Tulajdonjog megszerzésenek későbbi időpontja jogi magyarázata
A tulajdonjog az ingatlannal kapcsolatos jogosultságok teljes körét biztosítja a tulajdonos számára. A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem, a használat és a hasznok szedésének joga, valamint a rendelkezési jog. A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. A föld tulajdonjoga nem terjed ki a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra. Főszabályként kizárólag az állam tulajdonában vannak a föld méhének kincsei, a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvizek és természetes tavak, valamint ezek medre, a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget, az országos közutak, vasutak, vízi utak és az országos közforgalmú kikötők, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér. A kizárólag állami tulajdonban álló ingatlanok forgalomképtelenek, de birtokukat és használatukat az állam másnak átengedheti.
Az ingatlan tulajdonosa tehát megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé (növedék). Ha azonban valakinek a más ingatlanán olyan joga van, amely õt a termények tulajdonba vételére jogosítja, ha ezek tulajdonjogát korábban nem szerezte meg, az elválással tulajdonjogot szerez azokon. Ha a jogosultnak nincs birtokában az-az ingatlan, amelyről a termény származik, a birtokbavétellel válik tulajdonossá. Ha valakinek az a joga, amely õt a termények tulajdonba vételére jogosítja, megszûnik, mielőtt ezeken tulajdonjogot szerzett volna, követelheti, hogy a tulajdonos a termékeket, a terményeket, illetőleg a szaporulatot munkája arányában és máshonnan meg nem térülő költekezései erejéig elsősorban természetben szolgáltassa ki. A vadak és a halak főszabályként az állam tulajdonában maradnak; a halászati jog gyakorlására jogosult a kifogott hal tulajdonjogát szerzi meg.
A birtok és a birtokvédelem szerepe a későbbi időpontban
A Polgári Törvénykönyv szerint birtokos az, aki a birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek más módon hatalmába kerül. Birtokvédelem illeti meg a birtokost, amennyiben jogalap nélkül megfosztják a birtokától, vagy birtoklásában zavarják. Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolog közös birtokba bocsátását. A jegyző határozatát haladéktalanul írásban kell közölni. A határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslat nincs, a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani. A bíróság jogosult a birtokvédelem tárgyában dönteni, és meghozhatja az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A tulajdonjog megszerzése összefügg a birtoklás kérdésével: a birtokos jogilag védett helyzetben lehet, amíg a jogalapok egyértelműen meg nem állapítják. A jogalap nélküli birtokos köteles a jogosultnak átadni az ingatlant meglevő hasznait, de jóhiszeműsége esetén a hasznok megtérítését is követelheti. A visszakövetelés idejétől kezdve a felelősség az általános szabályok szerint alakul, a felelős őrzés szabályai irányadók.
Szomszédjogi és teleki szolgam jogok
A tulajdonost a szomszédok jogai komolyan korlátozzák. A földdel kapcsolatos szomszédjogok közé tartozik például a földtámasztás és az ágak levágásának korlátozott joga. A föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban a szomszédokat illeti, a fenntartással járó költségeket pedig szintén arányosan viselik. Szükséghelyzet esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy mások a földjét a szükséglethez igazodva használják fel. A teleki szolgalom alapján a telek birtokosa használhatja másik ingatlanát meghatározott terjedelemben, és a szolgalmi jogot be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. A teleki szolgalom gyakorlása során a fenntartási költségek a jogosult és kötelezett között megállapodás hiányában arányosan terhelik mindkét félre. A teleki szolgalom célja lehet átjárás, vízellátás, vízelvezetés vagy más, a jogosult előnyét szolgáló cél, és a megállapodás vagy bírósági határozat alapján alapítható.
Haszonélvezeti jog és korlátai
A haszonélvezeti jog az egyik legkomolyabb korlát a tulajdonjogon belül: a haszonélvező birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti a más személy tulajdonában álló ingatlannak. A jog fennállása alatt a tulajdonos részben korlátozott a birtoklásban és hasznok szedésében. A haszonélvezeti jog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba történik, és a haszonélvező a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. A rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével ő viseli a dolog fenntartásával járó terheket, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket is. A haszonélvezeti jog időtartama korlátozott: legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn, és a megszűnéskor a dolgot vissza kell adni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A haszonélvezet megszűnésekor a tulajdonos kötelezhető a helyreállításra vagy a haszonélvezethez kapcsolódó korlátozások megkérdezésére, és az ebből adódó értékváltozások rendezésére.
Eredeti és származékos szerzésmódok
Az eredeti szerzésmód olyan, amely önállóan keletkezteti a tulajdonjogot (például elbirtoklás vagy foglalás), míg a származékos szerzésmód a már meglévő tulajdonjogi jogcím alapján keletkezik (például adásvétel, öröklés). A Nemo plus iuris elv értelmében nem lehet jogot átruházni úgy, hogy a másik fél több jogot szerezzen, mint amennyit a korábbi tulajdonos birtokolt. A római jogi örökség és az Optk. (Ausztriai Polgári Törvénykönyv) alapján a tulajdonjog megszerzése lehet közvetlen vagy közvetett, és lehet átruházás, megállapodás vagy bírósági határozat útján. Az eredeti és származékos szerzésmódok megkülönböztetése fontos gyakorlati jelentőséggel bír: eredeti szerzés esetén a korábbi tulajdonjog tartalma nincs kitéve a korlátozásoknak, származékos szerzés esetén pedig az előző tulajdonjog tartalma átszáll az új tulajdonosra, a kötelezettségek is.
Gyakorlati megfontolások
- Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés létfontosságú a tulajdonjog átszállásához, és a birtoklás megítéléséhez. A bejegyzés hiányában a szerződés érvényét ki lehet vizsgálni, de a tulajdonjogot csak a megfelelő bejegyzés után lehet megállapítani.
- A haszonélvezeti jog és a teleki szolgalom bejegyzése is befolyásolja a tulajdonjog gyakorlását és a használatot érintő kötelezettségeket.
- A végrehajtási jog bejegyzése nem kizárólagos terhelés; a végrehajtás célját nem lehet megszértve érvényesíteni, és az árverési vevőnek 15 napon belül kell kifizetnie a vételárat.
Ajándékozási okirat vagyonátruházáshoz. Illeték és egyéb részletek.
tags: #tulajdonjog #megszerzesenek #kesobbi #idopontja