítását a keresetlevélnek a bíróságon iktatott példányával vagy annak hiteles másolatával nem igazolják, az ingatlanügyi hatóság érdemi határozatot hoz a bejegyzési, feljegyzési kérelem tekintetében [1997. évi CXLI. tv. 47.

A függőben tartásról az ingatlanügyi hatóság a beadvány beérkezését követő nyolc napon belül értesítés megküldésével tájékoztatja a kérelmezőt.

A függőben tartott beadvány ügyintézési határidejének számítására az eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályok az irányadók [1997. évi CXLI. tv. 47/A.

Az ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajzot, vagy a vázrajzon a törvényben meghatározott személyek aláírását kellene pótolni.

A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésen, vagy a föld tulajdonjogának felszámolási, illetve önkormányzati adósságrendezési eljárás során történő szerzése esetén az árverési jegyzőkönyvön a mezőgazdasági igazgatási szerv törvényben előírt jóváhagyásáról szóló záradék nem szerepel [1997. évi CXLI. tv. 39.

A tulajdoni lap részei és a széljegy jelentősége

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés és a széljegyzett igény alapjául szolgáló okiratok tartalma - a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között - akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

Mielőtt foglalót ad át, vagy aláír bármit, nézze meg, milyen jogok, terhek és széljegyek szerepelnek az ingatlan tulajdoni lapján.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerint a széljegy a megindított eljárás bizonyítéka, és a bejegyzések sorrendjét is befolyásolja.

Az ingatlanok tulajdoni lapja három fő részből áll: I. rész, II. rész és III. rész, amelyeket fejléccel és széljeggyel egészítenek ki.

Az I. részben található az ingatlan megnevezése és helye, a II. részben a tulajdonosok adatai, a III. részben pedig a terhek és jogok kerülnek feltüntetésre.

A tulajdonjog megszerzésének jogcíme és a dátum a II. részen olvasható.

Az iktatott széljegy dátuma meghatározza a jogok rangsorát, és adásvétel esetén a tulajdonjog bejegyzése visszamenőleges hatállyal történik.

Ha több széljegy található, a bejegyzések sorrendje az iktatási időponttól függ, kivéve a zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, illetve a végrehajtási jog törlésére vonatkozó kérelmeket.

Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles, és a tulajdoni lap továbbra is ennek megfelelően szolgál ki alapvető információkat a tulajdonosokról, jogokról és terhekről.

Infografika: A tulajdoni lap felépítése

Hogyan használható a széljegy a vásárlás során?

  • Az adásvételben érdekelt fél számára kritikus, hogy a széljegyen látható kérelmek és a hozzájuk tartozó tartalmak ismertek legyenek.
  • A vevő a széljegy dátumából következtethet a befutó jogváltozások sorrendjére.
  • A széljegy törlésének előfeltétele a kielégítő elintézés vagy a felek hozzájárulása.

Basics of Buying & Selling a Property

Releváns gyakorlati tudnivalók

A tulajdoni lap I. része felett találhatók a széljegyek, amelyek megindított eljárásokat tanúsítanak; ha nincs széljegy, nincs benyújtott, elintézetlen kérelem az ingatlannal kapcsolatban.

Adásvétel esetén a tulajdonjog bejegyzése a széljegy dátumára visszaható hatállyal történik.

A széljegy időtartama alatt a bejegyzés létrejöttéig tartó határidők és a közbenső intézkedések figyelembe vétele szükséges.

Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles nyilvántartás, amelyet bárki megismerhet és feljegyzést készíthet róla.

tags: #tulajdoni #lapon #szeljegy #hol #talalhat

Népszerű bejegyzések: