Repülőtéri illetékek és azok költségszerkezete a fapados repülőjegyek tükrében

A fapados légitársaságok vírusszerű elterjedése óta egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy jó-jó, párezer forint csak a jegy, de mennyi a repülőtéri illeték? És egyáltalán, mire fizetünk ki olyan sok pénzt a repülőtereknek? Aki már találkozott a gyomorszorító érzéssel, hogy a fapados repülőjegy árának háromszorosába kerül a reptéri illeték, biztos elgondolkodott azon, mire is fizet ki annyit pusztán azért, mert bemegy egy repülőtérre és ott felszáll egy gépre.

A repülőjegy alapára és a repülőtéri illeték aránya az utóbbi időben oly mértékben megváltozott, hogy az illeték az összforgalom mintegy 30 százalékát érheti el - ezt a megállapítást tette nem olyan régen Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak. Az illeték beszedésével és kezelésével kapcsolatban az utazási irodák felmerülő költségeit azonban senki sem fedezi, így ők egy újabb díj, a repülőtéri illeték után fizetendő kezelési költség bevezetését fontolgatják. A repülőtéri illetékek határtalan emelkedése ellen már maguk a légitársaságok is felemelték a szavukat, mivel a folyamatos drágulás végső soron eltünteti az alacsony repülőjegyárakból származó versenyelőnyüket.

(Az ő állításaik szerint Európában a német repterek, mint Frankfurt és München, szedik a legmagasabb díjakat.) Miközben a visszaeső gazdaságban a légitársaságok elkeseredett versenyt vívnak az utasokért és végső soron a túlélésért, addig olyan repterek, mint Kopenhága és a londoni Heathrow, a reptéri illeték további emelését szorgalmazzák épp az elmaradó utasszám miatt kieső veszteségre hivatkozva.

De miért, mire is kérik el a repülőterek ezt az összeget a légitársaságoktól, illetve végső soron az utasoktól? A repülőterek által megszabott illeték egyik fele alapvetően a légitársaságoknak, másik fele az utasoknak szól, még akkor is, ha végső soron egy személyszállító esetében mindkét költséget az utas fizeti. A másik hatalmas kiadás a repterek részéről a biztonság - erre hivatkozva emelik az utóbbi időben a díjakat nyakra-főre. 2001. szeptember 11-e óta a biztonsági kiadások jelentősen emelkedtek, ahogyan Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. vállalati és közkapcsolati igazgatója fogalmazott. Biztonsági szempontból például a Ferihegyi repülőtér területét kettős biztonsági kerítéssel kellett körbevenni, és a biztonsági személyzet száma meg is sokszorozódott.

A fejlesztési költségek is növelik az illetékek összegét: a légiközlekedés rohamos fejlődésével nehéz lépést tartani, és például Heathrow esetében a hármas kifutó építésének tervei már most illetékemelést indokolhatnak, amit a környező aktivisták is tiltakozásokkal kísérnek. Jó tudni, hogy tranzitútvonalon, azaz átszálláskor is fizetnünk külön illetéket, bár kis mértékben, mint a közvetlen átszálló útvonal.

Az International Air Transport Association (IATA) igyekszik gátat szabni az egy utasra terhelhető repülőtéri illeték mértékének maximumának beállításával. Ezt a plafonösszeget Magyarországon végső soron a Közlekedési Minisztérium és a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága határozza meg. A Budapest Airport Zrt. szerint az utóbbi években az illetékek összege nem érte el ezt a szintet, de a díjak alakulása folyamatos figyelmet igényel.

A repülőtéri illeték részletei és díjtételei

A repülőtéri illetékek egyik alakja mondható a legfontosabbnak: a három fő tétel közül az egyik a leszállási illeték, a másik a parkolási illeték, a harmadik pedig a zajszennyezés miatt fizetendő illeték. A parkolási díj mértéke attól függ, hogy az utas-híd mellé érkező repülőgépet hol állítják meg: az időmérés óránként vagy 30 percenként történik. A zajdíjat a gépek tanúsítványai alapján állapítják meg, és az időszakok függvényében különböző szorzókkal módosítják: a parkolás 22 és 06 óra között ingyenes, míg a zajdíjra 1,5-szörös, illetve 10-szeres szorzók érvényesülhet bizonyos időszakokban. Így a környéken lakók nyugalmát figyelik.

A repülőtéri illetékek harmadik fő oka a fejlesztési költség, amelyet a repülőterek fejlesztési tervei indokolnak. Például Heathrow a jövőbeni beruházásokkal számol, és emiatt hajlandó illetéket emelni. A tranzitutasok ugyanolyan díjat fizetnek, de kisebb összeget, mint a személyszállítók. A budapesti repülőtér rendkívül kedvező feltételeket kínál a társaságoknak: öt évig elengedik vagy csökkentik a leszállási illetéket, ha a járat olyan desztinációra indul, amelyre azelőtt nem volt precedens.

Ha szeretnél számolni a repülőtéri illetékekkel, a Ferihégyi reptéri illetékek becslése ezen az oldalon elérhető, és a Budapest Airport kalkulátorával kiszámítható az egy utasra terhelhető összeg. Fontos megjegyezni: a tranzit és az átszállás esetén is fizetendő illeték összege eltérő lehet a teljes útvonal hosszától és a használt desztinációtól függően.

Rövid betekintés a kapcsolódó szolgáltatásokba

A témában érdemes figyelembe venni a helyi tömegközlekedési lehetőségeket és a jegyérvényesítést is. Például a budapesti 100E járat és a BKK megoldásai a reptéri közlekedésben megmutatják, hogy a jegyek és kedvezmények miként kapcsolódnak a reptéri illetékekhez és a leszállási díjakhoz. A mobiljegyek és a Pay&GO megoldások révén a repülőtéri vonaljegyek vásárlása egyszerűbbé válik, és a jegyérvényesítés digitálisan is megoldható. A részletek és a feltételek a kijelölt oldalakon érhetők el, ahol a diák- és nyugdíjas kedvezményekről, illetve egyéb részletekről is tájékozodhatunk.

Infografika: Repülőtéri illetékek felosztása és hozzájáruló tételek

Az utazási irodák költségeiről szóló részben megemlítésre kerül, hogy az illetékek és kezelési díjak mellett a társaságoknak külön költségeik merülnek fel a díjfolyamatos változásai miatt is. A fapados járatok világában a repülőtéri illetékek a jegyárakhoz igazodva folyamatosan alakulnak, és összegük gyakran változik a különböző desztinációk és időszakok függvényében.

Adósávok magyarázata kezdőknek az USA-ban

Ötletek a költségek értelmezéséhez

  1. Értsd meg a három fő illetéktétel összefüggését: leszállási, parkolási és zajszennyezés miértje és hogyan befolyásolja az összegüket.
  2. Figyeld a fejlesztési projektek hatásait az illetékekre, különösen a hosszú távú beruházások esetében.
  3. Használd a repülőtéri kalkulátorokat és a mobillal vagy Pay&GO-val történő jegy-vásárlási lehetőségeket a pontos összeg kiszámításához.
  4. Vedd figyelembe a tranzitútvonalakat és az ehhez kapcsolódó külön illetéket.
  5. Tanulmányozd a kedvezmények lehetőségeit, például a díjemelés nélküli vagy kedvezményes feltételeket a desztinációk esetében.

A témához kapcsolódó részletes leírások és feltételek a következő oldalon érhetők el, ahol a repülőtéri jegyek és az utazási kedvezmények részletei is találhatók. A Pénzcentrum hasonló módon mutatja be a hitelkonstrukciók és a költségvetési döntések összefüggéseit is, ami jól illeszkedik ahhoz, hogy a repülőtéri illetékek gazdasági hatásait átlátható módon megértsük.

tags: #utazasi #irodak #mennyibe #kerul #a #repteri

Népszerű bejegyzések: