Üzletrész értékesítése és illetékei: mit kell tudni?
Az üzletrész értékesítése során a keletkező jövedelmek és az adó, illetve illeték kérdései összetettek és több tényezőtől függenek: a vevő és eladó személye, az adóalany helyezetétől, a társaság vagyontárgyaitól és az ügylet körülményeitől. A fentiekben részletezett rendelkezések alapján első lépésben meg kell vizsgálni, hogy keletkezik-e árfolyamnyereségként adóköteles bevétel, és ehhez milyen költségek csökkenthetik az alapot.
Az árfolyamnyereség megállapításának alapelvek
A 67. §-ban meghatározott értékpapír-átadásból származó bevétel az értékpapír megszerzésére fordított értékként csökkenthető, és ha van különbözet, abból adózandó bevétel keletkezik. Az eladási ár és a megszerzésre fordított összeg közötti különbség adja az árfolyamnyereséget. Ha nem keletkezik fennálló különbözet, vagy az eladási ár nem haladja meg a megszerzési összeget, akkor az adóköteles jövedelem nem áll elő.
Ha az értékesítés során az árfolyamnyereség képződik, a személyi jövedelemadó (SZJA) mértéke 15%. Ezen felül a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) is terhet ró az árfolyamnyereségre, amelynek mértéke 13%, de felső határok és részleges rendelkezések vannak. Az adófizetési felső határ alapja lehet az összes Szja-t érintő jövedelem, és ha az eléri vagy meghaladja a minimálbér huszannégyszeresét, akkor előírt adókötelezettségek érvényesülnek.
Árfolyamnyereség és költségek
Az értékesítő oldalán felmerülő költségek között említhetők a megszerzésre költött összeg, a kapcsolódó járulékos költségek és adott esetben a piac állapotát tükröző piaci érték meghatározása. A piaci érték megállapítására az Szja törvény 3. pontja ad iránymutatást, amely szerint a szokásos piaci érték lehet az ellenérték, amit független felek összehasonlítható körülmények között érvényesítenének.
A vevő oldalán azonban előfordulhat adóköteles bevétel is, ha az értékesítés során a vevő felé irányuló befektetés alapján adóköteles összeg keletkezik.
Vagyonszerzési illeték és egyéb terhek
A 75%-os részesedésszerzés és ingatlanvagyonnal összefüggő tranzakciók esetén lehet illetékkötelezettség. A vagyonszerzési illetéket alapvetően a visszterhes vagyonátruházási illetékként határozzák meg. Az illeték mértéke 4% bizonyos ingatlan- vagyoni betétekre, és ettől eltérő szabályok vonatkoznak ingatlanonként és résztulajdon-szerzéseknél. Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén az illeték későbbi számítása attól függ, hogy az előző beszámolóban az 75%-os vagyoni arány megvan-e.
Ajánlott figyelembe venni azt is, hogy az ingatlanvagyonnal kapcsolatos átértékelés, belterületbe vont ingatlan, illetve egyéb vagyontárgyak megszerzése esetén az Itv. és a vonatkozó adójogszabályok részletesen meghatározzák az illeték alapját és mértékét.
Különleges esetek: magánszemélyek és társaságok adózása
- Magánszemély, aki üzletrészt értékesít magyar adóügyi illetőség alapján: az Szja törvény szerint az értékpapír értékesítéséből származó jövedelem adóköteles lehet, és a Szocho a fentiek szerinti korlátok között terhelő lehet.
- Magánszemély vevő: a bevétel kizárólag abban az esetben keletkezik adóköteles jövedelemként, ha a vásárló piaci értéke alatti áron szerzi meg az üzletrészt.
- Társaság eladóként: 2024-es adócsomag adóemeléseket és egyszeri adóamnesztiát hozott a részesedések utólagos bejelentésére vonatkozóan. Ezzel összefüggésben a piaci ár és a részesedésbejelentés szabályai fontosak.
- KIVA alanya: a KIVA-t választó adóalanyok esetében a részesedés értékesítéséből származó árfolyamnyereség adózása másként alakulhat; ha az árbevételből kivont nyereséget osztalék formájában kiveszik, akkor a KIVA és iparűzési adó kötelezettség is felmerülhet.
Célkapcsolatok és gyakorlati megközelítések
- Bejelentés és tranzakciós dokumentáció: Részesedés bejelentése a NAV-nál, amely 75 napos jogvesztő határidővel jár. Alapszabály, hogy a bejelentés a megszerzett részesedés időpontjában hatályos szabályok alapján történik.
- Piaci ár megállapítása Tao-törvény alapján: különböző módszerek léteznek (összehasonlító árak, viszonteladási árak, költség- és jövedelemmódszer, nyereségmegosztásos módszer), melyek közül a megfelelő kiválasztását indokolni kell.
- Árkülönbségek és transzferár-dokumentáció: kapcsolt vállalkozások között kötött ügyletek esetén releváns lehet a benchmark és a transzferár-dokumentáció, amely a piaci ár meghatározását támogatja.
- Veszteségek felhasználása: elhatárolt veszteségek felhalmozódása és felhasználása adott feltételek teljesülése esetén történik, figyelembe véve a cégcsoporton belüli kapcsoltságot és egyéb feltételeket.
Gyakorlati ellenőrző lista az adó- és illetékkötelezettségekhez
- Mélykérdés: az üzletrész eladása során keletkező bevétel milyen mértékben adóköteles? Megvizsgálni az eladás és a megszerzés költségeit, és a piaci értéket.
- Van-e vagyonszerzési illeték? Ha igen, ennek mértéke és alapja a jogszabályok szerint meghatározottak. Növeli-e a tranzakció a vagyontárgyak összességét, és hogyan érinti ezt az illetékeljárást?
- Az SZJA és SZOCHO összegei felhasználása: a bevallási és adófizetési kötelezettségek közötti összefüggések tisztázása.
- Bejelentési határidők és dokumentáció: a 75 napos határidő, a cégbíróság bejegyzése és egyéb bejelentési kötelezettségek teljesítése.
Valutaárfolyamok - Hogyan váltsunk valutát
tags: #uzletresz #ertekesites #illeteke