Tulajdonjog megállapítási kereset feltételei

A megállapítási kereset célja, hogy a bíróság ítéletével tisztázza valamely jog vagy jogviszony fennállását vagy fenn nem állását. A megállapítási kereset tárgya csak jog, illetve jogviszony lehet; ennek hiányában megállapítási kereset nem indítható.

Mi a megállapítási kereset és mikor alkalmazható?

A megállapítási kereset olyan kereset, amellyel a felperes valamely jog fennállását vagy fenn nem állását kéri megállapítani a bíróságtól. Pozitív megállapítási kereset esetén a jog vagy jogviszony létezését kérjük megállapítani, negatív megállapítási kereset esetén pedig a nem létezését. A megállapítási kereset nem igényli az alperes tevőleges magatartását, teljesítését vagy tevékenységtől való tartózkodását.

A megállapítási kereset előterjesztésének tipikus oka lehet, ha a felperes a jogviszony természeténél fogva, a követelés lejártságának hiányában vagy egyéb okból marasztalást nem kérhet, ugyanakkor a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szembeni megóvása érdekében szükséges. Például: biztosítási ügyben, amíg a biztosító nem téríti meg a kárt, a biztosított nem indíthat marasztalási keresetet a károsulttal szemben; ilyen helyzetben a megállapítási kereset lehet az egyedüli hatékony jogvédelem.

A Pp. szabályozása és a jogirodalmi értelmezés

A Pp. 172. § (3) bekezdése szerint megállapítási kereset valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítására terjeszthető elő, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szembeni megóvása érdekében szükséges, és a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból marasztalás nem kérhető. A jogalkotói cél és a bírói gyakorlat alapján a Pp. e szabálya a korábbi régi Pp. 123. § által kialakított gyakorlattal lényegében összhangban értelmezendő; a jogtörténeti és gyakorlati előzmények is azt mutatják, hogy a megállapítási kereset sajátja, hogy valamely jog vagy jogviszony fennállására vagy fenn nem állására irányul.

A bírói gyakorlat és a jogirodalom hangsúlyozza, hogy a keresetlevélben meg kell jelölni az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján; az érvényesített jog az az alanyi jog, amelynek érvényesítését anyagi jogi jogszabály biztosítja, a jogalap pedig az az anyagi jogi jogszabályi rendelkezés, amely az alanyi jogot közvetlenül keletkeztető tényeket meghatározza. Megállapításnak anyagi jogalap nélkül nincs helye.

A megállapítási kereset eljárásjogi feltételei

• A kereset tárgyának jog vagy jogviszony kell lennie; pusztán tényállítás vagy követelés nem lehet a megállapítás tárgya.
• A kért megállapításnak a felperes jogainak megóvása érdekében szükségesnek kell lennie (jogvédelmi szükséglet).
• A felperesnek marasztalástól elzárt helyzetben kell lennie: a jogviszony természeténél fogva, a kötelezettség lejártságának hiányában vagy egyéb okból marasztalás nem kérhető.
• A keresetlevélben meg kell jelölni az érvényesíteni kívánt jogot és a jogalapot; a Pp. 170. § (2) alapján a keresetlevél kötelező tartalmi eleme a jog megjelölése.

A jogvédelmi szükséglet elbírálásánál a bírói gyakorlat kimunkálta, hogy nincs helye megállapítási keresettel szemben elévülésre hivatkozásnak; megállapítás iránti kereset esetén nincsen olyan követelés, amelynek teljesítésére ebben az eljárásban sor kerülhetne. Ugyanakkor a jogvédelem szükségességének hiányában a kereset elutasítandó.

Tipikus problémák a megállapítási keresetnél (példák a gyakorlatból)

Gyakori vitatémák, amelyek alapján a bíróságok vizsgálták a megállapítási kereset előterjeszthetőségét:

• Nem jelölték meg pontosan az érvényesíteni kívánt jogot vagy jogalapot (az alperes ezért vitatta a kereseteljárásjogi feltételek fennállását).
• A felperesek azon állítása, hogy a per megindítása előtt céltartalék képzési kötelezettség merül fel számviteli okokból (magyar, német, európai standardok), amely jogvédelmi érdekként értelmezhető-e.
• Az alperes bejelentése alapján a felpereseknél ügyvédi költségek keletkeztek; önmagában a költségek felmerülése nem alapozza meg a megállapítási keresetet, ha marasztalás kérhető lenne.
• Szerződés felmondása esetén: a felmondás jogellenességének megállapítása a megállapítási kereset keretében kérhető-e, különösen ha a felperes azt állítja, hogy a felmondás jogát az alperes nem gyakorolhatta.

A bírói gyakorlat konkrét megállapításai

A gyakorlatban számos esetben az első- és másodfokú bíróságok vizsgálták a Pp. 172. § (3) bekezdésének alkalmazhatóságát. A bíróságok ismételten rámutattak, hogy a megállapítási kereset tárgya csak jog vagy jogviszony lehet; a megállapítási kereset indíthatóságát pedig a jogvédelmi szükséglet és a marasztalás kizártsága együttesen határozza meg. A Pp. rendelkezésének célja a bírósághoz fordulás jogának biztosítása, ezért a szabályt az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni: nem lehet indokolatlanul korlátozni a bírósági út választásának jogát.

A Kúria kimondta, hogy a Pp. 172. § (3) bekezdésében foglalt megfogalmazás nem jelent többletelvárást a régi Pp. gyakorlathoz képest; a jogintézmény lényegi elemei a korábbi gyakorlattal összhangban értelmezendők. A megállapítási kereset sajátossága, hogy egyedileg és önállóan is jogvédelmi érdeket alapozhat (például negatív kereset esetén: bizonyítani kívánjuk, hogy a felek között semmiféle jogviszony nem áll fenn).

Gyakorlati következmények és tanulságok

1. Mielőtt megállapítási keresetet indítunk, világosan meg kell határozni a kereset tárgyául szolgáló jogot vagy jogviszonyt, és meg kell jelölni a jogalapot.
2. Részletesen be kell mutatni, miért szükséges a kért megállapítás a felperes jogainak védelméhez, és miért nem kérhető marasztalás (pl. lejárat hiánya, a jogviszony természete vagy egyéb ok).
3. Amennyiben a megállapítás indoka számviteli következményekkel (céltartalékképzés) vagy végrehajtással fenyegető következményekkel függ össze, a felperesnek be kell mutatnia azokat a tényeket, amelyek a jogvédelmi szükségletet alátámasztják. Ugyanakkor a bíróság mérlegeli, hogy ezek alapján ténylegesen fennáll-e a megállapítási kereset eljárásjogi feltétele.
4. Ha marasztalás lehetséges és indokolt, akkor általában marasztalási per indítása hatékonyabb jogvédelmet biztosít; mégis vannak kivételes helyzetek, amikor a megállapítási kereset indokolt marasztalás lehetősége mellett is (pl. időszaki szolgáltatások esetén a lejárat előtti megállapítási per megengedett).

Példa: felmondás érvénytelensége és a megállapítási kereset

Szerződés felmondása esetén a felperes kérheti a felmondás jogellenességének megállapítását és emiatt a jogviszony fennállásának megállapítását. A joggyakorlat szerint a felmondás jogellenessége vagy hiánya önmagában eredményezheti a szerződés fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítását; ugyanakkor fontos, hogy a kereset tartalma megfeleljen a Pp. 172. § (3) bekezdésének, tehát a felperesnek igazolnia kell a jogvédelmi szükségletet és a marasztalás kizártságát.

További eljárásjogi sajátosságok

• A megállapítási kereset esetében szűkebb az alperes ellenkérelmi lehetősége: például beszámítási kifogás előterjesztése nem mindig lehetséges, mert az beszámítási feltétele a teljesítésre felperes által állított lejárt követelés, ami megállapítási pernél kizárt lehet.
• A megállapítási per során a felperesnek lehetősége van keresetváltoztatásra: ha a per folyamán a marasztalásra való jog megnyílik, a felperes áttérhet marasztalási keresetre; vagy ha a per folyamán derül ki, hogy marasztalásnak nincs helye, maradhat megállapítási kereset.
• A megállapítási ítélet jogerőre emelkedése után annak hatása a későbbi marasztalási per jogkörét korlátozhatja: ez az egyik lényegi hatása a megállapítási keresetnek, és gyakorlati oka annak, hogy a megállapítási keresetnek lehet fontos megelőző szerepe.

További források, fontos jogszabályok és ítélkezési gyakorlat

• 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.) - különösen 172. § (3) bekezdés
• Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) vonatkozó rendelkezései
• Régi Pp. (1952. évi III. törvény) és régi Ptk. rendelkezésekre hivatkozó ítélkezési gyakorlat
• Kúria határozatok és jogegységi döntések (pl. Gfv.VII.30.212/2019/6., 4/2021. PJE)

A megállapítási kereset alkalmazása előnyös lehet, ha a felperes jogai olyan fenyegetettség vagy bizonytalanság alatt állnak, amelyet csak a jogviszony fennállásának vagy hiányának bírósági megállapítása oldhat fel. Ugyanakkor mindig körültekintően kell mérlegelni, hogy nem lenne-e hatékonyabb a marasztalási eljárás, illetve hogy a kereset megfelel-e a Pp. 172. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek.

tags: #tulajdonjog #megallapitasi #kereset #feltetelei

Népszerű bejegyzések:

• Áttekintés a Szolnoki mentett telkekről és környékéről
• Arborétum Lakópark: modern otthon Szombathelyen
• Penthouse és prémium lakások XIII. kerületben – Újlipótvárosi kínálat
• Tudnivalók örökölt ingatlan értékesítéséről
• Kiadó lakások a Panorama Lakóparkban: modern elegancia Budapesten