Tulajdonjog adásvételi kikerülhető: mikor, hogyan és mire figyeljünk a gyakorlatban

A közúti közlekedésről szóló törvényt és az ezt kiegészítő kormányrendeleteket az elmúlt években többször módosították, ami különösen érzékenyen érinti a gépjárművek adásvételét és a tulajdonjog átruházásának adminisztrációját. Ma már a szabályok betartása nagyon fontos, hiszen egy kis hiba is büntetést, vagy az átvezetés elutasítását vonhatja maga után.

Adásvételi szerződés és tulajdonjog átruházási szerződés - mi a különbség?

Éppen ezért lényeges azt is megtudni, hogy mi a különbség az adásvételi szerződés és a gépjármű tulajdonjog átruházási szerződés között. A tulajdonátruházó szerződések sajátossága, hogy a jellemző szolgáltatást nyújtó fél - az adásvételi szerződés esetében az eladó - valamely dolog tulajdonjogát ruházza át a másik félre. A tulajdonjog átruházása egyben a dolog feletti rendelkezési jogosultság gyakorlását is jelenti, valamint másik oldalról a dolog feletti teljes és kizárólagos jogi hatalmat egy másik félnek engedi át.

Az adásvételi szerződés lényegét a felek főkötelezettségéből vezeti le a Ptk. Ennek megfelelően az eladó a dolog tulajdonjogának átruházásra, míg a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Az eladó kötelezettségét csak a dologi jog szabályaival összhangban lehet értelmezni, hiszen a tulajdonjog átruházással történő megszerzéséhez kapcsolt jogcímként jelentkezik az adásvételi szerződés.

A hatályos szabályok és a gyakorlati szigor: a 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet tanulságai

A 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet már 2010. január 1-jétől életben volt a szerződés tartalmát illetően, de annak szankciója - miszerint a tartalmi követelményeknek nem megfelelő szerződéseket joghatás kiváltására alkalmatlannak kell tekinteni - csak később lépett hatályba. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az okmányirodák sokszor nemcsak tartalmi, hanem formai elemeket is követelnek - teljesen jogtalanul -, ami az ügyfeleket váratlan kellemetlenségekbe sodorja.

Az új szabály alapján a legfontosabb változás a tartalmi elemekben van. Feltétlenül jelezni kell, hogy a jogügylet ingyenes, vagy visszterhes. A szerződésnek tartalmaznia kell a szerződő felek adatait, a jármű azonosításához szükséges adatait, a gépjárműhöz tartozó okmányok sorszámait, az okmányok átadásának tényét, és dátumát, valamint a jogügylet hatálybalépésének dátumát. Ezen felül mindkét félnek nyilatkoznia kell, hogy eleget tesz a bejelentési kötelezettségének a megadott határidőn belül. Fontos, hogy a határidők elmulasztása komoly büntetést vonhat maga után.

Gyakori adminisztratív problémák és okmányirodai gyakorlat

Sokan csak az okmányirodában szembesülnek azzal, hogy a régen bevált, néha kézzel írt adásvételi szerződést az ügyintéző nem fogadja el, és a tulajdonjog változás bejegyzése iránti kérelmet elutasítja. A tapasztalat az, hogy az okmányirodák eltérő módon értelmezik az előírásokat; előfordul, hogy ugyanazon okmányirodán belül az egyik ügyintéző visszadobja a szerződést, míg a másik gond nélkül elfogadja.

Tisztázandó kérdések: elfogadható-e, ha a szerződésen a gépjármű birtokba adása, az iratok átadása és a jogügylet hatályba lépése egyenlő a szerződés keltével? Egyes ügyintézők nem fogadják el ezt, és mindegyik kérdéskör mellé külön dátumot vagy akár időpontot várnak el. A birtokba adáshoz időpontot (óra, perc) kell megadni; ha a szerződés keltét tüntetik fel, ott is meg kell jelölni az időpontot.

Magánokirat, tanúk, példányszám - formai követelmények a gyakorlatban

A tulajdonjog átruházási szerződés teljes bizonyító erejű magánokirat kell legyen. Magánszemélyek esetében ez azt jelenti, hogy a géppel vagy kézzel kitöltött szerződésen két tanú igazolja, hogy a szerződés aláírója a részben vagy egészben nem általa írt szerződést előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. Ennek igazolásként a szerződést mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan fel kell tüntetni.

Fontos, hogy a tanúk jelenléte az aláíráskor szükséges; nem megfelelő az, hogy a felek aláírják a szerződést, majd később keresnek két tanút, akik utólag igazolják az aláírást. A szerződést célszerű kettőnél több példányban elkészíteni, hogy minden szerződő fél és a hatóság számára maradjon eredeti példány.

Tartalmi elemek részletesen: mire ügyeljünk a gépjármű-adásvételnél?

• A jogügylet minősítése: feltüntetni, hogy ingyenes (ajándékozás) vagy visszterhes (adásvétel) a szerződés.
• A szerződő felek pontos adatai: személyazonosító adatok, lakcím, képviseleti jogosultságok feltüntetése jogi személy esetén.
• A jármű azonosító adatai és az okmányok sorszámai: rendszám, alvázszám, motorszám, forgalmi engedély, törzskönyv adatai.
• Az okmányok átadásának tényének és dátumának feltüntetése.
• A jármű vevő általi birtokba kerülésének pontos időpontja - nap, óra, perc - és a km-óra állás pontos rögzítése.
• A jogügylet hatálybalépésének napja és a birtokbaadás időpontjának esetleges eltérése: melyik nap mikor száll át a tulajdonjog.
• Mindkét fél nyilatkozata a bejelentési kötelezettségről és a határidők betartásáról.

Különös figyelmet érdemel a km-óra állás és a birtokbaadás időpontjának pontos rögzítése: ezen adatok valótlan rögzítése súlyos jogkövetkezményekkel járhat, akár közokirat-hamisítás vagy bűncselekmény is fennállhat, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hiánya miatt a vevőt vagy az eladót is komoly anyagi terhek érhetik.

Mi történik, ha a szerződés nem felel meg a tartalmi követelményeknek?

Ha a szerződés nem felel meg a jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeknek, úgy azt a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba történő bejegyzés (az átírás) céljából joghatás kiváltására alkalmatlannak tekinti. Ez azt jelenti, hogy a hatóság elutasítja a bejegyzést, és felszólítja az ügyfelet a jogszabályi követelményeknek megfelelő okirat benyújtására. A feleknek ekkor új, a jogszabályi követelményeknek megfelelő szerződést kell kötniük, ami gyakran újbóli személyes találkozást és utazást jelent.

Speciális kérdések: több eladó, öröklés, lízing, elővásárlási jog

Egy hagyatéki eljárás miatt előfordulhat, hogy egy járműnek egyszerre két tulajdonosa van. Lehetőség szerint ilyenkor egy szerződésben rögzítsék a jogügyletet a felek adataival. Az adásvételi szerződés alanyai tekintetében a Ptk. nem tartalmaz megkötéseket: eladói és vevői pozícióban egyaránt megjelenhet a polgári jog bármely alanya. Jogszabály azonban a szerzőképesség tekintetében tartalmazhat korlátozásokat.

Pénzügyi lízing esetén a tulajdonjog gyakran a lízingbeadónál marad a futamidő alatt; a törzskönyv letétként maradhat a lízingbeadónál. A lízinghez kapcsolódó adásvételi szerződés és annak finanszírozása komoly hatással van arra, hogy ki gyakorolja és mikor szerzi meg ténylegesen a tulajdont. A jóhiszemű vevő védelme kereskedelmi vonatkozásban lehetővé teheti, hogy a szerződés ellenére harmadik személytől tulajdont szerezzenek, de a részletek minden esetben jogi vizsgálatot igényelnek.

Írásbeliség és ingatlanok: külön szabályok

Az ingatlanok adásvétele esetén az adásvételi szerződést írásba kell foglalni. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés is szükséges. Az ingatlanok adásvétele írásbeli alakhoz kötött, és a bejegyzéshez az Inytv. szerinti okirat szükséges. A vevőnek már azáltal kötelmi jogi igénye keletkezik az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére, hogy a szerződést egyszerű írásbeli alakba foglalták és aláírták a felek.

Ajándékozás, foglaló, előleg, tulajdonjog-fenntartás - mit érdemes tudni?

Az ajándékozás és az adásvétel jogcíme, a foglaló és az előleg joghatásai, valamint a tulajdonjog-fenntartás kérdése gyakran merülnek fel adásvételek során. Az adásvétel visszterhes ügylet: az eladó a dolog tulajdonjogát adja át, a vevő pedig pénzt fizet. A vételár az egyedüli releváns ellenérték adásvételi szerződések esetén. Ha azonban az ellenérték más vagyontárgy, csere jön létre; ha kevert ellenszolgáltatás (pénz és dolog), akkor vegyes csere a minősítés.

A foglaló és az előleg közötti különbség fontos lehet: a foglaló speciális jogi következményekkel jár (pl. elállás és kötbér jellegű funkciók), míg az előleg egyszerű teljesítési elemként értelmezendő. A tulajdonjog-fenntartás előnyös lehet az eladónak, mert védelmet nyújt abban az esetben, ha a vevő nem teljesít, de nem minden problémára kínál megoldást (például biztosítási kérdésekben vagy trükkös ügyekben korlátozott lehet a védelme).

Peres példák és ítélkezési gyakorlat - mit tanulhatunk belőlük?

A gyakorlatból ismert esetek (pl. ahol egy gépjárműre egymást követően több adásvételi szerződés is készült, lízingügylet és átadások összefonódása) jól mutatják, hogy a jogi helyzet tisztázása gyakran hosszadalmas peres eljárást vonhat maga után. A bírósági gyakorlat hangsúlyozza, hogy a szerződés létrejötte mellett a tulajdonjog tényleges keletkezéséhez szükséges a dolog átadása is; a későbbi jóhiszemű szerződés elsőbbséget kaphat, és a tulajdonjog átszállhat arra, aki a jogszabályok szerint szerzett jogot.

Gyakorlati következtetések a peres esetek alapján

• Rögzítsük pontosan a jármű átadásának körülményeit és időpontját; a kipróbálás és az átadás joghatása különböző lehet.
• Őrizzük meg az összes átvételi és fizetési bizonylatot: előleg- és egyéb elismervények fontos bizonyítékok lehetnek.
• Ha lízing vagy finanszírozás is szerepet játszik, ellenőrizzük a jogi viszonyokat és a törzskönyv, nyilvántartások adatait.
• Kerüljük a visszamenőleges dátumok vagy hamis adatok feltüntetését - súlyos jogi következményekkel járhat.

Összefoglaló gyakorlati tanácsok - ellenőrizendők és kötelezők

1. Használjunk a jogszabályi tartalmi követelményeknek megfelelő szerződésmintát; ne bízzunk vakon internetes mintákban.
2. Töltsük ki a jármű adatait a hatósági nyilvántartásból lekért információk alapján, így elkerülhetőek az eltérések.
3. Pontosítsuk a birtokbaadás időpontját (nap, óra, perc) és a km-óra állást.
4. Gondoskodjunk két tanúról aláírás előtt, és készítsünk legalább 4 példányt a szerződésből.
5. Ne kockáztassunk: ha az okmányiroda kifogásolja a szerződést, jobb a jogszabályoknak megfelelő új okirat elkészítése, mint a vita.

A gyakorlatban a részletek és a pontosság döntik el, hogy az adásvétel zökkenőmentesen lezajlik-e, vagy peres kérdéssé válik. A jogi és adminisztratív követelmények betartása, valamint az átlátható, alapos dokumentálás minimális feltétele annak, hogy a tulajdonjog átruházása valóban joghatással járjon.

tags: #tulajdonjog #adasveteli #kikerheto

Népszerű bejegyzések:

• Szabályok az építési termékek beépítéséhez
• Az emésztőgödrök kultúrtörténete hazánkban
• Feltételek az osztatlan tanárképzéshez
• JUTEC megoldásai a süllyesztett gázbekötésekhez
• jelzálog magyarázata a tulajdoni lapon