Liget Budapest Projekt: Költségek és Költségvetés
A Liget Budapest Projekt, amely a budapesti Városliget átfogó megújítását célozza, egy rendkívül ambiciózus és költséges vállalkozás. Az eredetileg múzeumi negyedként indult projekt mára a kontinens legnagyobb szabású kulturális városfejlesztésévé nőtte ki magát, amely számos új intézményt és a park komplex rehabilitációját foglalja magában.
A projekt kezdetei 2011-re nyúlnak vissza, amikor Szőcs Géza kulturális államtitkár egy kulturális tengely kiépítését javasolta a Várnegyedtől a Városligetig. Ezt követően Baán László kapott kormánybiztosi kinevezést az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójának kidolgozására. A kezdeti tervek a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének egyesítésére, valamint új múzeumi épületek létrehozására összpontosítottak.
A projekt megvalósítása során számos módosítás és átalakítás történt. A korábban tervezett Múzeumi Negyed koncepciója fokozatosan alakult át a Városliget átfogó beépítésévé és megújításává. A projekt keretében számos új épület és létesítmény valósult meg, illetve terveztek el, köztük a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, valamint a Magyar Nemzeti Galéria új épülete. Emellett megújultak a park zöldfelületei, sétányai, és új sportolási lehetőségek is létesültek.
Az építkezésekkel együtt elvégzik a Városliget rehabilitációját is: nemcsak új sétányokat alakítanak ki és fákat ültetnek a kivágottak helyett, hanem sportpályát és kutyafuttatót is építenek, az Állatkerttel szemben pedig vendéglátó-funkciójú pavilonokat húztak fel.
Költségek és finanszírozás
A Liget Budapest Projekt költségei jelentősek, és az évek során többször is módosultak az építőipari infláció, a tervezési változások és a közbeszerzési eljárások miatt. Az első, 2012-es kormányhatározatban 157 milliárd forintot biztosítottak a projektre, de az építőipari infláció miatt ez az összeg jelentősen megnőtt.
A becslések szerint a projekt teljes költsége elérheti a több mint 300 milliárd forintot, sőt, egyes előrejelzések szerint akár a 400 milliárd forintot is meghaladhatja. A Városliget Zrt. tájékoztatása szerint 2023-ra már mintegy 250 milliárd forintot költöttek el a projekt keretében, amely magában foglalja a tervezés, előkészítés, kivitelezés és rehabilitáció minden költségét.
A projekt finanszírozása állami forrásokból történik, de a Városliget Zrt. is jelentős szerepet vállal a megvalósításban. A projekt szerződései nyilvánosak, és a Városliget Zrt. honlapján tekinthetők meg.
Az építőipari infláció jelentősen befolyásolta a költségeket. Az eredetileg tervezett beruházások drágultak, így a Liget-projekt is. A Nemzeti Galéria mellett tervben van a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház megépítése is, amelyek költségeit a piac árazza be a feltételes közbeszerzések útján.
A projekt költségeinek alakulását befolyásolja a nemzetközi gazdasági helyzet, az építőipari árak alakulása, valamint a kormányzati költségvetési intézkedések. Az állami beruházások felfüggesztése vagy átütemezése is hatással lehet a projekt megvalósulására.
Az egyes projektelemek költségei és kivitelezése
A Liget Budapest Projekt számos különálló beruházást foglal magában, amelyeknek egyedi költségei és kivitelezési folyamatai vannak.
- Néprajzi Múzeum: Az új Néprajzi Múzeum építésének költségei eddig nagyjából 30,5 milliárd forintra rúgnak. Az épületet a ZÁÉV Építő Zrt. és a Magyar Építő Zrt. húzza fel 25,9 milliárdért. A tervek szerint a múzeum 60%-a a térszint alatt helyezkedik el, és a rangos International Property Awards díjat is elnyerte.
- Magyar Zene Háza: A Magyar Zene Háza eddig több mint 18 milliárd forintba került, ebből 17,4 milliárd a Magyar Építő Zrt. által elnyert generálkivitelezés költsége. Az épületet Sou Fujimoto japán építész tervezte, és különféle zenei és kulturális programoknak ad otthont.
- Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ: Erre az épületre már 18,1 milliárd forintot költöttek, ebből a generálkivitelezés 12 milliárd forint. Az épület a ligetbe költöző múzeumok kiszolgálását célozza.
- Szépművészeti Múzeum: A Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója, beleértve a Román Csarnok felújítását, körülbelül 2,5-3 milliárd forintra becsülhető. Az épület korszerűsítése 2018-ban fejeződött be.
- Új Nemzeti Galéria: Az Új Nemzeti Galéria megépítése még várat magára, de a tervek szerint a Petőfi Csarnok helyére kerülne, a Pritzker-díjas SANAA tervei alapján. A kivitelezés elindítása 2025-ben lehet reális.
- Állatkert és Biodóm: A Pannon Park és annak Biodómja a Fővárosi Állat- és Növénykert saját beruházása, amelyre a Market Zrt. és a Vilati Szerelő Zrt. 32,7 milliárd forintos ajánlatot tett. A projekt állami támogatástól függ.
- Közlekedési Múzeum: A Közlekedési Múzeum újjáépítésének költsége 7,2 milliárdról 15 milliárdra emelkedett. A múzeum új helyszíne a kőbányai Északi Járműjavító lesz, erre azonban egyelőre nem különítettek el forrást.
- Millennium Háza (Olof Palme Ház): Az Olof Palme Ház rekonstrukciója 3 milliárd forintba került. Az épületet felújították, és Millennium Háza néven üzemel, kiállításoknak és rendezvényeknek ad otthont.
- Dózsa György úti mélygarázs: A három felszín alatti szinttel rendelkező mélygarázs 27 ezer négyzetméter alapterülettel, közel 6 milliárd forintból épült meg.
A projekt számos elemének költségei a tervezés során emelkedtek, és a közbeszerzési eljárások is befolyásolják a végső árakat. A Városliget Zrt. kiemeli, hogy a beruházás a nemzetközi összehasonlításokat nézve is jó befektetésnek számít, figyelembe véve az általa teremtett turisztikai és kulturális vonzerőt.
Kritikák és ellenzéki vélemények
A Liget Budapest Projekt jelentős ellenkezést és kritikát is kiváltott. A Ligetvédők több alkalommal is tiltakoztak a fák kivágása, az építési munkák és a park beépítése ellen. Számos szakmai és társadalmi szervezet, valamint a budapesti lakosság egy része is aggályokat fogalmazott meg a projekttel kapcsolatban.
A kritikusok kiemelik a zöldfelületek csökkenésének veszélyét, a park természeti értékeinek sérelmét, valamint a beruházások indokoltságát és költséghatékonyságát. Felmerült az is, hogy a projekt nem feltétlenül szolgálja a közösség érdekeit, és egyes elemei, mint például az új színház, feleslegesek a meglévő kínálathoz képest.
A felmérések is eltérő eredményeket mutatnak a projekt támogatottságáról. Míg egyes kutatások szerint a lakosság többsége támogatja az új kulturális intézmények létrehozását, amennyiben a zöldfelületek is megújulnak, más felmérések alacsonyabb támogatottságot mutatnak, különösen a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek körében.
Az UNESCO is aggályokat fogalmazott meg a projekt egyes elemeivel kapcsolatban, amelyek veszélyeztethetik a Városliget világörökségi értékeit. Azonban a projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. szerint a beruházások nem sértik a világörökségi státuszt, és a park megújítása összességében pozitív hatással van a városra.
A projekt költségeivel kapcsolatban is felmerültek kérdések, különösen a folyamatos költségemelkedés és az átláthatóság hiánya miatt. A portfolio.hu hírarchívuma is foglalkozott a projekt aktuális kérdéseivel, bemutatva a költségek formálódását és az üzemeltetés dimenzióit.
A projekt megvalósítása során törekedtek a zöldfelületek megújítására és növelésére is, új fákat ültetve és parkrészeket rehabilitálva. A Városliget rehabilitációjának első ütemében többek között egy 5200 négyzetméteres kutyaparkot, egy 2 kilométeres futókört és egy megújított botanikus kertet is kialakítottak.
tags: #varosliget #beepites #koltseg