Vályogház alap nélkül: utólagos falszigetelés és modern megoldások

Cégünk a legnaprakészebb, bontás nélküli technikákkal (pl. falvágás), utólag orvosolja garázsok nedvesedését. 1. Az 1. műveleti fázis a salétromos fal átvágása. Ezt a lépést speciálisan ehhez gyártott, egyedi falvágó berendezéssel végezzük. A falat többnyire a földfelszín felett néhány centiméterrel vágjuk meg vagy tereprendezést követően az épület olyan pontján, ahol a szigetelés a legjobb helyen helyezkedik el.

2. Az utólag végzett falszigetelési fázisban műanyag lemezt juttatunk be a kivágott hézagba. 3. A vágási hely telítését bespriccelő pumpával hajtjuk végre, amelynek tömlőjét beillesztjük a fal egyik oldalán. A légpórus vakolat olyan nagy páraszívó képességű vakolat, amely taszítja a nedvességet, így a földből felszívott, különböző sók a falban maradnak, ennek következtében a falon marad a vakolat. Minél mélyebben található egy pince, annál fokozottabb a vizesedés veszélye még úgy is, ha a létező leghatékonyabb módon igyekeztünk szigetelni a pincénket.

A vályogházak nedvességének okai és a tervek alapjai

Ha nem jól megvalósított az eső és a rétegvíz elvezetése, akkor számíthatunk arra, hogy meg kell küzdenünk a pinceszigetelés feladatával. Mi a jó pinceszigetelés módja? Tanácsos kenhető, üvegszál erősítésű anyagot felhordani, ezzel a sarkokban és a szegélyek mentén is profi módon kialakítható az optimálisan záró szigetelés. Erre a rétegre tanácsoljuk hőszigetelés, de elsőként mechanikai védelem gyanánt felragasztani egy zárt cellás szigetelőlemezt, amelynek vastagságát az adott viszonyoktól, pl. a talajtól függően kell megválasztani.

A fal mellett javasolt geotextíliával körbetekert drénrendszert telepíteni, amelyet lejtősen kell elhelyezni a vízelvezetés irányában, hogy a felgyülemlett talajnedvességet ki lehessen juttatni. A fal mellől eltávolított föld visszalapátolása után tökéletesen döngölve, vissza kell építeni a felbontott járdát. A külső védőréteg kialakítását követően a pince falát belülről kell védelemmel ellátni, a penészes vakolatot le kell bontani, sótalanítani kell, és légpórus vakolatot kell kialakítani, hogy eléggé ki tudjon száradni a fal.

Ha ezután is továbbra is vizesedik a pince fala, akkor ez a fal alatt lévő szigetelő sáv nem előírásszerű szigetelése miatt van, ezt tapasztalva injektálásos módszert kell alkalmazni, amelyet akár mindjárt végrehajthatunk a fent ismertetett folyamat végeztével a hosszú távú cél végett. Ezt a munkamódszert csupán akkor javasoljuk, ha a külső oldalról valamilyen okból meghiúsult a falszigetelés elvégzése. A leszigetelt falat légpórus vakolattal kell bevakolni, majd a teraszok szigetelésénél is gyakran alkalmazott teknőszigetelést kell kialakítani. Az injektálásos szigetelés eljárás folyamán a szigetelőanyagot nagy nyomáson, megadott térközönként a szigetelendő anyagba préseljük. Az injektálás gyorsan kivitelezhető művelet, nem gyengíti jelentősen a meglévő falszerkezetet, és a szigetelési síkváltások könnyen elvégezhetők. A vízszintes falszigeteléssel a nedvesség útja lezárható, ennek következtében a falak idővel ki tudnak száradni, nagyobb időtávlatban pedig leáll a nedvesedés. A nedvesség kipárolgása légpórus vakolat előállításával mozdítható elő, amelynek ajánlott vastagsága legalább 3 cm.

Színek, fókuszpontok és részletes megoldások

Területeink szerint a teraszok szigetelése Újlak területén történik. A terasz nedvességgel szembeni szigetelését a tapasztalat szerint majdnem mindig a felfagyott csempék teszik elkerülhetetlenné. A járólapok és a különböző burkolatok legtöbbször egy idő után megrepednek, szétmorzsolódik, mert nem előírásszerűen megoldott vagy egyáltalán nem megoldott a víz útjának elzárása, illetve a víz elvárható minőségű elvezetése. A dilatáció hiánya miatt a természetes süllyedés miatt problémák keletkeznek.

Hogyan javasoljuk a megfelelő terasz szigetelés kivitelezését? A teraszburkolatnak 1-2%-os lejtéssel kell rendelkeznie, különben mindig gondunk lesz a vízelvezetéssel, és a következő időszakokban is fagyáskárok jönnek létre. Ha nincs mit tenni fel kell szedni az épület alapját is, ekkor a terasz szigetelését tovább kell vezetni a lábazatra is arra alkalmas szélek kialakításával. A dilatációs osztások betartása mellett gondoskodni kell a vízorr profilról.

Mi a módja a víz falba kerülésének? A víz kicsiny pórusokon keresztül kerül a falba. Az ilyen kapillárisok nagy számban találhatók meg a falak habarcsjárataiban, ami a víz egyik fő haladási útja. A salétromos fal hatásai közé tartozik a reumatikus megbetegedések, légúti betegségek, köhögés. Hosszú távon pedig a fal szigetelőképességének jelentős csökkenése és magasabb fűtési költség jelentkezik.

Idő és kivitelezés

Egy átlagos családi ház vízszigetelését a tapasztalat alapján 4-5 nap alatt elkészítjük. Nehezen elérhető, speciális esetekben vagy nagy épület esetén a munka hosszabb is lehet. A fal kiszáradása több körülmény függvénye: fal struktúra, időjárás, probléma kiterjedtsége. Általánosságban néhány hónap alatt már látványos javulás érhető el. A sűrűn alkalmazott injektálás gyors és hatékony, miközben a falszerkezetre minimálisan hat.

Tervezés, előkészítés és alapozás

A vályogházaknál a síkalapozás a leggyakoribb megoldás, a sávalap a falak irányát követi, és a belső ellenőrzés után a szigetelés az alaptest felső síkjára kerül. A falazás során fontos a megfelelő hézagkitöltés és a teherelosztás biztosítása. Az alapozást tekintve a helyi adottságok, a talaj fagyhatára és a teherviselő rétegek ismerete alapvető a biztonságos megoldáshoz. Két alapozási módot különböztetünk meg: síkalapozás és mélyalapozás, amelyet a talaj határfeszültsége és a föld alatti rétegek határoznak meg.

A vályogházak utólagos szigetelése során figyelni kell a vályog “lélegzésére”, tehát olyan anyagokat használni, amelyek ezt nem gátolják. Kerülendő anyagok közé tartozik a nem párazáró burkolat és a túl merev cementes vakolat, amelyek gátolhatják a páralecsapódást. A geotextília, dréncső és kavics kombinációjával kialakított vízelvezetés kulcsfontosságú: a víz távol tartása a falaktól és a lábazattól a nedvesedés okát szünteti meg.

Ha külső oldalról meghiúsult a falszigetelés, az injektálásos megoldás segíthet. A falak közebetartása és a teraszok, lábazatok szigetelése egyaránt szükséges lehet a hosszú távú szárazság érdekében. A páraáramlás megőrzése érdekében a vakolatok legyenek páraáteresztőek, és a festésnél is a párazáró rétegek kerülendők, hogy a fal szellőzni tudjon.

Kiegészítő megfontolások és alternatív technikák

Alternatív megoldások - újragondolt régi technikák - a népi építészet bevált víz elleni módszereit ötvözik a modern technológiákkal. A vályogházak jellemzően alacsonyabb alapozási mélységgel és hagyományos alaprajzokkal rendelkeznek; sok esetben a tető és a fal közötti vízelvezetés és a csapadékvíz elvezetése a kulcs a nedvesség visszaszorításához. A padlót érintő nedvesség esetén javasolt megoldás a föld és a fal közötti páralecsapódás hatékony kezelése, például homok és szivárgólemez alkalmazásával.

Fontos megjegyezni, hogy minden eset egyedi: a helyi talaj, az alapozási mélység és a környezeti viszonyok befolyásolják a választott technikát. Ha professzionális és hosszú távú megoldást szeretne a nedves, penészes falak utólagos vízszigetelésére Újlak területén, hívja központi ügyfélszolgálatunkat a +36 30 2491 291-es számon.

Meggyőződésünk, hogy a vályogházak hosszú távú megőrzése multidiszciplináris megközelítést igényel: statikai vizsgálatok, talajmechanika és földtani adottságok felmérése szükséges a biztonságos és gazdaságos megoldáshoz. A vályogházak előnyei - olcsó, környezetbarát anyag, jó hőtárolás és természetes párazáró-képesség - kiemelik, hogy a korszerűsítés során a hagyományos értékeket tiszteletben tartva, a modern technológiákat is alkalmazzuk.

tags: #valyoghaz #alap #nelkul

Népszerű bejegyzések:

• Ingatlanközvetítői jutalék adó- és áfakezelése
• Roletta tető-terek és ablakokra ragasztható kivitelek áttekintő cikke
• Petőfi Sándor és Pató Pál Úr az 1847-es Pestben
• Pénzügyi elemzés az OTP Ingatlanpont Kft.-nél
• Könnyűszerkezetes házak töri: a magyar paraszti építés hagyatéka