Egri vár: Az erődítmény története és alaprajza
Az Eger-patak fölé magasodó dombon, ahol ma az egri vár áll, már a 10-11. század fordulóján is jelentős település volt. Régészeti kutatások tárták fel egy rotunda alapjait, amely a hagyomány szerint az első királyunk által alapított kápolna lehetett.
Szent István király 1009 körül alapított itt püspökséget, az Egri egyházmegyét, melynek területe egészen a Kárpátok gerincéig húzódott. A 11. század elején királyi udvarház is működött a dombon, melyet még a század folyamán toronnyal bővítettek.
Az első biztosan hiteles adat a püspökségről 1111-ből származik. Könyves Kálmán idejétől számíthatjuk a székesegyház és püspöki palota építését. Az új, román stílusú katedrális háromhajós, háromapszisos bazilikaként épült.
A tatárjárás során a püspöki központ épületei súlyosan megsérültek, IV. Béla 1248-ban jelentős adományokkal segítette a püspökséget a helyreállítási munkákban. Lampert püspök a régi székesegyház alapjain egy új, gótikus templomot építtetett, melynek munkálatai Dörögdi Miklós püspök (1330-1361) alatt is folytatódtak. A székesegyház nyugati oldalán toronypár épült, és a templom egy gótikus, körüljárható, kápolnakoszorús szentéllyel is bővült.
1403-ban Ludányi Tamás püspök csatlakozott ahhoz a nemesi felkeléshez, amely Luxemburgi Zsigmond ellenében Nápolyi Lászlót kívánta a magyar trónra emelni. Zsigmond seregével megadásra kényszerítette Eger várát, a püspöknek menekülnie kellett.
A 15. században a vár többször gazdát cserélt a belső viszályok és a huszita támadások miatt. Az 1440-ben kitört belháborúban Rozgonyi Simon püspök az Ulászló-párnak volt oszlopos tagja.
1465-1475 között építette Beckensloer János püspök a mai napig is álló gótikus palotát a vár északi falának belső oldalán. A palota várudvarra néző oldalán emeletes, gótikus boltozatú folyosó díszítette, a külső oldalán kis tornyok voltak. Építése közben lebontották a 13. századi öregtornyot és mellette felépítették a Tömlöc-tornyot, ami bejárat is volt a várba. A külső vár falait az 1470-es években kis kerek tornyokkal erősítették meg.
A 15. század végén és a 16. század elején a középkori fal elé egy másikat építettek, melynek bejárataként megépült a toronnyal erősített barbakán, az Ó-kapu.

A mohácsi csatát követő zűrzavaros évtizedekben a vár többször gazdát cserélt a két király hívei között. A várat a Ferdinánd-pártiak és a Szapolyai-pártiak is ostromolták és elfoglalták.
1540-es években alakult ki a külső és belső várrendszer, melynek átjárója a ma is látható Setét kapu volt. A várat a 16. század első felében külső és belső részre osztották, a védműveket Alessandro Vedani tervei alapján korszerűsítették.
1548-ban Dobó Istvánt nevezték ki várkapitánynak. Dobó elsődleges feladatának tartotta, hogy a várható török támadás ellen minél jobban megerősítse a végvárat. Ehhez növelte mind a helyőrség, mind a hadieszközök számát.
A vár a török időkben jelentős átépítéseken ment keresztül. A magas és vékony várfalakat visszabontották, több kisméretű bástya épült. A külső és belső vár közé széles és mély árkot alakítottak ki.
Az 1552-es ostrom során a vár hősiesen ellenállt a 30-40 ezer fős török seregnek. A mintegy kétezer magyar védő Dobó István vezetésével visszaverte a támadásokat. Az ostrom során a falak többsége súlyosan károsodott, de a vár kitartott.

Az ostrom után Bornemissza Gergely vette át a vár újjáépítését és irányítását. Ekkor épült a déli várfalon egy új ágyúbástya, a Gergely-bástya.
A 16. század második felében az akkori időszak legkorszerűbb új-olaszbástyás (más néven fülesbástyás) védőrendszerével ellátott hadi létesítménnyé alakították Egert Ottavio Baldigara olasz várépítész tervei alapján.
1596-ban a török ismét ostrom alá vette Eger várát. A korábbiaknál nagyobb volt az idegen zsoldosok aránya a véderőben. Az ostrom során a törökök elfoglalták a külső várat és aknákat ástak a belső várfalak ellen. Végül a törökök elfoglalták a várat, amely 91 évig török kézen maradt.
A török uralom alatt a belső vár délkeleti olaszbástyájának falai elé építettek fel egy sokszögletű védőművet (mai Törökkert). Kijavították a várfalakat és mélyítették a várárkokat.
1687-ben a keresztény erők visszafoglalták a várat. 1702-ben a császári haditanács felrobbantotta a külső várat, attól tartva, hogy a kurucok kezére kerülhet.

Az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharc során a kurucok bevették az erősséget. Később a vár ismét császári fennhatóság alá került, majd az egri püspökség tulajdonába.
A vár romladozni kezdett, köveit a város építkezéseihez hordták el. Régészeti kutatás és helyreállítás csak 1862-ben kezdődött el. Az 1957-es átadást követően megkezdődtek a régészeti feltárások és helyreállítások, amelyek kisebb-nagyobb megszakításokkal napjainkig tartanak.
Az Egri Vár 2014-től Nemzeti Emlékhely, az 1552-ben aratott győzelem kultuszhelyeként. A vár fejlesztése a Nemzeti Várprogramban is szerepel, amelynek keretében a jövőben további munkálatokat végeznek a területén.
A várban ma helytörténeti múzeum működik, ahol a gótikus székesegyház történetét, valamint a török kori vár harcászatot és várépítészetet bemutató kiállítások tekinthetők meg.
tags: #az #egri #var #alaprajza #az #arok
