Új építésű lakások minősége és garanciák
Ha porszívót vagy fényképezőt vásárolunk, legtöbbször tudjuk, milyen jótállás vonatkozik a termékre, félretesszük a jótállási jegyet és ha szükséges, élünk a garanciával.
Azt azonban kevesen tudják, hogy az új építésű lakóingatlanokra is vonatkozik kötelező jótállás.
Mit értünk jótállás alatt?
A köznyelvben sokszor a garancia szinonimájaként használják, pedig a jótállás egy konkrét, jogi kifejezés.
A jótállás az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért, amivel az eladó azt garantálja, hogy az általa eladott termék nem hibás, és a jótállás ideje alatt nem is lesz az.
Az erre vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyv, valamint a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet tartalmazza.
A Polgári Törvénykönyv az alábbiak szerint határozza meg a jótállás szabályát: Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért.
Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Felek kötelezettségei
Az új lakóingatlanok adásvételénél az eladó szolgáltatása az általa újonnan felépített lakóingatlan, a vevő ellenszolgáltatása pedig a vételár megfizetése.
Ebben a cikkben ezen kötelezettségek teljesítését vesszük alapul.
Mit jelent a hibás teljesítés?
A hibás teljesítést a Polgári Törvénykönyv a következőképpen definiálja: Hibás teljesítésről akkor beszélünk, hogy ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek [Ptk. 6:157. §].
Ha hibás teljesítés történik - például lepereg a festék, beázik a tető, vagy leesik a csempe - általában kijavítást vagy kicserélést jogosult kérni a vevő.
Ha nem lehetséges vagy az eladó ezt nem vállalja, abban az esetben a kötelezett költségére a vevő maga javíthatja ki vagy javíttathatja ki a hibát.
Mennyi időre szól a jótállás?
A Kormányrendelet a lakásoknak és lakóépületeknek egyes részeihez kapcsolódóan 3 különböző időtartamú jótállást állapít meg.
A jótállás időtartama a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított 3, 5, és 10 év.
Az, hogy melyik elévülési idő vonatkozik az adott hibára az szintén a kormányrendeletben került meghatározásra.
A kormányrendeletnek négy melléklete van, az első kettő mellékletben felsoroltakra 3 év jótállás vonatkozik.
Ilyenek például a falak, kémények, főzőkészülékek, beépített bútorok.
A harmadik mellékletben szereplő tételekre 5 év jótállás vonatkozik, ezek általában a tetőhéjalások, nyílászáró szerkezetek, klíma- és szellőzőberendezések, liftek.
A negyedik mellékletben került felsorolásra a födém, teherhordó vázak, alapozási szerkezetek, talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelések - ezekre már 10 év a kötelező jótállási idő.
Figyelem, mivel ebben a cikkben nem tudjuk teljes terjedelmében bemutatni a mellékletek tartalmát, bármilyen hiba esetén célszerű pontosan ellenőrizni, melyik mellékletben található az, és ennek megfelelően meddig szól a kötelező jótállás!
Hogyan érvényesíthető a jótállás?
A lakóingatlan birtokának átruházásakor a jótállásra kötelezett köteles átadni a jótállási jegyet, de ha ez esetleg nem történt meg, ne aggódjunk: anélkül is fennáll és érvényesíthető a jótállási jog.
A jótállási jogokat az ingatlan tulajdonosa, annak értékesítését megelőzően pedig a megrendelő a kivitelezést végző vállalkozóval/szervezettel szemben érvényesítheti.
Alapvetően elsődlegesen a kötelezettet (a Kormányrendelet alapján a vállalkozót, kivitelezőt) kell felkeresni, és vele közölni a hibákat.
Ha a felek közötti egyeztetések nem vezetnek eredményre, akkor polgári peres úton lehetséges az igény érvényesítése.
Jótállás vagy kellékszavatosság?
A kellékszavatosság szintén egy törvényben előírt védelem a vevők számára ami minden adásvételre vonatkozik, függetlenül attól hogy új vagy használt ingatlanról van-e szó.
A Polgári Törvénykönyv szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
A kellékszavatosság és a jótállás lényegi különbsége a bizonyítási teherben rejlik.
A kellékszavatosság alkalmazása során a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba, mely vonatkozásában az igényét érvényesíteni kívánja, a teljesítés időpontjában is fennállt.
A jótállásnál azonban ez a bizonyítás megfordul és az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba a birtokbaadás után keletkezett és az nem az ő tevékenységére vezethető vissza.
Azaz láthatjuk, hogy a jótállás a kötelezett számára a szavatosságnál szigorúbb felelősséget jelent.
Fontos különbség még a két jogintézmény között az elévülési idejük.
A Ptk. alapján ingatlanok esetében a vevőt általában a teljesítéstől számított 5 évig illeti meg kellékszavatossági jog.
Jelen cikkben igen kis aspektusban tudtuk bemutatni mind a jótállás mind a kellékszavatosság jogintézményét.
A blogcikk szerzője dr. Az utóbbi években sokszor keresnek meg azzal, hogy „Márton, kinéztünk egy újépítésű lakást Budapesten - szerinted belevágjunk?”.
A válaszom mindig attól függ, hogy milyen projektről, milyen lokációról és milyen finanszírozásról beszélünk.
Nemrég lehetőségem nyílt beszélgetni Varga Tamással, az Alldone Hungary Kft. ügyvezetőjével, aki az egyik komoly budapesti újépítésű projekt mögött áll.
Ez a videó több szempontból is különleges számomra: egyrészt Tamás rengeteg tapasztalatot hozott az asztalra az újépítésű lakások piacáról, másrészt ők bíztak meg engem és cégem, az Ypsilon Home csapatát a lakások értékesítésével.
Ez nemcsak szakmai kihívás, hanem nagy elismerés is - hiszen egy fejlesztő csak akkor adja a kezünkbe a projektjét, ha pontosan tudja, hogy professzionálisan és hatékonyan fogjuk képviselni.
Miért vonzó a budapesti újépítésű lakás vásárlás?
Tamással átbeszéltük, miért ilyen népszerűek az újépítésűek Budapesten. Nem csak számokról szól
Tamás tapasztalata és a projekt mögötti szakmai munka megerősített abban, hogy egy újépítésű vásárlás nemcsak pénzügyi döntés.
Ez egy élethelyzetre, életmódra szabott választás is.
Vannak, akik befektetésként keresnek újépítésűt, mások első otthonnak, megint mások családbővítés előtt költöznek.
Mindegyik helyzet más szempontokat igényel - és ebben tudunk mi segíteni.
Pont ezért dolgozunk mi, mint tapasztalt ingatlanos Budapest szakemberek: hogy a döntésed ne csak szép legyen papíron, hanem a valóságban is megérje.
Miért készült a videó?
Azért, mert szerettem volna, ha első kézből hallod, milyen kihívások és lehetőségek vannak a budapesti újépítésű lakáspiacon, és hogy bemutassam azt a projektet, amelynek értékesítésével megbíztak minket.
Az új építésű ingatlanokkal kapcsolatos jótállás
A jótállás (köznapi elnevezéssel: garancia) annyit tesz, hogy az eladó/kivitelező (vagy akit erre jogszabály kötelez) felelős azért, hogy az új építésű ház, vagy lakás a birtokbaadáskor megfelel mindazoknak a követelményeknek, amelyeket a szerződés, ésa jogszabályok előírnak.
Új építésű lakások esetén a jótállást nem csak a Ptk., de a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) kormányrendelet is szabályozza.
A Korm. rendeletben előírt jótállás lényege, hogy aki ilyenre kötelezett, azt (és nem a jótállást követelőt) terheli a felelősség, hogy bizonyítsa, a vevő által felfedezett hiba a birtokbaadás után keletkezett és az nem az ő tevékenységére vezethető vissza.
Kit terhel a jótállással kapcsolatos felelősség?
A fenti Korm. rendelet alapján a jótállással kapcsolatos felelősség elsősorban a kivitelezési szerződés alapján építési, szerelési munkát végző személyt, azaz a kivitelezőt terheli.
A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) vagy építmény tulajdonosa, az értékesítést megelőzően pedig a megrendelő a kivitelezést végző vállalkozóval, vagy az általa javításra kijelölt személlyel, illetve szervezettel szemben érvényesítheti.
Ha a kivitelező megtagadja az eljárást, első körben a fogyasztóvédelmi hatósághoz is lehet fordulni.
Minden amit tudni kell - újépítésű lakások jótállás
Jótállás második tulajdonos esetén
A jótállás nem kizárólag azt a vevőt illeti meg, aki először vásárolta meg az új építésű lakást.
A Ptk. 6:172. §-a alapján a lakás tulajdonjogának átruházása esetén a jótállásból eredő jogokat az új tulajdonos is érvényesítheti a kivitelezővel szemben.
Mit tehetünk, ha a kivitelezőt felszámolták?
Egyrészt a Csődtörvény rendelkezései alapján a csőd- vagy felszámolási eljárás alá került kivitelezővel szemben hitelezői igényt lehet bejelenteni, másrészt nem csak a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján lehet igényt érvényesíteni!
Ha jótállásra kötelezhető kivitelező nincs is, az eladó legrosszabb esetben is kellékszavatosságra köteles!
Hogy működik újépítésű ingatlanok esetén a szavatosság?
Jótállás esetén a vállalkozó akkor mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Szavatosság esetén viszont mindig a vevőnek kell bizonyítania, hogy a vállalkozó szavatosságra köteles, tehát hogy a hiba oka a szerződéskötéskor, vagy birtokbaadáskor fennállt.
Szavatosságra ráadásul nem csak a kivitelező, de az eladó is köteles!
Ha az adásvételi szerződés (vagy a műszaki melléklete) rögzíti, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az újépítésű ingatlannak, akkor az eladóval szemben is érvényesíthetik a vevők a szavatossági igényeiket.
Ha a garancia, vagyis a jótállás határideje eltelt, vagy ha a kivitelező nem elérhető, a vevők még mindig érvényesíthetik a szavatossági jogaikat.
A Ptk. 6:163. § (3) bek. értelmében, ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül.
Fontos tudni, hogy a szavatossági igényt az ingatlan minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt hibát előidézte.
Jelen cikkben igen kis aspektusban tudtuk bemutatni mind a jótállás mind a kellékszavatosság jogintézményét.
A cikk a teljesség igénye nélkül készült és egy általános képet kíván adni a jogi szabályozásról.
A blogcikk szerzője dr. Az utóbbi években sokszor keresnek meg azzal, hogy „Márton, kinéztünk egy újépítésű lakást Budapesten - szerinted belevágjunk?”.
A válaszom mindig attól függ, hogy milyen projektről, milyen lokációról és milyen finanszírozásról beszélünk.
Nemrég lehetőségem nyílt beszélgetni Varga Tamással, az Alldone Hungary Kft. ügyvezetőjével, aki az egyik komoly budapesti újépítésű projekt mögött áll.
Ez a videó több szempontból is különleges számomra: egyrészt Tamás rengeteg tapasztalatot hozott az asztalra az újépítésű lakások piacáról, másrészt ők bíztak meg engem és cégem, az Ypsilon Home csapatát a lakások értékesítésével.
Ez nemcsak szakmai kihívás, hanem nagy elismerés is - hiszen egy fejlesztő csak akkor adja a kezünkbe a projektjét, ha pontosan tudja, hogy professzionálisan és hatékonyan fogjuk képviselni.

Miért vonzó a budapesti újépítésű lakás vásárlás?
Tamással átbeszéltük, miért ilyen népszerűek az újépítésűek Budapesten. Nem csak számokról szól
Tamás tapasztalata és a projekt mögötti szakmai munka megerősített abban, hogy egy újépítésű vásárlás nemcsak pénzügyi döntés.
Ez egy élethelyzetre, életmódra szabott választás is.
Vannak, akik befektetésként keresnek újépítésűt, mások első otthonnak, megint mások családbővítés előtt költöznek.
Mindegyik helyzet más szempontokat igényel - és ebben tudunk mi segíteni.
Pont ezért dolgozunk mi, mint tapasztalt ingatlanos Budapest szakemberek: hogy a döntésed ne csak szép legyen papíron, hanem a valóságban is megérje.
Miért készült a videó?
Azért, mert szerettem volna, ha első kézből hallod, milyen kihívások és lehetőségek vannak a budapesti újépítésű lakáspiacon, és hogy bemutassam azt a projektet, amelynek értékesítésével megbíztak minket.
Az új építésű ingatlanokkal kapcsolatos jótállás
A jótállás (köznapi elnevezéssel: garancia) annyit tesz, hogy az eladó/kivitelező (vagy akit erre jogszabály kötelez) felelős azért, hogy az új építésű ház, vagy lakás a birtokbaadáskor megfelel mindazoknak a követelményeknek, amelyeket a szerződés, ésa jogszabályok előírnak.
Új építésű lakások esetén a jótállást nem csak a Ptk., de a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) kormányrendelet is szabályozza.
A Korm. rendeletben előírt jótállás lényege, hogy aki ilyenre kötelezett, azt (és nem a jótállást követelőt) terheli a felelősség, hogy bizonyítsa, a vevő által felfedezett hiba a birtokbaadás után keletkezett és az nem az ő tevékenységére vezethető vissza.
Kit terhel a jótállással kapcsolatos felelősség?
A fenti Korm. rendelet alapján a jótállással kapcsolatos felelősség elsősorban a kivitelezési szerződés alapján építési, szerelési munkát végző személyt, azaz a kivitelezőt terheli.
A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) vagy építmény tulajdonosa, az értékesítést megelőzően pedig a megrendelő a kivitelezést végző vállalkozóval, vagy az általa javításra kijelölt személlyel, illetve szervezettel szemben érvényesítheti.
Amennyiben a kivitelező megtagadja az eljárást, első körben a fogyasztóvédelmi hatósághoz is lehet fordulni.
Végezetül az újépítésű lakások jótállásáról szóló alapvető tudnivalók a jogszabályi háttér és a gyakorlati érvényesítés összefüggéseiben segítik a vevőket és kivitelezőket egyaránt.
tags: #uj #epitesu #lakasok #minosege
