Vászoly község szabályozási tervének részletes áttekintése és településfejlesztési eszközeinek integrált rendszerbe illesztése
A Vaszl Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. I. 1. (2) A HÉSZ a mellékleteit képező SZT-b jelű belterületi (1. melléklet) és SZT-k jelű külterületi (2. 2. (6) Mezőgazdaságilag művelt telek: Az a telek, amelynek legalább 80 %-a szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen is művelt, kivéve azok a telkek, amelyek igazoltan nem művelhetőek. (7) Egyéb állattartáshoz kapcsolódó építmény: állatok elhelyezésére. (8) Szabadsövény: olyan helyi, őshonos fás szárú cserje és fafajokból álló növénysáv, melynek természetesen, vagy mesterségesen kialakult felülete tovább alakítható. 3. II. 4. 5. 5. § (1) A település régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv és a 3. III. 6. 6. § (1) A település közigazgatási területén található Natura 2000 területet, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett és fokozottan védett természetvédelmi területeit, az „ex lege” védett forrásokat, barlangot, földvárat, földtani alapszelvényeket, az ökológiai hálózat magterület- és pufferterület övezetei által érintett területeket és az egyedi tájértékeket (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű területek) - más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként - a szabályozási tervek jelölik, tételes felsorolásukat a 4. (4)3 Ökológiai hálózat magterület övezete által érintett területen belül - a (6) bekezdés előírásai mellett - építési tevékenység - kivéve a kerítés, valamint a közérdekű közmű-infrastruktúra építmények létesítését - nem végezhető. (6) Természetvédelmi érintettségű területeken a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásait érvényesíteni kell, továbbá: a) területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse, b) a területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását, c) a közlekedési-, energetikai és elektronikus hírközlés d) infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, épület és építmény a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el. e) védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal történhet, energetikai célú növénytelepítés nem történhet. (9) Tájképvédelmi érintettségű területeken, azaz a település teljes közigazgatási területén a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásait érvényesíteni kell, továbbá: a) új épület, építmény elhelyezése tájba illően (lásd fogalommagyarázat), a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett történhet. b) a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani c) elektronikus hírközlési adótornyok, mobil bázis állomások körüli 10x10 méteres területen beültetési kötelezettségként a termőhelynek megfelelő őshonos, intenzív, háromszintes növényállományt (lásd fogalommagyarázat) kell telepíteni d) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni e) a tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. 7. 8. (9) Külterületen a termőföld folyamatos hasznosítása, és gondozása érdekében a beépíthető telekméret alatti meglévő beépítetlen területeken, egy db, kertieszköz tároló létesíthető. 9. 10. (3) Más településről érkező hulladék lerakással történő ártalmatlanítása tilos. (6) Új hulladéklerakó telep a település közigazgatási területén nem jelölhető ki. 11. 11. § (1) A település felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny és kiemelten érzékeny vízminőség-védelmi besorolású területen fekszik. (2) A település teljes közigazgatási területe az országos vízminőségvédelmi terület övezetén fekszik, így a település területén: a) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni, b) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenív mezőgazdasági termelés folytatható, c) új vegyszertároló, hulladékkezelő létesítmény - a komposztáló telepet és átrakó állomást kivéve - nem létesíthető, d) szennyvízelvezetést és kezelést e rendelet 15. (3) A Balaton vízgyűjtő területe, s így a község teljes közigazgatási területe nitrátérzékeny területnek minősül. (4) A település szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén fekszik. (7) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. 12. (2) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. IV. 13. (4) Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő faállományt. (7) Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználásra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni. 14. 15. (2) A közcsatorna kiépítéséig ideiglenesen duplafalú, vízzáró szigetelésű, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható. (6) Ipari technológiai szennyvizeket, vagy nem kommunális jellegű szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. 16. 16. § (1) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. (2) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekméretű beruházás, telekosztás esetén. V. 17. 18. 18. § (1) A beépítésre szánt területek beépítésének feltételeit az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. (3) A telekalakítás szabályai: a) Az újonnan kialakítható telek legkisebb területét az övezeti előírások tartalmazzák. b) Szabályozási vonallal érintett telek mérete a szabályozási tervnek megfelelő telekfelosztást követően kisebb lehet az övezetre előírt legkisebb telekméretnél. 19. (7) Az építés hely mélysége legfeljebb a közterületi homlokvonaltól mért 60 m. (8) A lakóövezetekben legfeljebb telkenként egy főépítmény, egy melléképület és egy kerti építmény helyezhető el. Melléképület csak a főépítmény megépítése után építhető. (13) A szabályozási terven jelölt, „telek be nem építhető területe” megnevezésű telekrészeket is rendszeresen karban kell tartani, mely az ingatlan tulajdonosának feladata. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. VI. 32. 32. § (1) A beépítésre nem szánt területek övezetekre tagozódnak, ezek beépítésének feltételeit az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. (4) A beépíthető telek szabályai: a) 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be. 33. (5) A Zkk jelű övezet telkein a zöldterület legalább 70 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani. (8) A Zkp jelű övezet telkeinek legnagyobb beépítettsége 2 %. (11) A Zkp jelű övezet telkein a zöldterület legalább 70 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani. Az övezetben minden egyes telek 250 m2-e után legalább 1 db, legalább 8 m átmérőjű lombkoronát nevelő lombhullató fát kell telepíteni. (12) A Zkp jelű övezetben parkoló csak stabilizált gyepburkolattal alakítható ki. Minden megkezdett harmadik parkolóhely után 1 db, legalább 8 m átmérőjű lombkoronát nevelő, környezettűrő, allergén pollent nem termelő lombos fát kell telepíteni a településképi rendeletben és a településképi arculati kézikönyvben meghatározott növényfajok figyelembevételével. 34. 34. § (1) A közigazgatási területen lévő erdőterületek elsődleges rendeltetésük szerint védelmi erdők, melyek a természeti környezet és különböző környezeti elemek, valamint a település, és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak. Területükön a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, illetve a természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. (2) Az Ev jelű övezetben a folyamatos borítottság érdekében csak természetszerű, az erdő több célú rendeltetését figyelembe vevő kíméletes erdőgazdálkodás folytatható. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. (4)7 Az Ev jelű övezetben csak erdei kilátó, magasles, továbbá a természetvédelemmel, ismeretterjesztéssel, oktatási- és kutatási céllal összefüggő építmények és berendezési tárgyak, továbbá közérdekű közmű-infrastruktúra építmény, távközlési és energetikai magasépítmény helyezhetők el. Az építmények, létesítmények elhelyezése során az erdő- és természetvédelmi tárgyú, magasabb szintű jogszabályok szerint kell eljárni. (6) Az erdőterületen kerítést létesíteni tilos. 35. (5) Mezőgazdasági területen lakóépület nem építhető. (7) Mezőgazdasági területen az elkerítéssel kapcsolatos szabályok a következők: a) a földrészletnek az intenzív kertészeti művelés (szőlő, gyümölcsös, kert) alatt álló része: aa) villanypásztorral vagy szabadsövénnyel (lásd fogalommagyarázat) keríthető le, ab) a villanypásztor magassága legalább 1,6 méter lehet és láthatóságáról a legfelső pontján jól látható fehér szalagozással gondoskodni kell b) a földrészletnek az állatokkal rendszeresen legeltetett része karámkerítéssel vagy szabadsövénnyel (lásd fogalommagyarázat) keríthető le. 36. 36. § (1) Az általános mezőgazdasági területek a Szabályozási terven „Má” jellel jelölt területek. A hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági területek az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak: a) Má0: Általános mezőgazdasági terület övezetével érintett, de természetközeli élőhelyekkel borított, természetvédelmi célokat szolgáló, korábban erdőként szabályozott mezőgazdasági területek. b) Má: a BKÜK TrT-ben kijelölt Általános mezőgazdasági terület övezetével érintett mezőgazdasági területek. c) Má-sző: a BKÜK TrT-ben kijelölt Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetével és az Általános mezőgazdasági terület övezetével egyaránt érintett, szőlőtermő mezőgazdasági területek. d) Má-m: az ún. (2) Az „Má” jelű általános mezőgazdasági területeken a természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű telkeken építési tevékenység és tájhasználat csak a 6. (3) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben a kialakítható legkisebb telek nagysága 10.000 m2 (1 ha), szélessége min. (5) Az Má0 jelű övezetbe tartozó területeken új épület nem helyezhető el, a meglévő épület megtartható, felújítható, de nem bővíthető. (10) Az Má jelű övezetben állattartó épületet elhelyezni csak gyep, rét, legelő művelési ágban lévő ingatlanon lehet a (6)-(8) bekezdés előírásai szerint. Egyéb állattartáshoz kapcsolódó építményt (lásd fogalommagyarázat) elhelyezni legalább 2 ha területet elérő gyep, rét, legelő művelési ágban lévő ingatlanon is lehet. Egy állattartó épület, illetve állattartáshoz kapcsolódó építmény legnagyobb bruttó térfogata a 100 lm3-t (100 légköbméter) nem haladhatja meg. (12) Má-sző jelű övezet területein a tájkarakter erősítése érdekében a szőlő művelési ágú terület más művelési ágba nem sorolható át. (13) Az Má-sző jelű övezetben építeni kizárólag csak a legalább 80 %-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást szolgáló, valamint a borturizmushoz kapcsolódó gazdasági épületet és építményt lehet, valamint a tulajdonos számára lakórendeltetést biztosító épületrész is kialakítható úgy, hogy a lakórendeltetés a beépített terület 10 %-át nem haladhatja meg. (14) Az Má-sző jelű övezetben: a) beépíthető legkisebb telekméret: 20.000 m2-t (2 ha) b) 2-3 ha közötti telekméret esetén a beépítés mértéke: ba) legfeljebb 2 % lehet, bb) a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete az 500 m2-t, de egy épülettömeg maximális mérete a 180 m2-t nem haladhatja meg. (15) Az Má-m jelű övezetben a malomépület és hozzátartozó építmények felújítása, korszerűsítése, tömegének újjáépítése megengedett, a korabeli eredeti dokumentumok alapján. Az épületben elhelyezhető vendéglátó, szálláshely, valamint ezek szociális és karbantartó funkció. 37. (2) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági területeken a természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű telkeken építési tevékenység és tájhasználat csak a 6. (4) A kertes mezőgazdasági területek a felhasználás, és az építés feltételeit, és módját meghatározó besorolás szerint 8 övezetre oszlik: a) Mk1, Mk1*, Mk2 és Mk7 övezet: a BKÜTrT-ben kijeltett Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetével és a Kertes mezőgazdasági terület övezetébe tartozó területek. b) Mk3 és Mk6 övezet: a BKÜTrT-ben kijeltett Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetével nem érintett, de a Kertes mezőgazdasági terület övezetével érintett területek. c) Mk4 övezet: az Ökológiai Hálózat magterülete övezetébe tartozó, sem a BKÜTrT-ben kijelölt Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetével, sem a Kertes mezőgazdasági terület övezetével nem érintett területek. (6) A kertes mezőgazdasági területeken az újonnan kialakítható legkisebb telek nagysága 5.000 m2, szélessége min. 16 m. (10) Az Mk3, Mk5 és Mk6 jelű övezetekben új építés, továbbá meglévő épület bővítése, illetve teljes újjáépítése csak a mezőgazdaságilag művelt telken történhet. (12) Mk7 övezetben: a beépítés kizárólag a pinceszinten csatlakozó, földdel fedett pincével lehetséges. (15) Az Mk4 övezetben építési tevékenység - kivéve a kerítés létesítését - nem végezhető. 38. (2) Vízgazdálkodási területen kizárólag vízgazdálkodással, és természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el. (3) A V övezetbe tartozó vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait meg kell őrizni. 39. 40. (5) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) A temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag olyan létesítményben vágható, amely a temető zöldfelületeit és hangulatát nem rontja. 1. (2) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is -, aki Vászoly község közigazgatási területén reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklamákat kíván elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki. 1. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható felülettel rendelkezik; 2. City Board formátumú eszköz: olyan 2,5-3,5 métertől magasabb, két lábon álló berendezés, amely 7-9 négyzetméter látható felülettel és hátsó fényforrás által megvilágított felülettel rendelkezik; 3. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: például váró, kioszk és információs berendezés, amely elsődlegesen nem reklámközzétételre szolgál; 4. információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó; 5. közérdekű molinó: jelentős eseményről szóló, nem merev hordozófelületű hirdetmény; 6. közérdekű reklámfelület: közérdekből biztosított, és elkülönített reklámhordozó berendezés; 7. önkormányzati faliújság: az önkormányzat tájékoztatását szolgáló berendezés; 8. önkormányzati hirdetőtábla: közterületen elhelyezett tábla a település életének információihoz kapcsolódóan. 3. 3. § Tiltott valamennyi e rendeletben meghatározott reklám folyik. 4. 5. § (1) E rendelet 1. melléklete szerinti területen reklám közzététele tilos a helyi területi védelem alatt álló területeken. 5. (3) Más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra. 6. 7. § (1) Reklámhordozón reklám: acél- vagy alumíniumkeretű, hátulról megvilágított vagy fényforrással megvilágított, állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszköz. 7. 8. § E rendelet 3. 8. (2) A polgármester településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben és a vonatkozó kormányrendeletek alapján kezeli. 10. 11. §1. 2025.02.05. Végső előterjesztői indokolás: Vászoly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 14/2024. (II. 19.) képviselő-testületi határozatában döntött a hatályos településrendezési eszközeinek módosításáról három tervezési területen, az alábbiak szerint: a) a szabályozási tervben szereplő „egyéb közlekedési célú közterület” övezeti besorolásának törlése és magánút kialakítása; b) a szabályozási tervben szereplő út szélesítésének biztosítása; c) a parkoló és gazdasági épület elhelyezésének lehetőségének biztosítása a helyi építési szabályzatban. A módosítás egyszerűsített eljárásban került egyeztetésre. VE/05/861-22/2024.
tags: #vaszoly #szabalyozasi #terv