Magyarország piramisai: Titkok a Kárpát-medencében
Pár évvel ezelőtt még biztosak voltunk benne, hogy Egyiptomba kell utaznunk ahhoz, hogy piramist láthassunk. Aztán nemrég kiderült, hogy aki eljut a bosnyák Viszokóig, már ott is megcsodálhatja bolygónk egyik legérdekesebb és legtöbbet vitatott építészeti csodáit. Most úgy fest, hogy a Pilisben is érdemes piramisok után kutakodva szemlélődni.
A Pilis rejtett piramisai
A Pilis hegység lenyűgöző természeti kincseiről ismert, hanem olyan alakzatairól is, amelyekhez számos titok fűződik. Szinte alig tudják, hogy Magyarországon a Pilis szívében ugyanolyan piramisok találhatóak vastag földréteg alatt, mint Boszniában. A 3 piramis helye Árpádvár, Rám-hegy, és Magas (Mágus) Hegy. A 3 hegy tökéletesen ugyanolyan alakban helyezkedik el, mint a 3 gízai piramis, vagyis mint az Orion (Nimród) öve. Cikkünkben ennek a Képes Krónika képein fellelhető nyomait kutatjuk.
A Pilisnek létezik három, gúla alakú, mesterségesnek tűnő csúcsa, a Három-hegy: az Árpád-vár, a Magas-hegy és a Rám-hegy. Elhelyezkedésük az Orion csillagkép méretarányos földi leképezése. A Három-hegy a középső három csillagot jelöli a csillagképben, az elrendezés ugyanaz, mint az egyiptomi piramisoknál. A legkisebb csúcs itt is a leghalványabb csillagot jelzi, a legerősebbet pedig a legnagyobb.
A Képes Krónika III. István és Imre királyok koronázását megörökítő rajzainak háttérében piramisok láthatók. Sok kutató szerint az Árpád-ház Ős-Budán székelt, mely nem Székesfehérváron található, hanem a Pilisben, így a koronázás helyszínének is magyarázata lenne. A Képes Krónikában található számos kép, melyeken a koronázási esemény hátterében a tájat is megjelenítik. Viszont van a Krónikában három rajz, ahol a távolban meglepő módon piramisok vannak. A képek önmagukért beszélnek. Egyértelmű, hogy ezeken a rajzokon nem hegyek, dombok és sziklák, hanem piramisok láthatók. A szabályosan megrajzolt gúla az egyenes éleivel legalábbis erre utal. Az Imre koronázását ábrázoló képen ráadásul két piramis is van, melyeknek csúcsán talán életfát vagy energia-kisugárzást jelenített meg a rajz készítője.
A helyi emberek figyelték meg azt az érdekes, mondhatni csillagászati jelenséget, hogy a nyári napforduló idején, amikor a Nap piramis árnyéka rávetül s teljesen elborítja a Hold piramist, ott abban a pillanatban kel fel a Hold.
Bosznia piramisai és a magyar rovásírás
A 2005 áprilisában kapott szárnyra az azóta is fel-felbukkanó hír, ami szerint a mai magyar határtól légvonalban mindössze kétszáz, a boszniai Szarajevótól huszonkét kilométerre piramisok léteznek Visoko város közvetlen közelében. Ez kellőképpen gerjesztette kíváncsiságunkat ahhoz, hogy felkeressük a helyszínt. Kíváncsiságunkba belopódzott a kétkedők hangjának hullámverése, akik csodának vagy átverésnek tekintik a bejelentett felfedezést, egyes régészek, tudósok pedig egyenesen elutasítják.
Semir Osmanagić, Amerikában élő bosnyák üzletember-régész szerint ezek Európa legrégibb és legnagyobb piramisai. A 220 m-es Nap piramis északi oldala, csúcsa - a 147 m-es Kheopsz-piramishoz hasonlóan - az északi Sarkcsillagra néz. Az alakzatot mind a négy oldalán megbontották, és hasonló kialakítást találtak.
Igencsak érdekes adalék, hogy Szakács Gábor és Friedrich Klára íráskutatók a piramisok alatti alagutakban feltárt írásos köveken eddig a székely-magyar rovásírásnak több mint 20 betűjét azonosították. Tudta, hogy a nemrég feltárt boszniai piramis gyomrában ősmagyar rovásírással írt emlékeket találtak?
Az Alföld kunhalmai: az Alföld piramisai
Titokzatos építmények találhatók az Alföldön: ezek az úgynevezett kunhalmok már hosszú évszázadok óta különféle legendák forrásai. Az Alföld piramisai-ként is emlegetett építményekről sokáig azt tartotta a helyi néphagyomány, hogy azok az egykori kun előkelőségek halomsírjai, vagyis kurgánjai. A 20. század korszerű régészeti feltárásai bebizonyították, hogy a mesterséges halmok jóval korábbiak a kunok 13. századi bevándorlásánál.
Ha az Alföldet járva egy-egy különös, magányosan magasodó földkupacot látunk, könnyen legyinthetünk: biztosan csak egy domb. Pedig ezek az alakzatok nem a természet szeszélyének művei. A köznyelv kunhalmokként ismeri őket - noha semmi közük a kunokhoz. A legkorábbiakat a jamnaja-kultúra népe emelte, még Kr.e. Ezek a halmok, a kurgánok, egész közösségek kemény munkájával készültek. A halott számára sírkamrát ástak, gyakran kis faépületet is emeltek fölé, majd erre hordtak rá tonnányi földet - de nem akármilyet: életet jelentő termőföldet, sokszor távolabbi vidékekről.
Egykor akár 25 ezer ilyen földhalom is lehetett az Alföldön, de az erózió, a mezőgazdaság és az emberi nemtörődömség miatt mára csupán néhány ezer maradt. Sokan nem is sejtik, milyen különleges múlt rejtőzik ezekben az egyszerűnek tűnő földkupacokban.
Iszkaszentgyörgy piramisa
Magyarországon is áll egy piramis, amelynek kalandos keletkezéstörténete van. Ráadásul a különleges építmény az űrből is látszik. Ugyan nem fáraókat rejt és nem is magasodik 140 méternyire, mégis különleges története van az építménynek, amely a Fejér vármegyei Iszkaszentgyörgyön található, eredete pedig a Pappenheim családhoz köthető.
A Pappenheim Szigfrid egykori birtokán magasodó kőpiramis az 1910-es években épült, és bár a földbirtokos művelt ember hírében állt, aki többször is járt a gízai piramisoknál, mégsem ennek tiszteletéül építtette a nem mindennapi emlékművet. A történet szerint Szigfrid unokaöccse emlékére állíttatta a piramist, aki eldobta magától az életet, amikor családja megtiltotta számára, hogy beteljesülhessen a szerelme, amit egy cselédlány iránt érzett.
Az eredeti piramis egészen a 60-as évekig állt, ekkor azonban megsemmisítették, hogy a közeli építkezéseken használhassák az értékes építőköveket. Ezt követően az építmény lassan a feledés homályába merült, ám 2014-ben végül újjáépítették. A több százmilliós projekt egy csaknem 10 méteres kőpiramist eredményezett, amely modernebb alapokra épült, mint elődje, sőt, még egy időkapszulát is elhelyeztek benne, az építés évéből, vagyis 2014-ből származó újságokból, helyi kötődésű tárgyakból válogatva.
Az építmény az űrből is kivehető, a Google maps műholdfelvételén felismerhető, hasonlóan a gízai piramisokhoz.
