Miért nem teherhordó a válaszfal? Válaszfalak szerepe, anyagválogatás és tervezési szempontok
Mégis ez határozza meg, milyen lesz a hangkomfort, illetve nagyban befolyásolja a hőérzetet és a tűzbiztonságot a mindennapokban.
Nézzük meg a négy leggyakoribb megoldást és elmondjuk mi miért választanánk a Liaport.
Alacsony mechanikai ellenállás (sérülékeny), továbbá a nehezebb tárgyak (pl. Összességében a könnyűszerkezetes fal kiegészítő terekbe jó, de nem tartós, masszív érzetet sem kelt átmeneti megoldásnak ideális.
Jó hangszigetelő képesség (kb. A tégla válaszfal tehát stabil és ismerős, de nehézkes, lassan épülő és energetikailag elavultabb megoldás.
A monolit vagy előregyártott beton válaszfalak kiemelkedően erősek és tartósak, viszont nem hő- és hangkomfortra tervezték őket.
Páraáteresztő, így egészségesebb belső klímát biztosít, nem penészedik.
Erős stabil minta beton, viszont könnyen fúrható, alakítható.
Gyorsan szerelhető paneles rendszer, precíz illesztésekkel.
Tökéletesen homogén felület, amely vakolás nélkül is esztétikus.
A HWS Home-nál minden falrendszert úgy tervezünk, és gyártunk, hogy az épület egészének komfortját és élettartamát szolgálja.
Tégla fal → stabil, de nehézkes.
A válaszfalak segítségével könnyen alakíthatod át az otthonod vagy irodád belső tereit a funkcionális igényeknek megfelelően.
A térkihasználás mellett a válaszfalak segítenek a zajszint csökkentésében és a különböző funkciójú zónák elkülönítésében.
De hogyan kezdjünk neki? Milyen anyagok és technikák közül választhatunk, és mire kell figyelni, hogy a végeredmény tartós és igényes legyen?
A válaszfal egy nem teherhordó fal, amelyet a belső terek funkcionális elválasztására használnak.
A válaszfalak sokoldalúságuk miatt rendkívül népszerűek.
Az utólagos válaszfal építése különösen akkor lehet hasznos, ha meglévő tereket szeretnénk új funkciókkal bővíteni.
Mielőtt belekezdenél a válaszfal építésébe, fontos, hogy alaposan megtervezd a folyamatot.
Az építési idő több tényezőtől függ, például a fal méretétől és az anyagtól.
Egy kisebb tégla válaszfal építése általában 1-2 napot vesz igénybe, beleértve a téglák lerakását, a hézagok kitöltését és az alapvető felületkezelést.
Igen, a gipszkarton egy gyors és könnyű alternatíva a hagyományos téglafalhoz képest.
A válaszfalak segítségével könnyen alakíthatod át az otthonod vagy irodád belső tereit a funkcionális igényeknek megfelelően.
A térkihasználás mellett a válaszfalak segítenek a zajszint csökkentésében és a különböző funkciójú zónák elkülönítésében.
De hogyan kezdjünk Nekikezdeni? Milyen anyagok és technikák közül választhatunk, és mire kell figyelni, hogy a végeredmény tartós és igényes legyen?
A válaszfal egy nem teherhordó fal, amelyet a belső terek funkcionális elválasztására használnak.
A válaszfalak sokoldalúságuk miatt rendkívül népszerűek.
Az utólagos válaszfal építése különösen akkor lehet hasznos, ha meglévő tereket szeretnénk új funkciókkal bővíteni.
Mielőtt belekezdenél a válaszfal építésébe, fontos, hogy alaposan megtervezd a folyamatot.
Az építési idő több tényezőtől függ, például a fal méretétől és az anyagtól.
Egy kisebb tégla válaszfal építése általában 1-2 napot vesz igénybe, beleértve a téglák lerakását, a hézagok kitöltését és az alapvető felületkezelést.
Igen, a gipszkarton egy gyors és könnyű alternatíva a hagyományos téglafalhoz képest.
Mi a különbség a teherhordó fal és a válaszfal között?
Még mindig megéri egy új ház építésébe vagy a meglévő otthonunk bővítésébe vágni, használt családi házat vásárolni, önálló tetőtéri lakást kialakítani, otthonunkat felújítani a különböző állami támogatások lehetőségeit kihasználva.
De bármilyen építkezésbe is fogjunk, az egyik legfontosabb dolog, hogy eldöntsük, milyen falazóanyagot használjunk.
Aki nem az építőiparban dolgozik, annak még a tervezés időszakában alaposan meg kell ismernie, milyen falazó és válaszfal téglák kaphatók, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, melyik a számára legmegfelelőbb az épület típusát, a minőséget és az árat tekintve.
A falazat legfontosabb tulajdonságai Az épület típusától függően először a nyomószilárdságot, a teherbíró képességet kell figyelembe venni.
Egyszerű rakni a válaszfal tégla, és elég nagy a tömege ahhoz, hogy jól szigeteljen, de emiatt nehéz is.
Vakolni kell, ami drága, és a villany- illetve gépészeti vezetékeket bele kell vésni.
A fentiekből, ha nem is egyenesen, de az következik, hogy a válaszfaltégla tetőtérben nem a legideálisabb, mert nem tudjuk kiékelni, ugyanis ezt csak a tetőszerkezethez tehetnénk meg, de az tilos!
Ide én inkább a gipszkarton falazatot javaslom.
Igaz, ennek a hanggátlása nem annyira jó, mint a tégláé, de sok előnye van.
Könnyű, kevesebb kosszal jár a szerelése, hidegben is elvégezhető.
Mivel üreges a szerkezet, így az elektromos és gépészeti vezetékek elhelyezése leegyszerűsödik, olcsóbb lesz.
Szerkezetileg jobban „összedolgozható” a gipszkarton álmennyezettel, így a sarkokban kisebb a valószínűsége a repedések megjelenésének.
Az ytong válaszfalazat egy köztes megoldás.
Könnyebb a téglánál, nem kell vakolni (persze ehhez olyan kőműves kell, aki nem célzóvizet, hanem vízmértéket használ), a teherbírása is jó, és könnyű vésni, mert elég puha.
Drágább a téglánál, de ha a kétoldali habarcsot és annak munkadíját levonjuk, akkor már érdemes rajta elgondolkodni.
A lakóépületek építése során meg kell tervezni és ki kell választani a legalkalmasabb teherhordó falazatokat és falazó elemeket.
A falazatoknak teljesíteniük kell az állékonysági követelményeket és ugyancsak teljesíteniük kell az egyéb épületszerkezeti követelményeket.
Ezen felül az ár-érték arányt is figyelembe kell vennünk a kiválasztásnál.
A lakóépületek teherhordó falazataival szemben támasztott állékonysági követelmények: Milyen a jó falazat?
Az állékonysági követelmények teljesítése alatt azt értjük, hogy a fal rendelkezik azzal a teherbírással, és tűzállósággal, amely hosszú távon, azaz legalább 100 évig képessé teszi az épület saját terheinek és hasznos terheinek a viselésére, és azok átadására a teherhordó altalajra.
A falszerkezetek teherviselő képességét úgy tervezzük meg, hogy megfelelő biztonsági tényezőkkel számolunk, például arra az esetre, ha az épület tulajdonosai egyszer majd emeletráépítés mellett döntenek.
A legutolsó pedig, hogy lehetőleg olcsó legyen, de ez meg mindennek ellent mond, mert ami olcsó, az ritkán jó.
És akkor nézzük, hogy milyen lehetőségeink vannak.
Az első, és legtöbb helyen használt, a válaszfal tégla.
Egyszerű rakni, elég nagy a tömege ahhoz, hogy jól szigeteljen, de emiatt nehéz is.
Vakolni kell, ami drága, és a villany- illetve gépészeti vezetékeket bele kell vésni.
Így a kivitelezése nem a legolcsóbb.
Akkor működik jól, ha két födém közé be tudjuk snorítani, ezt úgy érjük el, hogy a mennyezetnél ékekkel szorítjuk össze.
A fentiekből, ha nem is egyenesen, de az következik, hogy a válaszfaltégla tetőtérben nem a legideálisabb, mert nem tudjuk kiékelni, ugyanis ezt csak a tetőszerkezethez tehetnénk meg, de az tilos!
(Mivel a fa állandóan mozog, így nem ad biztos megtámasztást).
Ide én inkább a gipszkarton falazatot javaslom.
Igaz, ennek a hanggátlása nem annyira jó, mint a tégláé, de sok előnye van.
Könnyű, kevesebb kosszal jár a szerelése, hidegben is elvégezhető.
Mivel üreges a szerkezet, így az elektromos és gépészeti vezetékek elhelyezése leegyszerűsödik, olcsóbb lesz.
Szerkezetileg jobban „összedolgozható” a gipszkarton álmennyezettel, így a sarkokban kisebb a valószínűsége a repedések megjelenésének.
A ytong válaszfalazat egy köztes megoldás.
Könnyebb a téglánál, nem kell vakolni (persze ehhez olyan kőműves kell, aki nem célzóvizet, hanem vízmértéket használ), a teherbírása is jó, és könnyű vésni, mert elég puha.
Drágább a téglánál, de ha a kétoldali habarcsot és annak munkadíját levonjuk, akkor már érdemes rajta elgondolkodni.
A lakóépületek építése során meg kell tervezni és ki kell választani a legalkalmasabb teherhordó falazatokat és falazó elemeket.
A falazatoknak teljesíteniük kell az állékonysági követelményeket és ugyancsak teljesíteniük kell az egyéb épületszerkezeti követelményeket.
Ezen felül az ár-érték arányt is figyelembe kell vennünk a kiválasztásnál.
A falazóelem kiválasztásában fontos figyelembe venni a hőszigetelő képességet, mert a téli hideget és nyári meleget is befolyásolja.
Az U-értékek összehasonlítása segít a jobb döntésben.
A 30 Ytong tégla és a 30 NF kerámiatéglát összehasonlítva látható, hogy a tégla nehezebb, miközben az Ytong hőátbocsátási tényezője alacsonyabb.
A mai korszerű falazóelemek között olyan komponenseket találunk, amelyek megfelelnek a jelenleg elvárt hőszigetelő képességnek.
Ezt az adottságot jelölik a gyártók az úgynevezett U értékkel, vagyis a hőátbocsátási tényezővel.
Minél kisebb az U-szám, annál jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik a falazat.
A választásban tehát az segíthet, ha összehasonlítjuk az egyes termékeken feltüntetett U-értéket.
Még egy érv szól amellett, hogy ma már szinte mindegy, hogy Ytong vagy a kerámia téglát választunk a falazáshoz, mivel még egy tulajdonságban egyezik a két építőelem: minden hőszigetelő technika alkalmazható a beépítéskor.
Ráadásul nem is kell minden esetben utólagos szigetelésről gondoskodnunk; ezt a hőszigetelő tulajdonságot a pórusbetonnál a 44 cm-es, a kerámia téglánál a 37,5 cm-es falvastagságnál érjük el.
Téglák teherhordó falakhoz Milyen téglát érdemes vásárolni teherhordó falakhoz?
Kiemelkedő tulajdonságokkal bír a 38 cm vastag Porotherm 38 X-therm tégla.
Energetikai besorolása kiváló, az X-therm téglákkal a 2022-től életbe lépő, szigorúbb energetikai szabályok is teljesíthetők.
Említésre méltó még, hogy élettartama több, mint 100 év.
Ez fontos szempont azoknak, akik olyan házat akarnak felhúzni, ami még a következő nemzedék idején is áll.
A századfordulón épült, ma legalább száz éves, masszív bérházak a példái annak, hogy érdemes tartós anyagból építkezni.
Érdemes megemlíteni a Porotherm 50 Thermo Rapid Dryfix téglát, ami messze kiemelkedő hőszigetelő képességű építőanyag.
50 cm vastagságú homlokzati falazat építésére alkalmas, nem igényel kiegészítő hőszigetelést.
A tégla belsejében ásványgyapot hőszigetelő található, aminek optimális épületfizikai tulajdonságai vannak.
A Thermo Rapid Dryfix tégla síkra csiszolt falazóelem, a milliméter pontos téglák közötti kötést a Rapid Dryfix ragasztóhab biztosítja.
Kínálat válaszfalak építéséhez A válaszfalak szerepe a térelválasztás, akár egyszintes épületről, akár többszintesről, akár tetőtér beépítésről van szó.
Azért fontos ezt megemlíteni, mert a válaszfalak az aljzatra kerülnek, annak kell bírnia a terhelést.
Éppen ezért tanácsos úgy kiválasztani a falazóanyagot, hogy minél kevesebb súly nehezedjen az aljzatra, közben megfelelő legyen a hő- és hangszigetelés szempontjából.
Ahhoz, hogy a válaszfal tömege kisebb legyen, olyan falazóanyagokat kell használnunk, például pórusbeton vagy válaszfaltégla, amelyek keskenyebb kialakításúak, vagy könnyebbek, mint a teherhordó falakhoz használt elemek.
Például a Porotherm 10 N+F tégla egy 10 cm vastagságú, lakáson belüli nem teherhordó válaszfal építésére ajánlott.
Kiváló épületfizikai tulajdonságokkal bír, jól vakolható és szerelvényezhető, nem éghető.
Stabil válaszfal elem, amelynek hanggátló tulajdonsága átlagosnak mondható.
Pórusbetonból készült az Ytong Classic GT 20-as környezetbarát és energiahatékony „válaszfal tégla”, amely megoldást nyújt lakóépületeknek is belső teherhordó falak kialakításához.
Ezek az elemek sokkal könnyebbek, mint a tégla, teherbírásuk azonban a tégláéval megegyező, hangszigetelő tulajdonságuk pedig kiemelkedő.
Ez válaszfalak esetében fontos szempont.
Mi minden befolyásolja a választást?
Figyelembe kell venni, hogy mekkora teherbírásúnak kell lennie a főfalaknak és a válaszfalaknak, attól függően, hogy hány szintesre tervezzük az épületet, illetve tervezünk-e később tetőtér beépítést.
Lényeges még, hogy milyen az adott vidék éghajlata, és az adott terület mikroklímája.
Mi okoz nagyobb problémát, a téli hideg, vagy a nyári hőség?
Ahogy a körítő- és teherhordó falakról, úgy erről a témáról is könyvtárat lehet megtölteni.
De itt sem ezt fogom tenni, csak leírok néhány szempontot, ami segíthet kiválasztani, hogy mi mellett döntsünk.
Először is azt vegyük sorra, hogy milyen elvárásokat támasztunk a válaszfalakkal szemben.
A legfontosabb, hogy elzárják egymástól a tereket, méghozzá nem csak vizuálisan, hanem akusztikailag is.
Szülőként senki nem szereti áthallani a kamaszgyerek zeneimádatát (ami kivétel nélkül ellentétes a szülő ízlésével), gyerekként pedig nem jó falon keresztül instrukciókat kapni a házimunka elvégzését illetően (ami mindig rossz időben jön).
Ehhez tömege kell legyen a falazatnak, és folytonosnak, mert kis lyukak is nagyon leronthatják a hangszigetelést.
Teherbíróságot is elvárunk tőle, mert egy-egy konyhaszekrénynek, könyvespolcnak telepakolt állapotban tekintélyes súlya lehet.
Mivel ezek a födémet terhelik, és nem az alattuk álló másik falat, így lehetőleg könnyű anyagból kell készüljenek (de ez ellentmond a hanggátlásnak).
A legutolsó pedig, hogy lehetőleg olcsó legyen, de ez meg mindennek ellent mond, mert ami olcsó, az ritkán jó.
És akkor nézzük, hogy milyen lehetőségeink vannak.
Az első, és legtöbb helyen használt, a válaszfal tégla.
Egyszerű rakni, elég nagy a tömege ahhoz, hogy jól szigeteljen, de emiatt nehéz is.
Vakolni kell, ami drága, és a villany- illetve gépészeti vezetékeket bele kell vésni.
Így a kivitelezése nem a legolcsóbb.
Akkor működik jól, ha két födém közé be tudjuk szorítani, ezt úgy érjük el, hogy a mennyezetnél ékekkel szorítjuk össze.

A fentiekből, ha nem is egyenesen, de az következik, hogy a válaszfaltégla tetőtérben nem a legideálisabb, mert nem tudjuk kiékelni, ugyanis ezt csak a tetőszerkezethez tehetnénk meg, de az tilos! (Mivel a fa állandóan mozog, így nem ad biztos megtámasztást).
Ide én inkább a gipszkarton falazatot javaslom.
Igaz, ennek a hanggátlása nem annyira jó, mint a tégláé, de sok előnye van.
Könnyű, kevesebb kosszal jár a szerelése, hidegben is elvégezhető.
Mivel üreges a szerkezet, így az elektromos és gépészeti vezetékek elhelyezése leegyszerűsödik, olcsóbb lesz.
Szerkezetileg jobban „összedolgozható” a gipszkarton álmennyezettel, így a sarkokban kisebb a valószínűsége a repedések megjelenésének.
Az ytong válaszfalazat egy köztes megoldás.
Könnyebb a téglánál, nem kell vakolni, a teherbírása is jó, és könnyű vésni, mert elég puha.
Drágább a téglánál, de ha a kétoldali habarcsot és annak munkadíját levonjuk, akkor már érdemes rajta elgondolkodni.
A lakóépületek építése során meg kell tervezni és ki kell választani a legalkalmasabb teherhordó falazatokat és falazó elemeket. A falazatoknak teljesíteniük kell az állékonysági követelményeket és ugyancsak teljesíteniük kell az egyéb épületszerkezeti követelményeket.
Ezen felül az ár-érték arányt is figyelembe kell vennünk a kiválasztásnál.
A lakóépületek teherhordó falazataival szemben támasztott állékonysági követelmények: Milyen a jó falazat?
Az állékonysági követelmények teljesítése alatt azt értjük, hogy a fal rendelkezik azzal a teherbírással, és tűzállósággal, amely hosszú távon, azaz legalább 100 évig képessé teszi az épület saját terheinek és hasznos terheinek a viselésére, és azok átadására a teherhordó altalajra.
A falszerkezetek teherviselő képességét úgy tervezzük meg, hogy megfelelő biztonsági tényezőkkel számolunk.
A legutolsó pedig, hogy lehetőleg olcsó legyen, de ez meg mindennek ellent mond, mert ami olcsó, az ritkán jó.
A teherhordó falakat más néven főfalaknak is hívjuk.
Amikor épületszerkezeti követelményekről beszélünk, a legfontosabb a hőszigetelés és a hőcsillapítás.
A hőszigetelés funkciója az, hogy a téli hideget ne engedjük be a lakásunkba, azt állítsuk meg az épületünk főfalainál.
Minél igényesebb hőszigetelési megoldást választunk, annál több energiát és költséget takarítunk meg azzal, hogy nem engedjük be a hideget a lakásunkba és nem engedjük ki a meleget a lakásunkból.
A hőcsillapítás hasonlóképpen működik.
Ennek az a funkciója, hogy meggátolja a nyári hőség behatolását az épületünkbe.
Ugyancsak az épületszerkezeti követelmények közé soroljuk a hanggátlást és a hangszigetelést, közös nevén a hangvédelmet.
A főfalak akusztikai terhei a léghangok és a testhangok.
A léghang az a hangterhelés, amely a vizsgált helyiségben a szomszédos helyiségben élők, dolgozók által keltett zajokból, gépek működéséből, beszélgetésből erednek.
A testhangok azok a zajok, amelyek az épület szerkezetein tovaterjedve, a zaj keletkezési helyétől több méter vagy több szint távolságra is zavaróan hatnak.
Egy lakóház helyisége zajterhelésének a 70%-a testhang, a 30%-a léghang.
A főfalak akusztikai megfelelőségét az biztosítja, hogy nagy súlyuknál fogva az érkező testhangok nem rezgetik be membránként a főfalakat, illetve ugyancsak a nagy súlyuknak köszönhetően, a fal egyik oldalán keletkező léghangokat nem engedi testhang formájában tovaterjedni az épület egyéb szerkezetei felé.
Főfalak a pincében és az alaptestben: Milyen szempontokat vegyünk figyelembe?
Az alaptestet általában monolit, azaz helyszínen készített, helyszínen öntött betonból készítjük.
A tervező felelőssége, hogy a talaj teherbírás ismeretében tervezi-e, hogy az alaptestet vasbetétekkel erősítsük, tehát ő dönti el, hogy betonból vagy vasbetonból legyen-e az alaptest.
A pincei főfalak anyaga lehet égetett agyagtégla falazóelem, pórusbeton falazóelem, beton falazóelem.
Az elterjedt gyakorlat szerint pincefalnak üreges beton falazóelemeket alkalmazunk, ezek a nevüket is az alkalmazhatóságukról kapták, úgy hívják őket a szakmában, hogy pinceblokk.

A pinceblokk falazatok építésekor figyelembe kell venni néhány szabályt, ezek egyszerűek és logikusak, betartásuk pedig kötelező.
A falazóelemek üregesek.
Az üregek az egymásra épített falazóelemekben függőlegesen helyezkednek el, kínálnak lehetőséget acélbetét párok beépítésére.
A vasbetétek együtt dolgoznak majd a pincefal betonszerkezetével és abban segítenek, hogy a pincefal jól ellen tudjon állni az oldalról érkező földnyomásnak.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a pinceblokk száraz, porózus felületű beton, az üreget kitöltő helyszíni betonból kiszívja a nedvességet, és könnyen lehet, hogy ezért részben vagy egészben nem jön létre egységes teherhordó szerkezet.
Ezért minden elemet vízbe kell mártani a beépítés előtt.
A pincefödém feletti épületrészek főfalainak anyaga lehet égetett agyagtégla falazóelem és pórusbeton falazóelem.
A régimódi égetett agyagtégla falazóelemek tömör, kevéslyukú vagy soklyukú kivitelben készülnek.
Falazás alkalmával úgy a fekvő, mint az állóhézagot falazóhabarccsal kell kitölteni.
Hőtechnikai tulajdonságaik már nem felelnek meg a kor igényeinek, csak kiegészítő homlokzati hőszigeteléssel alkalmazhatóak külső főfalként.
A legelterjedtebb téglafajták a B 25-ös és a B 30-as blokktégla.
A nútféderes égetett agyagtéglák úgy vannak hornyolva függőleges irányban, hogy az illesztésnél függőleges habarcshézag nem szükséges.
A téglák szépen egymásba illenek, ezért fontos a méretpontos kőművesmunka, viszont megtakarítjuk a függőleges habarcshézag anyag és munka költségét.
A csiszolt termékek a hazai építőiparban már régóta ismert nútféderes vázkerámia falazóelemek legújabb generációját képviselik.
Az elemek tervezése során az volt a cél, hogy a korszerű üreges falazóelemekből felépített falszerkezetek minél kedvezőbb épületfizikai és szilárdsági tulajdonságokkal rendelkezzenek, ugyanakkor a falazási munka a korábbinál gyorsabban és egyszerűbben elvégezhető legyen.
Égetett agyagtégla a fokozott hőszigetelő képességű vázkerámia falazóelem is.
Klímatéglának hívják, ez is lyukas elem, vékony bordák tartják össze.
Kiemelkedőek a hőszigetelő tulajdonságai, mert az újfajta üregkép lehetővé teszi, hogy másfélszer-kétszer több üreget tartalmaz a tégla.
Újdonság, még csak néhány éve érhető el a piacon a termo tégla, ami a téglába a tégla üregeibe épített szigetelésnek köszönhetően akár 60 %-kal is jobb hőszigetelőképességgel rendelkezik, mint a klíma tégla.
Ez tehát egy, az üregekbe töltött kőzetgyapot szigetelőanyaggal erősített okostégla.
Ez is vázkerámia falazóelem, és az üregekbe töltött kőzetgyapot szigetelőanyag biztosítja a csúcskategóriás hőszigetelő képességet.
Az okostéglák iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, az építkezők egyre inkább hajlanak afelé, hogy jó minőségű hőszigetelő téglát használjanak, és ezzel jelentős fűtésköltséget takarítsanak meg.
Ezzel nem csak költséghatékony, de környezettudatos házak épülnek.
2021-ben életbe lépett a jelenleg is érvényben lévő EU osztályozás, mely szerint egy családi ház éves energiafelhasználásának 25%-a megújuló energiaforrásból kell, hogy származzon.
A normál pórusbeton falazóelem méretpontos, a szokásos módon falazzuk.
Vékony rétegű habarcsba falazuk, ezzel jelentős mennyiségű habarcsanyag takarítható meg.
Ilyenkor fontos az elemek összecsiszolása.
A függőleges hézagokat utólag töltjük ki falazóhabarccsal.
A pórusbeton falazóelem nedvességre érzékeny anyag, védeni kell a csapóesőtől, ám ez a mai építési technológiát figyelembe véve nem probléma.
A homlokzat vakolatok szinte mind műanyag bázisúak, amelyek fontos funkciója, hogy védjék a főfalakat a nedvességtől, illetve a csapóesőtől.
A pórusbeton falak jó hőszigetelő képességgel rendelkeznek.
Fentebb már említettük, hogy az okostéglából és a pórusbeton falazóelemekből épített főfalak esetén nincs szükség kiegészítő homlokzati hőszigetelésre a külső síkon.
A falazóelemek minden esetben milliméterre méretpontosak.
A belső síkon sem kell számolnunk azzal, hogy a fal építése következtében akár függőleges akár vízszintes irányban egyenetlenségek keletkeznek, amelyeket majd a vakolattal kell kiegyenlíteni.
Nincs szükség tehát a belső oldalon az építőiparban megszokott 2-4 cm mész-cement vakolatra.
Vakoló munkás igénybevételére sincs szükség, a glettelést a festő szakmunkás végzi el.
Pincében javasolt a pinceblokk betonacél erősítéssel.
A válaszfalak a teherhordásra nem alkalmasak, csak a helyiségeket elválasztó, a főfalakhoz viszonyítva lényegesen vékonyabb falak.
A válaszfalak lehetnek önhordók és nem önhordó falak.
Az önhordó falak vasbetétek segítségével saját súlyukat hordják és az ebből adódó terheléseket közvetlenül a főfalaknak adják át.
A nem önhordó válaszfalak a födémszerkezetet terhelik, így a terhek viselésére kiváltógerendát kell a födémbe beépíteni.
A válaszfalak szerkezeti jellegük szerint lehetnek: kis- és középméretű elemekből falazott monolit szerkezetű előregyártott szerkezetű szárazon szerelhető táblás vagy vázas rendszerű 5-12 cm vastag szerkezetek.
A belső terek lehatárolására alkalmazott nem teherhordó fal.
Válaszfalak funkciói A válaszfalak jellegzetessége, hogy önsúlyukon kívül más szerkezetek súlyát nem hordják.
Merevítési rendszerük eltérő.
A válaszfalak belső térelválasztó szerepükben főfalak és födémek közé ékelődnek.
A tetőtéri falak térelhatároló minőségükben felső és oldalsó merevítés nélküli födémre állított szerkezetek.
A vékony falak önmagukban nem eléggé állékonyak, ezért a szükséges merevségüket a teherhordó szerkezetekhez való bekötésekkel, kiékelésekkel és lehorgonyzásokkal érhetjük el.
Lakás- vagy házfelújítás tervezésekor gyakran felmerül az igény belső falak áthelyezésére, megszüntetésére vagy új helyiségek kialakítására.
Azonban nem minden fal bontható következmények nélkül - kiemelten fontos, hogy különbséget tudjunk tenni a teherhordó falak és a válaszfalak között.
A teherhordó falak az épület statikai rendszerének elengedhetetlen részei.
Ha azonban egy teherhordó falat bontunk el tévesen, az akár súlyos szerkezeti károsodáshoz vagy életveszélyes állapothoz is vezethet.
Ha rendelkezésre áll az épület eredeti alaprajza, érdemes áttanulmányozni.
A teherhordó falak általában szimmetrikusan helyezkednek el, gyakran az épület egészén áthaladnak.
A válaszfalak rendszerint vékonyabbak - 6-10 cm körüli vastagságúak -, míg a teherhordó falak jóval robusztusabbak, 25-30 cm vastagságúak is lehetnek.
A teherhordó falak sokszor merőlegesek a födémgerendákra, hiszen ezeken támaszkodnak.
Gipszkarton vagy könnyűszerkezetes fal esetén szinte biztosra vehetjük, hogy válaszfalról van szó.
Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a bontani kívánt fal teherhordó lehet, mindenképpen statikus szakemberhez kell fordulnunk.
Ő az épület tervrajzai, valamint a helyszíni szemle alapján pontosan meg tudja határozni a fal szerepét.
Ha a bontás mégis megvalósítható, ő fogja meghatározni a szükséges statikai megerősítéseket.
(Ma már rendelkezésünkre állnak olyan eszközök is, amelyek segítségével bontás nélkül vizsgálhatjuk meg a falak szerkezetét.)
Akár kisebb átalakításról, akár teljes körű felújításról van szó, a falak szerepének ismerete létfontosságú.
Egy rossz döntés súlyos következményekkel járhat - ezért, ha bizonytalanok vagyunk, inkább forduljunk szakemberhez.
Tipp zárásként: érdemes fényképekkel dokumentálni a bontás előtti és utáni állapotokat.
tags: #valaszfalak #miert #nem #teherhordok
