Tulajdonjog megállapítása kereseti kérelem alapján – a ráépítés jogkövetkezményei és a megállapítási kereset sajátosságai
A Kúria a tulajdonjog megállapítása iránt folyamatban volt perében a 2012. március 21-én megtartott tárgyaláson hozott ítéletében a 2003. ebben az esetben a tulajdonszerzés jogcíme ugyan ráépítés, a tulajdoni hányadok újbóli meghatározása során a Ptk. 137. § (3) bekezdése helyett a felek megállapodására figyelemmel az eredetileg megvolt épület és az új lakás alapterületének arányát figyelembe véve kellett meghatározni a tulajdoni hányadokat. Nem volt alkalmazható viszont az, a felperes által kért számítási mód, mely szerint az eredeti tulajdoni hányadához kell hozzáadni a bővítmény alapterületének megfelelő tulajdoni hányadot. A másodfokú bíróság az anyagi jog szabályainak mindenben megfelelő megállapításai sem adnak azonban alapot arra, hogy a bíróság a felperes rendelkezési jogának sérelmével olyan következtetésre jusson, hogy miután a tulajdoni változások szükségképpeniek, nem a felperes választásán múlik, hogy a ráépítéssel szerzett tulajdonosi igényét kivel szemben érvényesíti. Mindezek alapján a Kúria úgy foglalt állást az ügyben, hogy miután a felperes az egyik tulajdonostársa jelenleg nyilvántartott tulajdoni hányadának csökkentését nem kérte, ez a döntése nem eshet a többi tulajdonostárs terhére, s nem járhat azzal a reájuk nézve hátrányos következménnyel, hogy a felperes ráépítéssel szerzett tulajdoni arányával egyezően az általa megnevezett alperesek tulajdoni hányada csökkenjen. Mindezeket összefoglalva a Kúria döntése értelmében a felek megállapodása felülírja a ráépítésnek a Ptk.-ban írt jogkövetkezményeit; a perben viszont a felperes rendelkezési jogának gyakorlásától függ, hogy az ún. ráépítési megállapodás szerint kiszámított tulajdoni hányadok az ingatlan-nyilvántartásban átvezethetők-e. Az adott esetben a felperes eredménnyel hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság a kereseti kérelem korlátain túlterjeszkedve kizárólag az anyagi jog szabályai alapján csökkentette a keresettel nem érintett alperes tulajdoni hányadát.
Az eset részleteiben a perbeli ingatlan tó partján fekvő, 1960 és 1970 között létrejött megosztásokkal és elidegenítésekkel érintett vagyonelemeket érintett. A telek megosztásának és a tulajdoni hányadok kialakításának jogi alapja a Ptk. 137. § (3) és a Ptk. 147. § szerinti közös tulajdon keletkezése közvetlenül ráépítés esetén; a továbbiakban a felek közötti megállapodás és a bírósági ítélet határozza meg a tulajdoni arányokat, illetve a bejegyzéshez szükséges alakiságokat. A Bíróság ezért megállapította, hogy a felek közötti megállapodás felülírja a ráépítés jogkövetkezményeit a magánjogi jogviszonyokra vonatkozó általános szabályok szerint, és a végleges tulajdoni hányadok átvezethetősége a tulajdoni lapra attól függ, hogy a perben a jogosultak hogyan gyakorolják rendelkezési jogukat.
A tulajdonjog megállapításának alapelvei és a kereseti kérelem fajtái
Általános alapelvként kijelenthető, hogy a tulajdonszerzéssel kapcsolatos pert az indíthat, aki tulajdonos vagy állítja tulajdonjogát, illetőleg akinek jogi érdeke fűződik az ingatlan tulajdonjogának sorsához. A jogi érdek megállapítása bizonyítási kérdés, és a legitimáció a perindítás alapja. A megállapítási kereset célja, hogy a bíróság igazolja valamely jog vagy jogviszony fennállását vagy fenn nem állását, és nem feltétlenül járhat teljesítésre irányuló követelés nélkül. A megállapítási kereset rendelkezésre irányuló jelleggel szinte mindig biztosítja a jogvédelmet a felperes számára, azonban akkor is indokolt lehet, ha a további peres eljárásban marasztalást lehet kérni.
A Pp. 123. § (bk). és a 170. § (4) bekezdése alapján a kereset megfogalmazásának pontosan a bíróság által megadható rendelkező részhez kell igazodnia. A megállapítási keresetnél különösen fontos, hogy a felperes a jogviszony fennállását vagy fenn nem állását egyértelműen és konkrétan jelölje meg, mert a megállapítás rendes perben gyakran az eljárás jogi alapjául szolgálhat a későbbi marasztaló ítéletekhez. Ugyanakkor lehet olyan eset is, amikor a megállapítási kereset mellett marasztalás iránti kereset is előterjeszthető, például tartási díjak vagy járandóságok esetén, ha a lejárt követelés érvényesítése szükséges.
A per megindításának és a megállapítási kereset korlátainak vizsgálata
A perindítás feltételei között kiemelten fontos, hogy a felperes a per tárgyát illetően jogi érdekével összhangban álló kérelemmel lépjen fel. A megállapítási kereset szükségszerű feltételei közé tartozik, hogy a jogviszony fennállásáról vagy fenn nem állásáról a felek részéről megalapozott állítás legyen, és hogy a jogosultság fennállását igazolja a felperes. Ha ezek a feltételek nincsnek fenn, a bíróság a keresetet elutasíthatja. A Pp. 123. § előírásai szerint a megállapítási kereset számára nincs biztosítva végrehajtható határozat, hiszen a megállapítás célja önmagában a jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása, nem pedig a teljesítés elrendelése.
Az ítélet rendelkező része tartalmazza a bejegyzéshez szükséges adatokat, és a nyilvántartó hatóság felé történő intézkedéseket. Ha a bejegyzéshez szükséges adatok hiányosak, a bíróság hiánypótlásra kötelezheti a feleket. A megállapítási kereset tehát a perjogi szabályok szerint akkor alkalmazható, ha a jogviszony fennállása vagy fenn nem állása a per tárgyát képezi, és ha a későbbi perben marasztalásra lehet igényt támasztani, a megállapítási kereset hatásköre korlátozott lehet.
A perben alkalmazott stratégiák a tulajdonszerzés és a közös tulajdon megszüntetése kapcsán
A pertárgy értékét és a jogi jogosultságokat a felek részéről adott tulajdoni hányadok alapján kell meghatározni. A perrendtartás szerint több kereset is beadható ugyanabban a perben, ha azok összefüggő jogviszonyból erednek. A közös tulajdon megszüntetése és annak módja - például visszaváltás vagy végleges megváltás - különböző jogkövetkezményekkel járhat, amelyeket a bíróságnak mérlegelnie kell a per sorrendjének és az ügy összetettségének figyelembevételével. A megállapítási kereset és a marasztalási kereset összességében kiegészíthetik egymást, de a megállapítási keresetnek mindig a jogvédelmi szükségletet kell szolgálnia, és nem lehet azzal mögöttesen a jogalap nélküli követelést megcélozni.
A felek együttműködése és a per során történő közös döntések meghatározóak lehetnek az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéshez. A per során felmerült bizonyítási eszközök (például ingatlan-értékelés vagy földhivatali bejegyzési adatok) relevánsak lehetnek a tulajdoni hányadok meghatározásánál, és gyakran szükséges, hogy a bíróság ezek alapján állapítsa meg a tényleges állapotot. A gyors és hatékony jogvédelem érdekében a megállapítási keresetben adott formában és tisztán megfogalmazott kérelem segíti a bíróságot a decisio kialakításában.
tags: #tulajdonjog #megallapitasa #kereseti #kerelem