Tűzgátló szekcionált kapuk beépítése: útmutató és tudnivalók

A tűzálló szekcionált kapuk kiváló megoldást kínálnak a legkülönfélébb beépítési helyzetekben terek tűzbiztos lezárására vagy szakaszolására. Részben a magas, akár 90 perces tűzállóságnak köszönhetően (az EI (1), EI (2) és EW kritériumoknak megfelelően), ez a kapu rendkívül jól használható olyan helyzetekben, ahol magas tűzállóságra van szükség, valamint olyan helyzetekben, ahol környezetre veszélyes anyagokat tárolnak.

Mivel az OHD-C típusú szekciós kapu paneljei megfelelnek a B-s1, d0 tűzvédelmi osztálynak, ez a kapu ideális a menekülési útvonalak védelmére.

Tűzálló szekcionált kapu

A tűzgátló ajtó feladata és működése

A legtöbb házban, épületben megtalálható ajtók általában fából vagy műanyagból készülnek. Ezek az anyagok az ajtók térelválasztó és biztonságtechnikai feladatait nagyon jól el tudják látni. Van azonban egy nagy hátrányuk, mégpedig az, hogy tűz esetén nagyon könnyen és gyorsan leégnek, emiatt pedig egyáltalán nem nyújtanak védelmet a tűz terjedése ellen. Általános esetben, pl. egy családi ház esetén az ajtók tűzgátló tulajdonsága nem olyan fontos, vannak azonban olyan épületek, építmények, gondoljunk csak pl. a kórházakra, ahol az egyes részlegek között biztosítani kell azt, hogy tűz esetén ne terjedjen át a tűz az egyik részlegről a másikra. Ezt tűzgátló ajtókkal lehet megtenni.

Tűz esetén azonban nem csak az a feladata a tűzgátló ajtóknak, hogy megakadályozzák a tűz továbbterjedését, hanem az is, hogy a menekülés biztosítva legyen. Emiatt az ajtók általában nem kézzel nyithatók és zárhatók, hanem egy rendszer végzi a nyitást és a zárást. Ehhez jellemzően egy kapcsoló van elhelyezve az ajtó mellett, amivel vezérelhető az ajtó nyitása és zárása, a rendszer pedig tűz esetén automatikusan zárja az ajtót, de a menekülés irányba történő haladás vészhelyzet esetén is biztosítva marad.

A vezérlés kapcsolódik a tűzjelzőhöz vagy a füstjelzőhöz; amikor a riasztási jel érkezik, a kaput a motor leengedi. Tűzzel együtt keletkező feszültségcsökkentés (áramszünet) esetén a vezérlőpanelhez kapcsolt minősített UPS végzi a kapu zárását. A kapuk hétköznapi működésekor a fénysorompókból álló függönnyel biztosítják az emberek és járművek áthaladását.

Tűzjelző rendszer és tűzgátló kapu

A tűzgátló ajtók anyaga és jelölései

A tűzgátló ajtókat úgy alakítják ki, hogy általában egy horganyzott acéllemez biztosítja azt, hogy az ajtó csukott állapotban meghatározott ideig megakadályozza a tűz átterjedését az ajtó egyik feléről a másikra. Az acéllemez azért jó választás, mert nagyon magas az acél gyulladási hőmérséklete. Az acéllemezek azonban nem túl esztétikusak, bármennyire is fontos a megfelelő védelem, arra is figyelni kell, hogy hogyan mutat az ajtó, mert az emberek nem szívesen nézegetnek acéllemezeket a helyiségek között. Az esztétikai kérdésre az egyik válasz a tűzgátló festék használata. A tűzgátló festést már az ajtó gyártásakor felviszik, olyan színben kell az ajtót megvásárolni, amilyen színre szükség van. Esztétikai kérdés még, de a használhatóságra is hatással van az, hogy a tűzgátló ajtó lehet üveges is. Az üveges tűzgátló ajtó ugyanúgy el tudja látni a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat, azonban van egy nagy előnye, hogy át lehet látni rajta. Ez a mindennapok során is előnyös lehet, tűz esetén pedig sokat segít, ha az ajtó kinyitása előtt látható, hogy a szomszédos helyiségben milyen állapotok uralkodnak.

A tűzgátló ajtókat különböző szempontok alapján osztályozzák, az értékelések pedig az ajtókon meg vannak jelenítve. Az egyes szempontokat betűkkel jelölik, különböző betűkombinációk szerepelnek az előírásokban is, és ezekkel írják le az egyes ajtók jellemzőit is.

A tűzállósági teljesítményt jelölő betűrendszer:

  • E: az integritást jelöli, ami a tűz továbbterjedésének gátlását mutatja meg az ajtó két oldalán levő anyagok gyulladása nélkül
  • I: a szigetelést jelöli, a hőátadást mutatja meg, hogy a hő ne terjedjen tovább, ha a tűzgátló ajtó egyik oldala tűzhatásnak van kitéve
  • R: a teherhordó képességet jelöli, hogy a szerkezet stabilitását mennyire tartja meg tűz hatására
  • M: mechanikai hatást mutat meg, de nem a szerkezet teljes stabilitásának szempontjából, hanem, hogy mennyire áll ellen az ajtó a rá eső vagy hozzá ütődő égő tárgyaknak
  • W: hősugárzási mutató, azt mutatja meg, ha az ajtó egyik oldala tűzhatásnak van kivéte, akkor a hősugárzást mennyire akadályozza meg a szerkezet
  • S: füstáteresztési tényező, a tűzgátló ajtóknak nem csak a tűz továbbterjedését kell megakadályozniuk, hanem a füst átterjedését is az ajtó egyik oldaláról a másikra
  • C: önzáródási jellemző, a tűz esetén automatikusan záródó elemeket mutatja meg

A fenti betűrendszer segítségével nagyon jól osztályozni lehet a tűzgátló ajtókat, de laikusok számára első ránézésre nem mondanak sokat ezek a jelölések. Sokkal informatívabb, ha a tűzállóság idejét adják meg. Ez az idő azt az időt mutatja meg percben, amennyi ideig az ajtó meg tudja gátolni a tűz vagy a füst átterjedését az egyik oldalról a másikra akkor, amikor a tűzgátló ajtó egyik fele direkt tűzhatásnak van kitéve.

A tűzgátló ajtók beépítése és karbantartása

Jogszabályi előírás, hogy tűzgátló ajtót kizárólag olyan személy építhet be, aki rendelkezik tűzvédelmi szakvizsgával. Nem csak arra kell figyelni, hogy ki építi be az ajtót, hanem arra is, hogy hogyan. Tűzgátló ajtó beépítésekor követni kell a gyártó előírásait, mind a felhasznált anyagokat, mind a javasolt technológiákat tekintve.

A Tűzgátló Ajtó Specialista kft. egy új épület tető alá hozása nem egyszerű feladat. Ennél már csak az átadási procedúra az idegőrlőbb. A kivitelezők szíve a torkukban dobog, amikor megjelennek a tűzvédelmi hatóság szakemberei a használatbavételi helyszíni szemlén. A leggyakoribb hiba a tűzgátló nyílászárók nem megfelelő beépítése. Ez akár egy sokszáz milliós építmény használatbavételét is meg tudja akadályozni néhány hétre. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján tűzgátló nyílászárónak minősül az az ajtó, ablak, kapu, függönykapu, redőnykapu, zsalu és a technológiai szállítópálya átvezető nyílását lezáró tűzgátló lezárás, amely csukott állapotban a tűz átterjedését előre meghatározott ideig - általában 30, 60 vagy 90 percig - meggátolja.

A jogszabály alapján a tűzgátló nyílászáró beépítését végző személynek és az ő munkáját irányító vezetőnek is tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie. Ez a dokumentum 5 évig érvényes. Mindenképpen ellenőrizzük előzetesen, hogy a beépítés napján érvényes legyen. A tűzgátló nyílászárók beépítése kizárólag a nyílászáró gyártójának előírásai alapján történhet. Fontos továbbá, hogy kizárólag az ott megjelölt és a forgalmazó által az adott típushoz biztosított segédanyagokat szabad felhasználni.

Tűzgátló ajtók ellenőrzése - Az 5 lépéses ellenőrzés

Nem mindegy, hogy a nyílászáró beépítése milyen fogadószerkezetbe történik. Erre irányadó szabály, hogy a szerkezet minimum olyan tűzállósági határértékű legyen, mint amit a nyílászáró minősítésében meghatározott a gyártó. Amennyiben a különleges működési módú tűzgátló nyílászárót építünk be tégla, vasbeton, gázbeton vagy mészhomok szerkezettől eltérő fogadószerkezetbe (például acélszerkezetre vagy faszerkezetre), akkor a fogadószerkezet alakváltozását a működési mód által meghatározott tűréshez kell igazítani a megbízható csukódás biztosítása céljából.

Ha az épületben beépített tűzjelző berendezés létesült, akkor annak az üzemszerűen nyitva tartott tűzgátló nyílászárók csukódását késleltetés nélkül kell vezérelnie! Az alábbi kivételek vannak: ha a járművek, szállítóeszközök közlekedési útvonalát, anyag- vagy termékmozgatás útvonalát metsző építményszerkezetbe építünk tűzgátló nyílászárót. Ekkor annak csukódása a tűz érzékelését követően legalább fél perc, legfeljebb egy perces késleltetéssel legyen vezérelve, és a csukódásra a késleltetés ideje alatt az ott tartózkodó vagy ott közlekedő személyek figyelmét fel kell hívni. A másik kivétel, ha az ajtó tömegtartózkodásra szolgáló helyiség (melynek befogadóképessége nagyobb mint 300 fő) kiürítésére szolgál.

A füstgátló és tűzgátló ajtókat, kapukat, függönyöket havi rendszerességgel ellenőrizni kell, és naplóban dokumentálni. A 28/20011.(IX.6.) BM rendelettel kiadott országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai: ,,585. §.(1) A tűzgátló és füstgátló ajtók, kapuk, függönyök önműködő csukódását havonta ellenőrizni kell. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell. (2) Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell.

Tapasztalataink alapján a tűzgátló, füstgátló nyílászárókat többnyire csak matricázzák, és a gyártó által előírt karbantartásokat nem hajtják végre! Pedig a megfelelő időben elvégzett karbantartással nagyon sok problémát lehet megelőzni, amit az Önök pénztárcája azonnal észre fog venni. Cégünk gyártói engedéllyel végzi tűzgátló, füstgátló ajtók javítását, felújítását, mellyel például egy kétszárnyú tűzgátló ajtónál akár fél millió forintot is megtudunk spórolni Önöknek.

Tűzgátló tolókapuk és nyílókapuk

Nagyméretű nyílások tűzgátló lezárásához tolókapuk beépítése válhat szükségessé, főleg ipari létesítményekben, mélygarázsokban, raktárakban, áruházakban, csarnokokban. A tűzgátló tolókapuk üzem szerűen zárt vagy nyitott állapotban kell, hogy legyenek. Napi egy-két nyitásnál több nem ajánlott.

A tűzgátló toló és nyílókapu elsődleges funkciója, ahogy általában a helyiségek egymástól való elszeparálása. A toló kapuk általában nyitott szerkezetek, amelyek tűz esetén automatikusan záródva szakaszolhatják a tűztereket, gátolhatják a tűz tovább terjedését. Míg a tűzgátló nyílókapu általában zárt allapotú és akkor kerül csak kinyitásra ha azon árumozgatás vagy személyforgalom történik.

A tűzgátló tolókapu általában nyitvatartott szerkezet, és a tűz hatására záródik be. Tűzgátló hatásukat akkor fejthetik ki, ha baj esetén zárva vannak, ezért a kapuk szabad záródását semmi sem akadályozhatja. A gyakori működtetésük a nagy méretük, tömegük, kézi működtetésük és szerkezeti kialakításuk miatt nem javasolt.

A tűzgátló tolókapuk egy- vagy kétszárnyú kivitelben készülnek, 30, 60 és 90 perc tűzállósági határértékkel. Az egyszárnyú tolókapuk készülnek lejtős sínpályával (TK1-30L, TK1-60L és TK1-90L), vagy vízszintessel (TK1-30 V, TK1-60 V és TK1-90 V), ez utóbbi esetben zárósúly alkalmazásával. A kétszárnyú tolókapuk minden esetben zárósúlyos (TK2-30, TK2-60 és TK2-90) kivitelűek. A zárósúly csigán átvezetett sodronykötélen keresztül mozgatja a kapuszárnyakat. A kötélágba épített mozgásszabályzó megakadályozza a kapuszárny felgyorsulását hidraulikus fojtással.

A kapuszárny nem éghető anyagból készül acéllemez borítással. Felső részéhez csatlakoznak a függesztőkocsik, ezek sínben gördülnek. A kapu küszöb nélküli, a nyílás három oldalán megfelelő tűzvédelemmel ellátott labirint tömítéssel rendelkezik, tűz esetén tömít.

A folyamatos nyitva tartást egyenáramú elektromágnes biztosítja, melyet az épület tűzvédelmi rendszere vezérel. Ahol ilyen tűzvédelmi rendszer nincs, oda a gyártó - külön megállapodással - füstérzékelő műszert szállít. A tűzgátló tolókapu olyan falakba építhető be, melynek legkisebb vastagsága vasbeton fal esetén 10 cm, téglafal esetében 25 cm és könnyűbeton fal esetében pedig 20 cm.

A Fémtechnika Kft. a tűzgátló nyílóajtók mellett tolókapukat is gyárt, melyet sokféle kivitele miatt bármilyen környezetbe betervezhetnek és beépíthetnek.

A magas minőségű tűzgátló nyílókapuk, nagy méretű kétszárnyas ajtók, szolgálhatják a személyi közlekedést is, de a nagy nyílástávolság miatt, árumozgatást is lehet rajtuk keresztül megoldani. Jellemzően zárva tartott kapukról van szó, ezzel biztosítva a tűzszakaszolást. A nyitásuk alapesetben manuális és a tűzgátló nyílókapukat célszerű csak addig nyitva tartani, amíg azokon közlekedés, vagy árumozgatás történik.

Sok esetben nem megoldott, nem megoldható a vízszintes mozgatású tolókapu használata. Ebben az esetben beépíthető, függőleges mozgatású tűzgátló kapu, szekcionált kapu. Ezek a kapuk is megfelelő tűzvédelmet adnak minden ipari környezetben. A szekcionált tűzgátló kapu a magyar építőiparban egyedülálló ÉMI által akkreditált termék.

Tűzállósági határértékek és típusok
Típus Tűzállósági határérték (perc) Kivitel
Tolókapu (egyszárnyú) 30, 60, 90 Lejtős sínpályával
30, 60, 90 Vízszintes sínpályával (zárósúly alkalmazásával)
Tolókapu (kétszárnyú) 30, 60, 90 Zárósúlyos kivitel

Tűzgátló ajtók ára és szakértői segítség

A tűzgátló ajtók ára változó lehet, számos tényezőtől függően, beleértve az ajtó méretét, anyagát, tűzvédelmi besorolását, és nem utolsósorban, a gyártó által ajánlott kiegészítőktől, mint például a pánikzáras kilincsek vagy az ajtócsukók. Alapvetően elmondható, hogy egy közepes árkategóriájú acél tűzgátló ajtó ára, néhány tízezer forinttól indul, de felfelé nyúlhat akár több százezer forintig is, attól függően, hogy milyen specifikációk és biztonsági jellemzők tartoznak hozzá. Az ajtó beépítésének költsége általában nem szerepel az árban, és külön díjazandó, amely tovább növeli az ajtó teljes bekerülési költségét.

Amennyiben szüksége volna referencia munkára, hogy bizalmát elnyerjük, kérjük hívja valamelyik ügyintézőnket. Mielőtt valahol megrendelik a felülvizsgálatot, tájékozódjanak, hogy milyen tudással rendelkezik a szolgáltató. Beépítés esetén, az elvégzett munka átvétele előtt, minden esetben kérjék el a tanúsítványokat a beépített anyagokról, valamint az engedélyeket. Kérjék ingyenes felmérésünket!

A Tűzgátló Ajtó Specialista kft. a tűzgátló nyílászárók szakszerű beépítésére van szüksége? Kíváncsi rá, hogy a korábbi kivitelező megfelelően járt-e el a beépítés során? A Magyar Tűzvédelem több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársai állnak rendelkezésére.

Tűzbiztonsági tanúsítvány

tags: #tuzgatlo #kapu #beepites

Népszerű bejegyzések: