Vagyonkezelés és vagyonhasznosítás Barcs város Önkormányzatánál: rend és gyakorlat a Berbeadás és használat jogi keretei alapján
Az alábbi cikk az önkormányzati vagyon, a vagyonhasznosítás és a bérbeadás rendjét összegző 2010. évi 2. számú önkormányzati rendelet, Barcs Város Önkormányzata 2018.05.25-i fordulata és kapcsolódó szabályozások tükrében mutatja be. A rendelet célja a tulajdon megőrzése, a használat és működtetés során az értékek megóvása, illetve a vagyon növelésének előmozdítása, továbbá gazdasági alapok megteremtése a közfeladatok hatékony ellátásához.
A rendelet hatálya és alapelvei
A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló és tulajdonába kerülő ingatlanokra, ingó vagyontárgyakra, vagyoni értékű jogokra, értékpapírokra és társasági részesedésekre. E rendelet azonban kivételez az elidegenítésre, megterhelésre és más hasznosításokra vonatkozó közbeszerzési jogszabályok, lakások, valamint közterületek és közutak használatára vonatkozó külön rendeletek alól. A törzsvagyon és üzleti vagyon meghatározása szerint a forgalomképtelen törzsvagyon kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló elemekből és kiemelt nemzetgazdasági vagyonelemekből áll, míg a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak jogszabály vagy a Képviselő-testület által nyilvánított besorolás alapján korlátozottan értékesíthetők.
Az Önkormányzat vállalkozói tevékenységekre is jogosult, de ezen tevékenységeknek nem szabad veszélyeztetni a kötelező feladatok ellátását, illetve az anyagi eszközök és tartalékok rendelkezésre állását. Rendkívül fontos eleme a haszonElemzések készítése, amelyek alapján a közigazgatási szerv dönthet közvetlen részvételről egy-egy vállalkozásban.
A vagyon nyilvántartása, minősítése és értékbecslése
A vagyon nyilvántartása Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalán keresztül történik. Az ingatlanvagyon és változásai az ingatlanvagyon-kataszterben kerülnek vezetésre. Az érték meghatározása forgalmazási vagy vagyonértékelési szempontból a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik: ingatlanok és jogok esetén forgalmi becslés alapján, ingó vagyon esetén könyv szerinti nyilvántartási érték alapján, értékpapírok esetén tőzsdei vagy piaci adatok szerint, társasági részesedések esetén az előző évi mérleg alapján.
Ha a vagyontárgy besorolása bizonytalan, a szerződés kötésével egyidejűleg a Képviselő-testület dönt a minősítésről. A nyilvántartási adatok és a vagyon értékelése biztosítja a megfelelő gazdálkodást és átláthatóságot a vagyonkezelésben.
A törzsvagyon, a korlátozottan forgalomképes vagyon és az üzleti vagyon
A vagyon három fő kategóriába sorolható: törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyon. A törzsvagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes elemeket foglal magában; az üzleti vagyon pedig minden olyan vagyontárgyat jelent, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. A kategóriák meghatározása a jogszabályi keretek és a Képviselő-testület döntésének függvénye, és a vねgyontárgyak minősítése bármikor módosítható a jogszabályi lehetőségek között.
A vagyon hasznosítása és használatba adása
A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, és nem lehet követelés fedezete. Ennek a vagyonnak a hasznosítása elsődlegesen határozott időre szóló bérlettel vagy eseti használatba adási szerződéssel történik. A használatba adási szerződés olyan megállapodás is, amely a használó vállalja az önkormányzati vagyon felújítását és folyamatos karbantartását a használat fejében.
A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a szerződés megkötésekor a Képviselő-testület dönti el az elidegenítés, átengedés vagy egyéb hasznosítás részleteit. A hatályos jogszabályok és a szerződések alapján a hozzájárulásokat a polgármester intézi a Polgármesteri Hivatal útján. A koncessziós pályázatok és közszolgáltatási szerződések kiírásáról szintén a Képviselő-testület dönt.
Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jogot a Képviselő-testület gyakorolja, amely kiterjed a szerzemények és a hasznosítási formák meghatározására, a szerződések megkötésére és a vagyon értékének megtartására. A lakások és nem lakás célú ingatlanok értékesítésére, cseréjére és más hasznosítására is vonatkoznak a rendelet speciális rendelkezései, például részletfizetési kedvezmények és óvadéki eljárások.
A közterületek és közüzemi szolgáltatások használata
A közterület-használat engedélyezése és a közterületek használata vonatkozó előírásai külön rendeletek hatálya alá tartoznak, így ezek nem tartoznak közvetlenül a jelen rendelet tárgykörébe. A közutak és azok tartozékai, valamint a hirdető berendezések elhelyezése is külön szabályozás alá esik.
A vagyonhasználó szervek és a vezetőik feladatai
A vagyonhasználó szervek közé tartoznak a költségvetési szervek, a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat gazdasági társaságai. A vagyonhasználó szervek vezetői felelnek a tevékenységért, előkészítésükben a költségvetési szervek gazdasági csoportja segít. A jogszabályok értelmében a vagyonhasználó szervek kizárólagos jogkörben gyakorolják a vagyont érintő hatósági nyilatkozattételt és egyéb közigazgatási jogokat.
A hasznosítási lehetőségek és bérleti jogok részletei
A forgalomképes vagyon szerzése, elővásárlási jog gyakorlása, bérleti vagy használati jog átengedése, gazdasági társaságba történő bevitele, elidegenítés vagy egyéb módon történő hasznosítás a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A rendelet részletezi a lakások és helyiségek bérletének feltételeit, a pályázati eljárásokat és a bérleti jogviszonyokra vonatkozó szabályokat, többek között a szociális alapon történő bérbeadás és a piaci alapon történő bérbeadás rendjét, licitek és foglalók alkalmazását, valamint a bérlők kiválasztási jogának díjazását.
A szociális és piaci bérbeadás részletei
A szociális alapon bérbe adandó lakások elosztását bérbeadási névjegyzékre bízzák, és a pályázatokat úgy írják ki, hogy a legmagasabb licit nyerje meg a szerződést. A pályázat feltételei között szerepel a jövedelmi igazolások és a családi körülmények vizsgálata, a szociális helyzetet igazoló dokumentumok és a hozzájárulások, amelyeket a pályázó köteles benyújtani. A pályázatok lebonyolítását a jegyző vagy megbízottja végzi, a Pénzügyi Bizottság és a Városfejlesztési, Turisztikai Bizottság jelenlétében, és a tárgyalásról jegyzőkönyv készült.
A piaci alapon történő bérbeadásnál a szerződés teljesítésének biztosítására óvadékot kérnek, amely a bérlő által előzetesen befizetett összeg. Az azonos összegű ajánlatok közül a legtöbb hónapra vállalt előre történő lakbérfizetés dönt a nyertesről. A bérlő kiválasztásakor a polgármester által felhatalmazott személyek vesznek részt a tárgyaláson. A bérlemény átadásakor a Városgazdálkodási Igazgatóság köteles a leltárban feljegyezni a lakás állapotát és a karbantartási szükségleteket.
A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó részletes feltételek
A rendelet többek között rendelkezik a feltételekről, amelyek alapján egy személy szociális alapon jogosult lehet a bérlésre, a bérleti szerződés tartamáról, a határozott időre szóló szerződések hosszabbításáról, a kötelezettségeket és a karbantartási költségek viselését illető szabályokról, illetve a jogorvoslati lehetőségekről. A bérlő lehetőséget kap arra is, hogy a várható időtartam alatt a karbantartási költségek egy részét a bérleti díj csökkentésével viselje. A bérbeadó jogosult a lakás visszaadásakor a tényleges állapotot írásban rögzíteni és a hibákért vagy hiányosságokért felelősséget meghatározni.
Speciális és közvetítő szervezetek
A rendelet kiemeli a speciális vagyonhasználó szerveket, mint például a sportegyesületeket és más önkormányzati intézményeket. Bár a szöveg hosszú és részletes, a lényeg az, hogy a vagyonkezelő szervek a hatáskörükön belül, de az önkormányzati rendeltetések közé tartozóan végzik tevékenységüket, és beszámolási kötelezettségük van a költségvetési beszámolóval egyidejűleg. A kettő együtt biztosítja a vagyon hatékony és átlátható hasznosítását, a rászorulók támogatását és a város fejlesztését.
Önkormányzati vagyon és a közérdek
A rendelet összegző része rámutat arra, hogy a vagyonkezelés és a vagyonhasznosítás közérdek, a közjólét és a helyi társadalom szolgálatában áll. A város pénzügyi lehetőségei és a bérleti, elidegenítési vagy egyéb hasznosítási döntések elsődleges célja a költségvetés stabilitásának és a közfeladatok hatékony ellátásának biztosítása.
tags: #vagyonkezeles #berbeadas #barcs