Tulajdonjog érvényesítése árverés esetén

Beköltözhető az az ingatlan, mely sikeres és jogerős árverést követően birtokba vehető. A lakott állapotban kitűzött ingatlan nem vehető birtokba sikeres és jogerős árverést követően sem, mivel vagy résztulajdoni hányad kerül árverésre, vagy haszonélvezeti/özvegyi joggal terhelten kerül árverésre, vagy a végrehajtást kérő(k) az ingatlan lakott állapotban történő értékesítését kérték.

Általában nem birtokba vehető, ha az ingatlan résztulajdoni hányada kerül értékesítésre az árverési eljárásban. A beköltözhető állapotban történő értékesítés nem jelenti ugyanakkor azt, hogy az ingatlanban ténylegesen nem lakik senki, hanem azt, hogy sikeres árverés esetén az ingatlant az árverési vevő birtokába kell bocsátani.

Ha az adós, illetve az adós jogán ottlakó személyek az ingatlant önként elhagyják, a végrehajtó az ingatlant átadja az árverési vevőnek, ellenkező esetben - az árverési vevő kérelmére - az árverezett ingatlan kiürítésével gondoskodik a birtokba bocsátásról. Ha az adós kiköltözési kötelezettségének a törvényben foglalt határidőben nem tesz eleget, az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti a végrehajtónál az ingatlan birtokba adását, mely iránt a végrehajtó szükség esetén a rendőrség közreműködésével intézkedik. Amennyiben az árverési vevő a fenti határidőt elmulasztja, az ingatlan kiürítését már csak bírósági eljárás keretében kérelmezheti. (Vht. 141. §, 154/A. §)

Infografika a birtokba adás logikájáról: sikeres árverés -> birtokba adás -> kiürítés szükség szerint

Árverezőként történő regisztrációt megelőzően mindenképpen javasoljuk, hogy érdeklődjön az ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtónál az ingatlan terheiről (haszonélvezet, használati jogosultságok stb.). Lásd: a 61. Sikeres árverés esetén az árverési vevő szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben rövid és jogvesztő határidők szerepelnek, ezért fontos, hogy még időben lépjen. Benyújtani nem csak az adós, vagy végrehajtást kérő jogosult ezen beadványt, hanem akár egyéb érdekelt is. Egyéb érdekelt lehet például az ingatlan tulajdonosa is.

A végrehajtási eljárás során végrehajtó által elkövetett jogszabálysértés esetén előfordulhat, hogy az ingatlanárverési hirdetmény törlésre kerülhet. A tartozás fogyasztóval kötött szerződésen alapul. Ezen három feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie. Továbbá a becsérték közléskor is lehetőség van arra, hogy a nem piacinak vélt ingatlan becsértékét „megkifogásuljuk”. További „jogorvoslati” joga az adósnak, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló szerződést támadja meg, szerződés érvénytelenségére hivatkozással. Végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen felfüggesztheti a végrehajtást. A bíróság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében kiemelten értékel bizonyos tényeket, például az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát.

Diagram: lehetőségek felfüggesztésre és halasztásra a végrehajtási eljárásban

Árverezőként a jogszerű eljárást követően az ingatlan tulajdonjoga az árverés befejezését követően a legmagasabb nyertest illeti meg. A végrehajtási eljárás során a bíróságnak figyelembe kell vennie a közös tulajdon megszüntetésének módjait, és az árverés szükségességét, amennyiben a természetbeni megosztás vagy a megváltás nem lehetséges vagy jelentős értékcsökkenéssel járna. A bentlakó tulajdonostársat a bíróság feljogosíthatja a használatra, de ezt csak kivételesen és megfelelő okokkal teheti meg. A használati jog alapesetben a tulajdonos tartozékaként illeti meg a bennmaradó tulajdonostársat.

  1. Az ingatlan megvásárlása árverés útján - általában a becsérték felé eső kikiáltási árig terjedő licitre lehet nevezni, és a nyertes köteles a vételárat teljes egészében megfizetni.
  2. Ha a bent lakó tulajdonostárs vállalja a kilakoltatást, az árverést úgy rendezik meg, hogy a kiürített ingatlan forgalmi értékét használják alapul a kikiáltási árváltoztatásnál.
  3. Ha a bent lakó tulajdonostárs nem vállalja a kilakoltatást, a bíróság az ingatlan lakottságát figyelembe véve rendelheti el az árverést, és mérlegelnie kell a lakás használati jogának korlátozását is.
Árverési folyamat és a bentlakás hatásának vizuális ábrája

Az árverés során az ingatlan értékesítésekor a végrehajtó közli a becsértéket a felekkel, és a vételár felosztását is meghatározza az ítélet. A kikiáltási ár alatti licitek esetén a licitálás megismétlődik, és az árverés a becsérték feléig szállítható vissza. A végrehajtó legfeljebb két hónapig adhat halasztást a vételár megfizetésére, ha ezt indokolják a körülmények. Ha a vevő minden kötelezettségét teljesíti, az ingatlant a megvásárlástól számított 30 nap elteltével át kell adni neki.

Az adott esetek összességében három fő belépési pontot kínálnak a tulajdonjog érvényesítéséhez árverés útján: (1) az ingatlan tulajdonjogának bejegyzése a nyertes részére, (2) a bentlakó tulajdonostárs esetén a használati jog és a lakás használatának korlátozása, és (3) a lakott állapotban történő értékesítés opcionális lehetősége, ha a felek között kilakoltatásról megállapodás születik. A végrehajtási eljárás részletes szabályait a Végrehajtási törvény tartalmazza, és a joggyakorlat meghatározza, hogy melyik megszüntetési mód alkalmazható először a felek akarata és az ingatlan körülményei alapján.

Gyakorlati szempontok az árverés előtti és utáni teendőkhöz

  • Induló előtti felmérés: érdeklődjön az ingatlan terhei felől (haszonélvezet, használati jogok, egyéb jogok).
  • Jogorvoslati lehetőségek: az adós igénybe veheti a szerződés érvénytelenségére hivatkozó jogorvoslatokat, a felfüggesztést és a peres eljárásokat a felfüggesztés érdekében.
  • Az árverés menete: az árverés megkezdésekor a végrehajtó közli az ingatlan becsértékét és a kikiáltási árat, majd folytatódik az árverés addig, amíg van licit.

A közös tulajdon megszüntetése és az árverés kapcsolata

A közös tulajdon megszüntetésének módjait a Ptk. 5:84. § és további részei szabályozzák. A társasházzá alakítás előnyösebb lehet a közös tulajdon megszüntetésében, ha megfelelnek az előírások. Az ingatlan társasházzá alakításának feltételei a törvényeknek megfelelően kerülnek meghatározásra, és a bíróság ezek figyelembevételével dönt a megszüntetés módjáról. A bentlakó és nem bentlakó tulajdonostárs közötti értékmeghatározások és használati jogok részletezése az ítéletben rögzítésre kerülnek, és az értékcsökkenés mértéke a használati jog és a lakás állapotának függvénye.

Ábra: közös tulajdon megszüntetésének lehetséges útvonalai

Az árverés megindítása előtt a bíróság megvizsgálja a természetbeni megosztás, megváltás vagy társasház formájában történő megszüntetés lehetőségét, és ennek megfelelően rendel el árverést vagy más megoldást. Az árverés csak akkor rendelhető el, ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy jelentős értékcsökkenést okozna a természetbeni megosztás.

tags: #tulajdonjog #ervenyesitese #arveres #eseten

Népszerű bejegyzések: