Üllői út lakótelep beépítése története: a régi út és a modern lakótelepi fejlődés összefonódása

város délkeleti határáig (Vecsés előteréig) húzódik. vagy műemlék található. egyenes, amely északnyugat-délkeleti irányú. A régi pesti városfal határától a XVIII. elején kezdett kiépülni. "Szolnoki országút” emlegették. árvíz elmosta. az Alföld felé. alföldi élőállat-kereskedelem. lett az út neve az "Üllőre vezető út", azaz "Strasse nach Üllő". kaputól kifelé ennek mentén épültek fel az első házak. kétszáz évvel ezelőtt). vendéglőkkel. főként a környékbeli nemesség vett igénybe. akkor említik meg elsőként a nevét. látóhatárba nyúltak. (a pesti gazda itt rakta boglyába kaszálója termését). terveit a Szépítő Bizottmány jóváhagyott. munkásokra. pihenőhelye lesz az uraknak. például gróf Károlyi György vagy Wesselényi Miklós báró egy ún. fejlesztéséért. fogadóépületeket emeltek. közelebbről szemlélni. rendszeressé vált, ekkor még a szabad ég alatt. többnyire vályogtéglából épült házakat. A Vasárnapi Újság 1874. 1841-ben kezdhették meg. ajándékozott az árvaház számára. képezte, tette le az épület szegletkövét 1841. június 19-én. fölépítésében. a közpénztárból 12,000 forintot adott. épület, mely még most is Pest egyik elég szép épülete. Az árvaház 1843. március 19-kény nyittatott meg, egyelőre csak 10 árvával". (Ludoviceum) épületét 1836-ban adták át a ma ismert helyén. stílusban. emlegettetik. eredetileg szintén ahhoz tartozott telken, melyet egykori tulajdonosa b. katonatiszti akadémiát emeljen. nemzetet!) katonai akadémiát fognak közadakozásokból emeltetni. - Vasárnapi Ujság, 1872. gyűlt össze a Ludoviceum létrehozására. az épület alapkövét. fordította. Az 1832-36. nyelve a magyar legyen; ugyanez ismétlődött a forradalom utáni időkben. lovardát magában foglaló épületkomplexum 1836-ban készült el. működtetett botanikus kert is. Pest szélén terült el. fejlődésnek indult. viszonylatban is jelentős méretű és ma is álló pálmaházat. Attila-lakótelep helyén). építettek laktanyát Hild József tervei alapján. pénz. meg. Az elkészült laktanyában azt a 32. érvénytelenítette III. hadseregben a magyar nyelvű vezényletet. szerveztek meg, 21622 új katonából. világháború végéig Budapest háziezrede volt. emlegették. dohánygyárrá. A gyár telepe az akkori Soroksári utca 28. - Üllői út 27. - Köztelek utca 1. számú telkek által határolt területen volt. székházépítés céljából építkezésbe kezd a Köztelek utcai telkükre. területén, melyről a korabeli sajtótermékek részletesen beszámoltak. kiállítást Albrecht főherceg nyitotta meg. A Gschwindt-család Bajorországból érkezett Budapestre 1846-ban. legnagyobb alkoholelőállítója és kereskedője. államosításig, 1950ig. szeszpárlásból visszamaradó meleg víz felhasználásával. virágzó vállalkozássá nőtte ki magát. 1872-ben nemesi rangot kapott. társaságokban. Fia, Ernő 1868-ban vette át a gyár vezetését. ezért költözniük kell. bérházakkal, részben Budafokra és vidékre. szempontoknak is. malom-utcza eddigelé nem részesült. gyaloglás előtt. valóságos utazásnak, télen és nyáron egyaránt. kijutás a Ferencz-város e kő és fából készült üterébe. hatalmaknak lovaglási sportjuk gyakorlására. Szibériát. malom-utczának. területét tartja-e megszállva". út lehetett, amely az alföldi sivatagos és kietlen táj felé vezet. képre, amit napjainkban megszoktunk. házacskái közül. Központi Dohányáruraktár volt. kapta meg, hogy tovább tudjon terjeszkedni. beépítettsége volt a jellemző. méretével lenyügözhette az utazót. miképp nézhetett ki az Üllői út a XIX. fejlődésnek indult. 1900 között több, mint 200 ezren költöznek állandó jelleggel Budapestre. határainál. Új területeken jelentkezett az elővárosi fejlődés. gyorsaságú „telepesedés" az 1860-as évek legvégén. lehetőségeinek alakulásától, a jelentkező igényektől függött. tartó országutakhoz igazodhattak a betelepülők. meg. olcsóbb vidéki élettel összekapcsolni. és Kőbánya munkahelyei. mellett. szórakoztatására szolgáló területeket. szeméttelep volt. Az Üllői út villamosközlekedése a lóvasút egyenes ági folyománya volt. Kálvin tér) között húzódott. Bajcsy-Zsilinszky úti és Váci út vonal. Dél-Budára vezető villamosvonalaknak. útvonalakat megszerezni, melyek jól jövedelmeztek. engedélyt. Ezt meg is kapta, s 1869. Üllői út 115. Orczy téren a Kőbányai úti vonallal is. Budapest-Szent-Lőrinci Helyi Érdekű Vasút Rt. és a Lőrinci Téglagyár között. Az első vonat 1887. végig a síneken. volt, de nemsokára beljebb hozták a Ludovika előtti térhez. életbe (vonat előtt haladó zászlós vagy lámpás jelzőőr). tulajdonosai szintén a villamosítás mellett rakták le voksukat. térteniük normál (1435 mm) nyomtávra. Ez meg is történt, 1900. Vasút) kétvágányú vonalán már a Szarvas Csárdáig közlekedtek a vonatok. másképp nézett ki). mérete elégtelennek bizonyult. Berczik Gyula tervei szerint a dohánygyár Kinizsi utcai oldala. dohánytörmelékből (tubákokból) tanítás után Nemecsek és Csónakos. dohánygyár állt. 1885. Kórházat. A kórház képe 1894-ben (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. 1893-ban kezdték el építeni az Üllői út 33-37. 66. szám alatt üzemeltette bútorkészítő üzemét az 1889-ben. utca sarkán álló Tauszig bútorgyárat. legnagyobb és legjobban gépesített bútorgyára lett. minőségű bútorokat. készítette. bútorgyárat vásárolta fel az Üllői útt 66. jelentkezett dolgozónak, de elutasították. Az Üllői út 18. nyomdájukat, ahonnan hódító útjára indult a Révai Nagy Lexikon. testvérek vállalkozása 1897-ben költözött az Üllői útra. számos átalakítást kellett elvégezni rajta. igényei miatt sem volt egyszerű feladat. székházuk mellett, a Köztelek utca 8. építeni, amit 1903-ban vehettek használatba. neoreneszánsz stílusú épületet Czigler Győző tervezte. is ki lehetett alakítani benne. épületei számos vállalkozásnak adtak otthont. Szesztermelők Lapja. működését. Oltáregyesület, hogy felépíthesse Örökimádás nevű templomukat. állítandó Örökimádás-templomot az 1898. Erzsébet királyné emlékének szentelték. épületeket tervezett elsősorban). az első alapkövét). egri érsek tette le a templom alapkövét. A Fővárosi Magánépítési Bizottság 1906. építészeti terveket Grioni Antal készítette el. épült gyár mellé építettek. jellegükben neoreneszánsz stílusúak. zárterkélyek teszik látványossá. húzódik. Kispesttől, ugyanebben az évben dr. történő megvásárlásáról. emlegettek az ott élők. legnépszerűbb része. hajóhinta. túlterjeszkedett rajta. szükséglakásokká alakítanak. Így született meg a Mária Valéria-telep. menedéket, köztük a Mária Valéria-telep viskói közt. Mária Valéria alacsony lakbéreit sem tudták kifizetni. 1919. elleni ifjú ludovikások ellenforradalma. vörös csapatokat gyűjtötték össze és a ludovikások ellen küldték. Ludovika bevétele súlyos áldozatokat követelt. hadnagy a 32. Haubrich nevében követelte a géppuskák azonnali átadását. következménye lett 1919. bekövetkezett halála. csak a kommunista rezsim bukása után, 1919. alakulásáról, az alakuló közgyűlést 1922. július 22-én tartották. 1930 és 1935 között a Népligetet újraformálták. emlékművét, Pankotai Farkas Béla szobrász alkotását. frissen elkészült mozdonyait. annak idején inkább a munkásosztály látogatta. 1928-ban. részében domborműves emléktáblát avattak. lett. széléről az út közepére való helyezése volt, erre 1953-ban került sor. ettől kijebb a vágányok egészen a metróépítésig kétoldalt haladtak. Budapest XIX. kerülete. lett, valamint itt alakult meg 1956. Nemzetőrsége. 1967-ben fejeződik be. A telep egy háza 1957-ben (kép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. látható József Attila-lakótelepet. stílust megtörve tízemeletes épületeket húztak fel a helyükre. tízemeletes épület is. lakás, a több gyermek volt. Levéltára. Határcsárdát is. A hetvenes években megkezdődött a metróépítés. megpróbáltak az előttük állóra kapaszkodni). a Kálvin térig jártak az aluljáró építése miatt. ideiglenesen. összes Üllői úti villamos végállomása a Szent István kórház elé került. 1980. csomópontig járt csak. Pesterzsébetre szállította az utasokat. Az 1950-es években nagyarányú erőltetett iparosítás zajlott a kommunista hatalom által uralt Magyarországon. A gazdaság szerkezetének irányított átalakítása ráadásul nagyon sok mezőgazdasági munkaerőt szabadított fel, akiket a szocialista nagyüzemek szívtak fel. A sok munkásnak pedig otthon kellett, a lakáskérdést viszont abban a korban állami feladatnak tekintették, amelyre a dolgozók érdemeik alapján váltak jogosulttá. A kettős feladat megoldását - lakást biztosítani a dolgozóknak és mindezt állami beruházásként, a piac kizárásával - a vezetés a központilag tervezett lakásépítésben látta, ahol a gyors, gazdaságos építési megoldások kerültek előtérbe. A múlt: vasbeton váz, de a falak még téglából épülnek. A városfejlesztők „szerencséjére” a Nagy Testvér, azaz a Szovjetunió ebben is utat mutatott a nagy blokkos, paneles építési móddal. Azonban 1960-ban még nem tartottunk a házgyáraknál, hanem csak a helyben előreszerelt épületrészeknél. Az Esti Hírlap 1960. „Fontos megbeszélést tartottak nemrég a Fővárosi Építőipari Beruházó Vállalatnál az Üllői úti lakótelep építkezésével kapcsolatosan. A lakótelep mellett kohóhabsalak nagy- blokk előregyártó üzem létesült. Ez az üzem készíti majd el az Üllői úti lakótelep építkezéséhez az épületelemeket. Az új üzem évente 800-1000 lakás szerkezetét készíti majd el. Az Üllői úton, a volt lóversenytéren, majd a Mária Valéria-telep helyén már az 1950-es években hatalmas, új típusú, modern lakónegyedet terveztek. Az Üllői úti mai József Attila-lakótelepen épült fel az első paneles ház Budapesten, de ez még nem házgyári ház volt, hiszen a házgyárak fél évtizeddel később jelentek meg, hanem a helyszínen előregyártott nagy blokkokból készült. De miért éppen kohósalakból? Pár hónappal később, 60 éve, 1961. „A 44-es Építőipari Vállalat három mérnökének kezdeményezésére 4, új szerkezetű, 8 emeletes toronyház épül az Üllői úti lakótelepen. Az első nagypaneles házak nem is emlékeztetnek a későbbi házgyári házakra. De mi is volt az újdonság? A Csermák Tibor, Heincz Mihály és Pethő István által kidolgozott eljárás szerint magán az építési területeken létesített előregyártó telepen szoba nagyságú panelszerkezeteket készítettek, amelyek szerkezeti vastagsága 20 cm, ebből 3 cm vastag a külső, bordákkal merevített vasbeton lemez, a belső 17 cm pedig perlitbeton. Ezekből a helyszínen, a helyi üzemben, tehát még nem a nagy központi házgyárakban készült elemekből rakták össze az épületeket. Az épületekkel azonban nem volt minden rendben. Nem a tervezés vagy a szerkezetük volt rossz, hanem a kivitelezés minősége. Hamar szigetelési, festési hibák jelentkeztek, az ajtók műanyag kilincsei eltörtek, ezért már 1963-ban maga a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága foglalkozott a problémákkal. A lakók azt is sérelmezték, hogy nem épült elég óvoda vagy üzlet sem. A hibákat kijavították, és a házak azóta is állnak. A gondosan tervezett, a hely adottságait jól kihasználó József Attila-lakótelepen, Budapest egyik legzöldebb lakótelepén 1980-ban fejezték be az utolsó épületeket, ezek már házgyári panelek voltak.

  • Az Üllői út beépítésének fejlődése párhuzamosan alakította ki a környék közlekedési rendszereit: lóvasút, majd villamosvonalak, köztük az Üllői út 115. Orczy tér és a Kőbányai út viszonylatában.
  • A korábbi gazdasági központokból kinőtt lakótelepek, mint a Ludovika előtti tér és a Mária Valéria-telep, szociális és kulturális funkciókat is magukénak tudhattak.
  • A lakótelepépítés egyik kihívása a zaj- és levegő-szennyezés csökkentése lett, amit zöldfelületekkel és közösségi terek kialakításával próbáltak orvosolni.

A 20. század közepétől Budapest déli külső kerületeiben a lakótelepi fejlesztés kiemelt prioritás volt. A VI. és XV. kerületben is megkezdődtek a paneles és vegyes szerkezetű lakóházak építésének programjai. Az Üllői úti lakótelep az első paneles épületek közé tartozott: itt épült fel az első panelháztípus Budapesten, amelyet később továbbfejlesztettek a házgyárak technológiájával. A telep megtervezésekor figyelembe vették a közösségi infrastruktúra igényeit: óvodák, iskolák, üzletek és orvosi rendelők jelentették a telep központi részét, s a közösségi tereket is fejlesztették.

A későbbi időszak fejlesztései és a városkép alakítása

Az 1960-as évek végétől a lakótelepépítés második nagy korszakába lépett, amikor a paneltechnológia első generációi megjelentek. A Jeruzsálem-szerű, zárt közösségi terek helyett egyre inkább a közösségi zöldterületek és a közösségi funkciók kerültek előtérbe. A József Attila-lakótelep és a Mária Valéria-telep példái mutatják, hogyan lehetett a régi települések hagyományait modern lakóközösségekké formálni, miközben megtartották a környék jellegzetes zöldfelületeit és közlekedési kapcsolatait.

Infografika: Üllői út és kapcsolódó lakótelepek hálózata

Lakótelepek ideje

József Attila-lakótelep és a környező fejlesztések bemutatása

A József Attila-lakótelep az Üllői út felé nézve kiemelkedő példája a helyben előregyártott panelelemek felhasználásának. A területet 1957-1967, majd 1979-1981 között fejlesztették ki; az első paneles ház Budapesten ezen a területen épült fel, bár kezdetben még nem házgyári technológiával. A telep egységei között gyakran találhatók közös zöldterületek és közösségi terek, amit a tervezők célja a lakóközösség igényeinek figyelembevételével valósított meg.

Az egyik legfontosabb feladat a közlekedési és parkolási gondok megoldása volt: a lakótelep központjában lévő garázsok és a közeli utak rendkívül terheltek voltak. A tervezők olyan megoldásokat kerestek, amelyek lehetővé tennék a lakók egyszerű be- és kijárását, miközben a zaj és az átmenő forgalom csökkentésére is törekedtek. A pályázatok és a helyi tanácsok értékelése alapján a legjobb ötleteket integrálták a végleges helyi építési szabályzatba.

Infografika: József Attila-lakótelep ökológiai tervezése

A Mária Valéria-telep és a közterületek átalakulása

A Mária Valéria-telep az alacsony bérezésű és félkomfortos szükséglakásokkal a város szociális lakásépítésének egyik fontos példája volt. A telep később a lakótelepi fejlesztések egyik ikonikus részévé vált, ahol a zöldfelületek és a közösségi terek kiemelt szerepet kaptak. A 20. század közepétől a telep lakóközössége folyamatosan bővült, miközben a lakások megújításáról és korszerűsítéséről is gondoskodtak.

kép: Mária Valéria-telep látképe a 1960-as évekből

A kommunista időszak lakásépítési politikája

A 1950-es években zajló iparosítás és a lakásépítés gyors üteme meghatározta a városképet. A lakásépítés központi tervezés alapon, állami beruházásként valósult meg, a piac kizárásával. A vasbeton vázas szerkezetek mellett a falak általában téglából készültek, és a technológiai előregyártás egyre fontosabbá vált. A Szovjetunió által inspirált blokkos, paneles építés módszerei hosszú távon meghatározták a budapesti külső kerületek városképét.

Képeslap: panelépítés a 1960-as évekből

Az Üllői út és környékének fejlesztése nemcsak lakóházakból állt: középületek, iskolák, egészségügyi intézmények és kulturális létesítmények is megjelentek a területen. A kerület különböző részein új közintézmények, blokkból álló lakótelepek és zöldterületek jöttek létre, így Budapest délkeleti külső kerületei egyre inkább városiasabb képet öltöttek.

tags: #ulloi #uti #lakotelep #beepitese

Népszerű bejegyzések: