Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzati Építési Szabályzatának Részletei

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete rendeletet alkotott Budapest XI. kerület, Lágymányosi-öböl és környezete kerületi építési szabályzatáról.

E rendelet hatálya alá tartozó területeken építési munkát végezni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (Étv.), az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) és a Budapest Főváros Rendezési Szabályzatáról szóló fővárosi közgyűlési rendelet (FRSZ) együttes alkalmazásával lehet.

A rendelet mellékletei között szerepel a Szabályozási terv (SZT-1A és SZT-1B tervlapok), az építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei, valamint az alkalmazott építési övezetek jeleinek ismertetése.

Az 1.a mellékletben meghatározott kötelező szabályozási elemektől eltérni nem lehet.

Értelmező rendelkezések és fogalommagyarázat

A rendelet pontosítja a különböző fogalmakat, mint például a közforgalom számára átadható magánút, a közhasználat céljára átadható magánterület, a szintterületi mutató (szm), az építési hely terepszint alatt beépíthető része, és a mobil üzemanyagtöltő állomás.

  • Közforgalom számára átadható magánút: Közforgalom számára korlátozás nélkül megnyitott, önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott telek.
  • Közhasználat céljára átadható magánterület: A telek közhasználatra időbeni korlátozás nélkül megnyitott része.
  • Szintterületi mutató (szm): Az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.
  • Építési hely terepszint alatt beépíthető része: Az építési hely terepszint alatti építmény(rész)ek elhelyezésére kijelölt része, ahol a rendezett terepszint fölé legfeljebb a megközelítéshez és a biztonságos üzemeltetéshez szükséges építmény(rész)ek emelkedhetnek.
  • Mobil üzemanyagtöltő állomás: Olyan egyben szállítható üzemanyagtöltő állomás, amely magában foglalja az üzemanyag tárolására és kiszolgálására szolgáló berendezéseket is.

Általános szabályozó, védelmi és korlátozó előírások

Az építés általános szabályai, a területen elhelyezhető rendeltetések, építmények

Az e rendelet hatálya alá tartozó területen telkenként több épület elhelyezhető a vonatkozó előírások betartásával, egy épületen belül különböző rendeltetési egységek is létesíthetők.

Az 1.a mellékleten jelölt építési helyen kívül eső, kialakult építmények és építményrészek szintterülete nem növelhető.

Olyan telek esetében, ahol az 1.a melléklet nem jelöl építési helyet, ott az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

Az épített környezet alakításának és védelmének szabályai, a városkép alakítása

A városképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az adott területegység építészeti karakterének megteremtésére, a kialakult karakter megőrzésére kell törekedni.

Vizsgálni kell különösen a tetőfelépítmények jellegét, arányát, a homlokzatok tagoltságát, architektúráját, a tömegképzés jellegét és az utcai kerítések, valamint ezek nyílásainak megoldását.

Új épületben kereskedelmi rendeltetési egység közterületről is látható homlokzatainak legalább felét nyílászárók vagy üvegezett felület alkalmazásával kell kialakítani, a földszinti homlokzatok legalább 2/3-a kirakatfelületként alakítandó ki.

Közterületről látható homlokzaton klímaberendezés külső egységei és szellőzők, kéménycsövek látható módon nem helyezhetők el.

Városkép és építészeti illeszkedés

A felszíni és felszín alatti vizek védelme

Terepszint alatti építkezés és föld alatti létesítmények elhelyezése nem akadályozhatja a talajvizek és rétegvizek szabad áramlását, biztonságos elvezetését. Mélyépítési műtárgyakat úgy kell kialakítani, hogy a rétegvizek akadálytalan mozgása drénrendszerek beépítésével biztonságosan megoldható legyen.

Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

Az árvízvédelmi mű nyomvonalának áthelyezése ütemezetten is végrehajtható, de csak a védelem folyamatos biztosítása mellett.

A telekalakítás előtt az érintett szakaszon az árvízvédelmi mű nyomvonalát ki kell tűzni és ki kell alakítani.

Az árvízvédelmi mű vonalától a mentett oldal felé 10 m széles szabad sávot kell hagyni, melyen belül semmilyen oldhatatlanul rögzített építmény, fás növényzet nem helyezhető el.

Közművek elhelyezésének általános szabályai

A meglévő közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatok felújítása vagy telepítése esetén a kiváltásakor vagy megszüntetésekor a feleslegessé vált közművezetéket, közműlétesítményt el kell távolítani, felhagyott vezeték, műtárgy nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. A közművezetékeket föld alatti, a közműlétesítményeket föld alatti vagy épületen belül történő elhelyezéssel kell kivitelezni.

Közép-, kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat föld alatt kell elhelyezni.

Vezeték nélküli közcélú hírközlési létesítmények (antenna, antennatartó szerkezet) telepítésénél önálló antenna és antennatartó építmények (tornyok) nem helyezhetők el, az antenna vagy antennatartó szerkezet kizárólag épület tetőszerkezetén helyezhető el.

Közművek elhelyezése a városi környezetben

Térszint feletti parkolóhelyek kialakításának szabályai

Telken belüli felszíni parkoló csak fásítással együtt létesíthető. 3 db parkolóhely létesítése után legalább 1 db közepes növekedésű lombos fa telepítése szükséges.

Amennyiben építési telken belül a felszíni parkoló az 1.a mellékleten építési hellyel jelölt területre esik, és később beépülhet, a telek beépüléséig átmenetileg kialakított felszíni parkoló esetén a fásítási kötelezettség alól el lehet térni.

Zkp-XI-Kk-01 és Zkk-XI-01 övezetben parkolóhely létesítési kötelezettség nincs.

Közterületen felszíni gépkocsi parkolóhely kialakítása csak megkülönböztetett jelzésű járművek, áruszállítás, taxi és mozgássérülteket szállító járművek részére megengedett.

Telken belüli parkolóhelyek kialakításának szabályai

Vi-2-XI-LD övezetekben a telken és az épületen belül kell elhelyezni a gépjárműtárolókat. A létesítendő parkolóhelyek száma a lakás célú rendeltetési egység esetében 1 db/lakás.

Egyéb, földszinten kialakított funkcionális egység után telken belüli parkolóhely létesítési kötelezettség nincs.

Vi-2-XI-ID övezetekben a telken és az épületen belül kell elhelyezni a gépjárműtárolókat. 1 db parkolóhely létesítendő:

  • kereskedelmi egység árusító terének minden megkezdett nettó 18 m² alapterülete után,
  • szállás jellegű építmény esetében 4 db vendégszobánként,
  • vendéglátó önálló rendeltetési egység fogyasztóterének minden megkezdett nettó 10 m² alapterülete után,
  • kulturális és közösségi szórakoztató önálló egység minden megkezdett nettó 100 m² alapterülete után,
  • sportlétesítmények minden megkezdett 15 férőhelye után,
  • iroda főhelyiségének minden megkezdett nettó 35 m² alapterülete után,
  • alapfokú nevelés-oktatási egység foglalkoztató, tanterem minden megkezdett nettó 20 m² alapterülete után.

Vi-2-XI-ID övezetekben - a Vi-2-XI-ID-01 övezet nyugati építési helye kivételével - a létesített parkolóhelyek 25%-át közösségi használatú parkolóhelyként kell kialakítani.

Parkolóhelyek tervezése lakóövezetekben

Telken belüli kerékpártárolóhelyek kialakításának szabályai

Vi-2-XI-LD övezetben a létesítendő kerékpártárolóhelyek száma a lakás célú rendeltetési egység esetében legalább 1 db/3 lakás. A kerékpártárolókat telken belül, és legalább a 75%-át épületen belül szükséges elhelyezni.

Vi-2-XI-LD övezetben a földszinten kialakított funkcionális egység után telken belül kerékpártárolóhely létesítendő:

  • kereskedelmi egység esetében: 0 - 1000 m²-ig az árusító tér minden megkezdett nettó 150 m² alapterülete után 2 db, 1000 m² felett az árusító tér minden megkezdett 250 m² alapterülete után 1 db,
  • vendéglátóegység fogyasztó terének minden megkezdett 75 m² alapterülete után 2 db,
  • alapfokú nevelés-oktatási egység foglalkoztató, tanterem 50 m² alapterülete után 1 db,
  • igazgatási, ellátó, szolgáltató, iroda főhelyiségének minden megkezdett 200 m² alapterülete után 1 db, amelynek a 75%-át épületen belül kell elhelyezni.

Vi-2-XI-ID övezetben kialakított funkcionális egység után telken belül kerékpártárolóhely létesítendő:

  • kereskedelmi egység 0 - 1000 m²-ig az árusító tér minden megkezdett nettó 150 m² alapterülete után 2 db, 1000 m² felett az árusító tér minden megkezdett 250 m² alapterülete után 1 db,
  • szálláshely szolgáltató egység minden megkezdett 20 vendégszoba egysége után 1 db,
  • vendéglátóegység fogyasztó terének minden megkezdett 75 m² alapterülete után 2 db,
  • alapfokú nevelés-oktatási egység foglalkoztató, tanterem 50 m² alapterülete után 1 db,
  • egyéb művelődési egységek kiállító vagy kutatótér minden megkezdett 500 m² alapterülete után 5 db, de maximum 50 db,
  • igazgatási, ellátó, szolgáltató, iroda főhelyiségének minden megkezdett 200 m² alapterülete után 1 db, amelynek a 75%-át telken belül kell elhelyezni,
  • közösségi helyközi közlekedési végállomás esetén 15 db,
  • közösségi helyközi közlekedési megállóhely esetében megállóhelyenként minimum 5 db.

Zkp-XI-Kk-01 és Zkk-XI-01 övezetben kialakított funkcionális egység után telken belül kerékpártárolóhely létesítendő:

  • strand célját szolgáló egység után 20 db,
  • sport célú egység esetében 20 db.

Kerékpártárolók elhelyezése

Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének általános szabályai

Közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomás és gépkocsimosó csak a fő rendeltetéseket magukban foglaló épületeken belül lehet elhelyezni, és csak Vi-2-XI-ID építési övezetben, az épület fő rendeltetéseit nem zavaró módon.

A területen mobil üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

A közhasználat céljára átadható területekre vonatkozó szabályok

Közforgalom számára korlátozás nélkül átadható magánút területén a közlekedési rendeltetés számára csak gyalogos és kerékpáros felületek, valamint az ingatlanok kiszolgálását biztosító felületek létesíthetők és üzemeltethetők.

A magánút kialakítható legkisebb szélessége az 1.a mellékleten jelölt méretnél nem lehet kisebb.

A magánút legkisebb szélességének meghatározása során biztosítani kell a használati módnak (gyalogos, vegyes) megfelelő burkolt felületet, a közvilágítást, valamint 30 m-nél hosszabb zsákutca és egyéb indokolt esetben a kiszolgáló tehergépjárművek visszafordulásának helyigényét.

Az építési övezeteken belüli közhasználat céljára átadható magánút telkére az építési övezetre meghatározott paramétereket nem lehet figyelembe venni.

A közforgalom számára átadható magánút telkére az övezetben előírt zöldfelület megengedett legkisebb mértékét nem kell tartani, azonban a telekre vonatkoztatva a zöldfelületi arány nem lehet kisebb 5%-nál.

Az 1.a mellékleten jelölt, közforgalom számára átadható magánutak területét, közhasználat céljára átadható magánterületeket a közterületek felőli határvonalon elkeríteni nem szabad. A közforgalom számára átadható magánutak területét és a közhasználat céljára átadható magánterületeket egymástól elkeríteni nem szabad.

Magánút és közterület kapcsolata

Telekalakításra vonatkozó rendelkezés

A területen nyúlványos telket kialakítani nem lehet.

Zártsorú beépítési módra vonatkozó szabályok

Zártsorú beépítési módnál új épület létesítése esetén az oldalsó telekhatáron álló szomszédos tűzfalhoz oly módon kell csatlakozni, hogy annak közterület felől látható részét takarja.

Épületek zárt sora legalább 10 m-es épületközzel megszakadhat. Ilyen esetben az épületek egymás felé eső, a közre néző homlokzatát az épületek többi homlokzatával azonos formában kell kialakítani.

Zártsorú tömbökön belül a telkek alatt, telekhatárokon áthúzódó, szint alatti teremgarázs létesíthető a tűzrendészeti szabályok betartásával.

Zártsorú beépítés

A terepszint feletti és terepszint alatti beépítettség és az építési hely meghatározása

A felszín alatti beépítés az építési helyen belül is csak úgy létesíthető, hogy legalább az oldalsó telekhatárok egyikén a csapadékvíz vagy rétegvíz elvezetése biztosítható legyen.

Telken létesített terepszint alatti gépkocsitároló rámpája közterületen és közhasználat céljára átadható magánúton nem alakítható ki.

Zavaró hatású építmények elhelyezésének szabályai

A legalább 500 m² eladótérrel rendelkező kereskedelmi vagy raktározási célú helyiségeket is magába foglaló építmény akkor létesíthető, ha a rakodási zaj elleni megfelelő védelem zárt és fedett rakodóudvarral vagy méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható.

Magasépületek elhelyezésének szabályai

Magasházat, toronyházat csak olyan építési helyen belül lehet elhelyezni, ahol az 1.a melléklet magasépület elhelyezésére kijelölt területet jelöl.

Az övezetekben, ahol az 1.a melléklet az építési helyen belül magasépület elhelyezésére kijelölt területet jelöl, az épület legmagasabb pontja az alábbi lehet:

  • Vi-2-XI-ID-01 építési övezetben: 120 méter.
  • Vi-2-XI-ID-2, Vi-2-XI-ID-3, valamint Vi-2-XI-LD-1, Vi-2-XI-LD-2, Vi-2-XI-LD-3, Vi-2-XI-LD-5, Vi-2-XI-LD-7, Vi-2-XI-LD-10 építési övezetekben: 65 méter.

A magasépületekre vonatkozó szintterületi mutató többletértékeket az építési övezeteken belül (általános és parkoló rendeltetések esetében is) csak olyan telek esetében lehet figyelembe venni, ahol az 1.a melléklet magasépület elhelyezésére kijelölt területet jelöl.

Magasépületek elhelyezése Budapesten

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata tulajdonát képező, Budapest XI. kerület, 2126/4 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben 1112 Budapest XI. ker. Baradla utca 6/A. - 1112 Budapest XI. ker. Baradla utca 6/B. ingatlanokkal kapcsolatos pályázat beadási határideje 2025. június 5.

tags: #ujbuda #helyrajzi #szamok

Népszerű bejegyzések: