Buda vára: A Corvina-könyvtár és a Budai Műhely alaprajza
A reneszánsz építészet Magyarországon a 15. században jelent meg, Hunyadi Mátyás uralkodása alatt. A korszakban a késő gótika és az itáliai reneszánsz formavilága párhuzamosan, olykor együtt jelent meg az építészetben. A budai királyi palota átépítése a korszak egyik legkiemelkedőbb építészeti teljesítménye, amelynek során a palota egységes, reneszánsz árkádsorral alakították át.
A budai királyi palota átépítése a második palotaudvar, az ún. díszudvar keleti részén kezdődött meg, ahol a Corvina-könyvtár két Dunára néző terme is helyet kapott. Az átépítés során a palota déli szárnyában folytatódtak a munkálatok, a palota legrégibb magja, az ún. Anjou-palota északi részében. Az alapvetően belsőépítészeti munkák modellje a firenzei Palazzo Vecchio átépítése volt.
A díszudvar nyugati szárnyának átépítését is a reneszánsz műhely végezte. A Hallart-Wening-metszet (1686) örökítette meg képét, alacsony hajlású, itáliaias nyeregtetőzetét. A felső (II.) emelet eltér az alsó épületrész homlokzatától a nyílásaival, valószínűleg kőkeretes reneszánsz ablakokkal. A nyugati homlokzat nagy falfelületeit inkább csak vízszintes párkányok tagolhatták, legjellegzetesebb, meghatározó elemük a kőkeretes reneszánsz ablak.
A nyugati szárny II. emeletének nagyobb belmagassága tette lehetővé a leírások alapján ide lokalizálható új, reprezentatív nagytermek, például a trónterem kialakítását. Ezeket minden bizonnyal kazettás sík famennyezet fedte.
A díszudvar árkádsora vörös márvány oszlopokból, archivoltokból, architrávokból és párkányokból, valamint világos árnyalatú balusztrádokból állt. Az udvar burkolatát ugyancsak vörös márvány alkotta. A vörös szín az antik porfír triumfális jelentését is hordozta, ezt egészítette ki az udvar közepén álló kút Pallas Athéné-figurája, valamint Hunyadi János, László és Mátyás bronzszobrai.
A budai palota átépítése a második világháború után Gerevich László által végzett ásatások eredményeként került napvilágra. Az ásatás során feltárt alapfalak és nagyszámú töredék, valamint az egykorú szöveges és képi források támpontot adnak Mátyás egykori rezidenciájának rekonstruálásához.
A Corvina-könyvtár, amely Mátyás mecénási tevékenységének egyik legfontosabb eredménye, 1000 körüli kötetével az egyik legjelentősebb könyvtár volt Európában. A legtöbb corvina Budán és a firenzei könyvkészítő műhelyekben készült. A könyvtárban megvolt Vitruvius építészeti traktátusa éppúgy, mint Alberti Tíz könyve az építészetről.
A Budai Műhely
A Budai Műhely a 15. században működött Mátyás király udvarában, és a reneszánsz művészet egyik legfontosabb központja volt Magyarországon. A műhelyben dolgozó művészek és kézművesek számos kiemelkedő alkotást hoztak létre, amelyek közül a legfontosabbak a corvinák, a budai királyi palota építkezései és a szobrászművészeti alkotások.
A Corvina-könyvtár a Budai Műhely egyik legjelentősebb eredménye. A könyvtárban mintegy 1000 kötetet őriztek, amelyek között szerepeltek a legfontosabb antik és reneszánsz művek. A könyvtár a magyar művelődéstörténet egyik legfontosabb emléke.
A reneszánsz építészet Budán
Mátyás király uralkodása alatt Buda jelentős építkezések színterévé vált. A budai királyi palota átépítése a korszak legfontosabb építészeti vállalkozása volt, amelynek során a palota egységes, reneszánsz árkádsorral alakították át. A palota építésében számos itáliai mester vett részt, akik magukkal hozták az itáliai reneszánsz legújabb irányzatait.
A budai palota átépítése a második palotaudvar, az ún. díszudvar keleti részén kezdődött meg, ahol a Corvina-könyvtár két Dunára néző terme is helyet kapott. Az átépítés során a palota déli szárnyában folytatódtak a munkálatok, a palota legrégibb magja, az ún. Anjou-palota északi részében.
A díszudvar nyugati szárnyának átépítését is a reneszánsz műhely végezte. A nyugati szárny II. emeletének nagyobb belmagassága tette lehetővé a leírások alapján ide lokalizálható új, reprezentatív nagytermek, például a trónterem kialakítását. Ezeket minden bizonnyal kazettás sík famennyezet fedte.
A Budai Vár forrásai
A reneszánsz építészet budai emlékei közül kiemelkedik a Szent István-terem, amelyet a 15. század végén építettek. A terem falait freskók díszítik, amelyek bibliai jeleneteket és mitológiai témákat ábrázolnak.
A budai várban található Mátyás-kút, amelyet a 15. század végén építettek, szintén a reneszánsz építészet remekműve. A kút díszítését szobrok és domborművek alkotják, amelyek Mátyás király életének és uralkodásának eseményeit jelenítik meg.
A Corvina-könyvtár és a Budai Műhely a magyar reneszánsz művészet kiemelkedő emlékei, amelyek jelentősen hozzájárultak a magyar kultúra fejlődéséhez.
tags: #buda #corvina #kapolna #alaprajz