Vagyonszerzési illeték gyakori kérdések: útmutató lakás- és gépjárművásárlóknak
Lakásvásárlás esetén nem csak az ingatlan vételárával szükséges kalkulálni, hanem számolni kell a vagyonszerzési illetékkel is. Jó tudni azonban, hogy számos olyan eset van, amikor jogszabály illetékmentességet vagy illetékkedvezményt biztosít a vevő részére. Az illetékfizetési kötelezettség az adásvételi szerződés megkötésével keletkezik. Fontos megjegyezni, hogy a forgalmi értéket az adóhatóság állapítja meg.
Miért kell vagyonszerzési illetéket fizetni?
A vagyonszerzési illeték bevételekhez kapcsolódik, és célja az állam finanszírozása. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%. Az ingatlanvásárlás során a NAV a forgalmi értéket állapítja meg, és ezt veszi alapul az illeték kiszámításánál.
Alapelvek és példák
Ha például 1 éve eladtunk egy lakást 30 millióért és most veszünk egyet 35 millióért, akkor csak az 5 milliós értékkülönbség után kell 4%-ot fizetni: 200 ezer forint illetéket. Ha az új lakás értéke 15 millió forint alatt van, nincs illetékfizetési kötelezettség; 15-30 millió forint közötti értékre pedig a 4%-os illeték vonatkozik. Az ingatlan értékének meghatározásakor a NAV a forgalmi értéket állapítja meg, és ez nem mindig egyezik meg a adásvételi szerződésben feltüntetett vételárral.
első lakás és kedvezmények
Első lakásvásárlók esetén 35 év alatti személyek 50%-os illetékkedvezményt kaphatnak 15 millió forint alatti forgalmi értékig. CSOK Plusz vagy Falusi CSOK igénybevétele esetén az illetékmentesség vagy kedvezmény is élhet. Ha a korábbi lakást eladják a vásárlást megelőző öt éven belül, vagy az új lakást vásárlást követő egy éven belül veszik meg, és az új lakás értéke kisebb, mint a régit, akkor csökken az illeték alapja; ha viszont nagyobb, a különbözet után kell fizetni.
első lakás igénybevételi feltételei
Az első lakás tulajdonjogának megszerzése esetén a NAV részletfizetési lehetőséget is biztosíthat, különösen, ha a vagyonszerzési illeték összege magas lehet. 12 havi pótlékmentes részletfizetés is elérhető, ha az adózó első lakást vásárol. A részletszabályokat a B400 nyomtatványon kell jelezni. Az illeték kiszabására vonatkozó határozat érvényességéről és a fizetési határidőkről a NAV határozata ad tájékoztatást.
visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 4% a forgalmi érték után. Ha az ingatlan értéke 1 milliárd forint feletti, a mérték 2%-ra csökken, de legfeljebb 200 millió forint lehet ingatlanonként. A NAV a forgalmi értéket a hasonló ingatlanok adatai alapján állapítja meg, és ez az érték lehet, hogy eltér a szerződésben szereplő vételártól.
Mi számít bele és mi nem?
Az ingatlanvásárlás költségeiben érdemes előzetesen kalkulálni az illetéket is, mert a NAV nem feltétlenül az adásvételi szerződésben szereplő vételárat veszi alapul. A forgalmi érték számításánál a NAV többek között figyelembe veszi az ingatlan címét, alapterületét, állapotát, az energiatanúsítvány adatait, és a környéken történt korábbi értékesítéseket. Külső szakértő bevonása is lehetséges, és szükség esetén helyszíni szemle is tartható.
Hogyan történik a befizetés?
A kiszabott illetéket a NAV Illetékek bevételi számlájára kell befizetni. Fizetési lehetőségek: banki átutalás, bankkártyás fizetés (VPOS), sárga csekk, vagy átvezetés. A befizetés határideje a határozat közlésétől számított 30 nap; késedelmi pótlék kerülhet felszámításra a határozatban meghatározott határidő elmulasztása esetén. Az automatikus részletfizetési kedvezmény 2 millió forint alatti adózók esetén évente egyszer vehető igénybe, legfeljebb 12 havi részletben.
Új ingatlan vásárlása és kedvezmények részletesen
Új építésű ingatlan vásárlásánál 15 millió forintig illetékmentesség jár, ha az ingatlan forgalmi értéke vagy a CSOK-kal csökkentett értéke legfeljebb 30 millió forint. A 15-30 millió közötti rész után pedig 4% illeték fizetendő. A CSOK Plusz vagy Falusi CSOK esetén az illetékmentesség érvényesülhet, ha a szerződésben ezt egyértelműen jelzik. Ifjúsági kedvezmények, első lakás esetén történő részletfizetés és más kedvezmények kombinálhatók, de ezekhez nyilatkozat és igazolás szükséges a folyamat során.
Gépjárművek és az illeték
Gépjárművásárlás vagyontárgyak átruházásakor vagy átírásakor visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Az illeték mértéke a jármű típusától, korától és teljesítményétől függ. Idősebb autók esetén alacsonyabb az illeték, fiatalabb és nagyobb teljesítményű járműveknél pedig magasabb lehet. Illetékmentes lehet közvetlen rokonok közötti ajándékozás vagy adásvétel, válás esetén a házastársi vagyonközösség megszüntetésekor, és környezetkímélő gépjárművek esetén is.
Az adásvételi szerződés és a NAV
A NAV által kiadott határozat a bejelentés időpéldányától, valamint a bejelentett kedvezményektől függően kerül kibocsátásra. Az illetéklapokra, kedvezményekre és részletfizetésre vonatkozó kérelmeket a B400 űrlapon kell feltüntetni. A NAV a földhivatal felé is értesítést küld, amikor az ingatlant bejegyzik, és ezt követően indul a tényleges adózói folyamat.
Cserepótló vétel és rövid összegzés
Cserepótló vétel esetén, ha a vevő a korábbi lakást vásárlás előtti öt éven belül adta el vagy a vásárlást követő egy éven belül adta el, és az új lakás vételára kisebb, mint a korábbi lakás értéke, nem kell illetéket fizetni. Ha az új ingatlan értéke magasabb, a különbözet után fizetendő a 4%-os illeték.
Rövid adatszintű táblázat a fontos értékekről
| Jelleg | Érték | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Általános illeték mértéke | 4% | forgalmi érték után |
| 1 milliárd forint feletti ingatlan | 2% ráhagyás | maximum 200 millió forint |
| Első lakás kedvezménye | 50% (4%-ból 2%) | 15 millió forintig; feltételek |
| 15 millió forint alatti új lakás | illetékmentes | 15 millió alatti forgalmi érték |
| 12 hónapos részletfizetés | kérhető | az első lakástulajdonosokra vonatkozik |
A NAV határozata alapján történik a bejegyzés és a fizetés, és a kedvezmények igényléséhez szükséges nyomtatványokat és igazolásokat a folyamat elején érdemes beszerezni és feltüntetni a nyomtatványokon (például B400).
Végül gyakran felmerülő kérdés, hogy a vételár vagy a forgalmi érték alapján történik-e a fizetés. A gyakorlatban a NAV a forgalmi értéket használja, amely lehet, hogy eltér a szerződésben feltüntetett vételártól. A vagyonszerzési illeték kiszabásáról a NAV határozatával, fizetési meghagyásával értesítést kap a jogszerű kötelezettség alá tartozó fél.
tags: #vagyonszerzesi #illetek #gyakori #kerdesek