A szellemi tulajdon fontossága és védelme
A szellemi tulajdon (IP) fogalma viszonylag egyértelmű, és már régóta jelen van az emberiség történelmében. A szellemi tulajdon különféle formái mindenhol körül vesznek bennünket. Az emberi innovációt és kreativitást azonban csak a szellemi tulajdon jogi keretrendszere védi és foglalja keretbe. A szellemi tulajdonjog a szellemi tulajdon különböző megtestesüléseinek jogi keretrendszerét rendezi.
A szellemi tulajdon biztosítja a kutatási és fejlesztési ráfordítások, a csúcstechnológiai ágazatokba és a kulturális iparba irányuló befektetések, valamint a marketinghez és a fogyasztói bizalom megőrzéséhez szükséges kiadások megtérülését. A szellemi tulajdon időleges monopolhelyzetet teremt, kizárólagos hasznosítási, használati, felhasználási jogot nyújt. Másfelől a szellemi tulajdon kiaknázására kötött hasznosítási, használati, felhasználási (licencia-) szerződések a szellemi javak forgalmának alapvető jogi eszközei, amelyek nélkül aligha valósulhatna meg a technológia transzferje vagy például a franchising.
Bobrovszky Jenő írja: "A szellemi tulajdonjogok keretében való oltalomra ... egy jogi formakészlet áll rendelkezésre, amely nem beskatulyázásszerűen, „a szellem palackozásaként” fogad be egy-egy szellemi értéket, hanem inkább „védőruhatárszerűen” áll rendelkezésre annak különböző aspektusai számára."
Az uniós GDP 39%-át a szellemitulajdon-intenzív ágazatok biztosítják. A szellemi tulajdon védelme nemcsak az alkotók, hanem az őket támogató vállalkozások, befektetések védelmét is jelenti.
A szellemi tulajdonjogok fő típusai
Alapvetően a jogtudomány két nagy részterületét határozza meg a szellemi alkotások jogának: a szerzői jogot, valamint az iparjogvédelemi jogot.
1. Szerzői jog
A szerzői jogi védelem tárgyát tehát az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások képezik. A szerzői jogi védelem legfontosabb jellemzője és sajátossága, hogy a művek létrejöttüktől kezdve ex lege, tehát a törvény erejénél fogva automatikusan védelemben részesülnek. A szerzői jogi művek törvényi erejénél fogva történő, automatikus védelme a gyakorlatban azt jelenti, hogy nincs szükség az ilyen művek külön „levédetésére”.
Bármi, amit megalkotunk - legyen az tanulmány, vers, honlap, grafika, zenemű, film vagy más irodalmi, tudományos, művészeti alkotás, egy építészeti terv vagy egy számítógépes program, de akár egy adatbázis is - szerzői jogi védelem alá esik, amennyiben az egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik. A szerzői jogi védelem az alkotásnak az egyéni, eredeti jellege alapozza meg.
A szerzői jog legfontosabb jogszabálya: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.). A szerzői jog a mű szerzőjének vagyoni és személyhez fűződő jogosultságokat biztosít. A személyhez fűződő jogok közé tartozik a mű nyilvánosságra hozatalának joga, a szerző nevének feltüntetéséhez való joga, valamint a mű egységének (integritásának) a védelme. Ezek kifejezetten a szerző személyéhez kapcsolódnak, amiből az következik, hogy a szerző e jogait nem ruházhatja át, e jogok másként sem szállhatnak át, és a szerző nem is mondhat le róluk. Ezért hívjuk ezen jogokat a szerző elidegeníthetetlen jogainak.
A gazdasági hasznosítás szempontjából azonban jóval lényegesebbek a szerző vagyoni jogai. A szerzői vagyoni jogok lényege, hogy a szerzőnek kizárólagos joga van a művét felhasználni, és csak ő engedélyezheti a felhasználást másnak is. A felhasználásra engedély csak felhasználási szerződéssel szerezhető, aminek keretében a felhasználó a felhasználásért díjat köteles fizetni. Az IT világa említhető meg, ugyanis a szoftverek, illetve az adatbázisok a szerzői jog védelmét élvezik. Ezek szerzői vagyoni jogai átruházhatóak.
Fontos kiemelni, hogy önmagában egy ötlet nem áll szerzői jogi védelem alatt. Ha leírjuk is, csupán az egyéni-eredeti jellegű forma lesz védett, tehát nem szabad ezt a szöveget másnak csak úgy átvenni. A szövegben körülírt ötletet azonban bárki felhasználhatja.
2. Iparjogvédelem
Az iparjogvédelem a műszaki jellegű, valamint az áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló szellemi alkotások védelmét szolgálja. Az iparjogvédelmi alkotásokat az különbözteti meg fundamentálisan az előzőekben tárgyalt szerzői jogi alkotásoktól, hogy a jogi védelme nem pusztán a keletkezésükkel, automatikusan jön létre, hanem akkor, ha a megfelelő oltalmi formában az alkotást nyilvántartásba veszik. Az alkotás jellegétől függően különböző oltalmi formák léteznek, amelyek létrejöttét különböző jogszabályok szabályozzák.
Találmányok (Szabadalom)
A találmányok oltalmát például a szabadalom biztosítja. A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon. A szabadalmi oltalom Magyarországon 20 évre szól, de csakis akkor, ha minden évben megfizetjük az éves fenntartási díjat. A szabadalom megszűnése után a találmány közkinccsé válik, és bárki szabadon felhasználhatja, gyárthatja vagy értékesítheti.
A "világszabadalom" nem létezik, a szabadalom mindig területi hatályú. Nemzetközi együttműködési rendszerek, mint a PCT-eljárás vagy az Európai Szabadalmi Rendszer megkönnyítik a több országban történő szabadalmaztatást.
Védjegyek
Védjegynek minősülhet lényegében minden ábrázolható, pontosan meghatározható megjelölés, amely az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, mások áruitól, illetve szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére szolgál. Ilyenek lehet például: szó, betű, szám, szóösszetétel; ábra (logó); hang; szín; mozgást ábrázoló megjelölés; multimédia megjelölés; hologram; illetve ezek összetétele.
A védjegyoltalom lényege szintén abban rejlik, hogy a védjegy jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyét használja, illetőleg a védjegy használatát másnak díjfizetés ellenében engedélyezze. A Magyarországon lajstromozott védjegy oltalma csak Magyarország területére terjed ki, de nemzetközi vagy regionális bejelentéssel más államokban is megszerezhető az oltalom.
A körberajzolt R betű (®) csak bejegyzett védjegyek esetén használható jogszerűen. Használata önmagában nem biztosít jogi védelmet, és félrevezető lehet.
Formatervezési minták (Design)
Egy „formaterv”, idegen szóval „design” szintén jogi védelemben részesülhet. Védelemben részesül minden új és egyéni jellegű formatervezési minta, amely minta egy termék egészének vagy részének megjelenését védi. A formatervezésiminta-oltalom lényegében a találmány-központú szabadalom, valamint a művészeti-központú szerzői jog egyfajta hibridje.
Az oltalom létrejöttéhez a védjegyhez hasonlóan a formatervezési minták esetében is hatósági döntés szükséges, vagy is azt be kell jelenteni. A mintaoltalom lényege szintén abban rejlik, hogy a mintaoltalom jogosultjának a mintaoltalom alapján kizárólagos joga van a minta hasznosítására.
3. Üzleti titok (Know-how)
A know-how (védett ismeret) üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása. A know-how lényege, hogy forgalomképes, vagy is vagyoni forgalom tárgya lehet, hiszen az üzleti titokként történő minősítéséből következően fogalmi eleme, hogy vagyoni értéke van.
Ennek megfelelően a know-how tulajdonosának/jogosultjának joga van a know-how hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára (felfedésére), továbbá a know-how egészben vagy részben átruházható, illetve a hasznosítására másnak engedély adható (licencelhető).
Szellemi tulajdon átruházása és hasznosítása
Egy gazdasági társaság tevékenysége során keletkezett, vagy megszerzett szellemi alkotást egy új vállalkozás létrehozásával akarja azt hasznosítani. Az első kérdés, ami ilyenkor rendre felmerül, hogy a szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok hogyan és milyen terjedelemben „kerülnek át” az új cégbe.
Természetesen csupán a felhasználási/hasznosítási jogok biztosításának (licenc) is meg vannak az előnyei. Ebben az esetben csak a szellemi alkotáshoz fűződő jogok egy része kerül átadásra, a tulajdonjog azonban az „eredeti” társaságnál marad. Ebben az esetben nagyobb biztonságot élvez a szellemi alkotás, ugyanis az új cég csődje, vagy felszámolása esetén a szellemi alkotás tulajdonjogával továbbra is az „eredeti” társaság rendelkezik.
A védjegyhez kapcsolódó és a védjegybejelentésből, illetve a védjegyoltalomból eredő jogok forgalomképes vagyoni értékű jogot képeznek. A know-how-ra szintén igaz, hogy vagyoni értéket képvisel és forgalomképes.
Apportként bevitel
Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apportként) bevihető szerzői vagyoni jog, védjegy, formatervezési-minta, illetve know-how is. A know-how apportálás során külön fontos megjegyezni, hogy fontos szem előtt tartani a titokvédelmet, ugyanis az apportálási folyamatba olyan külső harmadik személyek kerülnek bevonásra.
Licencszerződés
A jogban, illetve a köznyelvben az engedélyt hívjuk licencnek, az engedélyt biztosító szerződést pedig licenciaszerződésnek. A licencbe adó az a vállalat, amely licencszerződés útján hozzáférést biztosít a tulajdonában lévő szellemi alkotásokhoz, a licencbe vevő pedig az a vállalat, amely a licencbe adó szellemi tulajdonának felhasználását/használatát ellenérték fejében kéri. A licencszerződésben lehet - és kell - meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján a licencbe vevő a licencbe adó szellemi tulajdonát felhasználhatja/hasznosíthatja, ám fontos hangsúlyozni - és ez különbözteti meg a licenciaszerződést a tulajdonátruházástól -, hogy a szellemi alkotások tulajdonjoga végig a licencbe adó vállalatnál marad.
Közös jogkezelés és szabad felhasználás
A szerzői jogok gyakorolhatóságának nem csupán a védelmi idő lejárta képezheti akadályát, hanem az Szjt. úgynevezett szabad felhasználási esetek is. Ezek az esetek a szerzők érdekeinek összehangolása mellett a felhasználók érdekeit is figyelembe veszik.
Például idézés céljára a mű egyéni jellegét meg nem haladó terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Az idézés céljára történő felhasználás nem minősül bitorlásnak. A törvény az adott felhasználó személyére tekintettel (pl. magáncélra), vagy adott felhasználási cél érdekében (pl. oktatás, kutatás) korlátozza a jogszabály a szerző általános eseten fennálló jogait.
A szellemi tulajdonvédelem fontossága a vállalkozások számára
A szellemi tulajdon olyan, mint egy láthatatlan értéktárgy. Nincs kézzelfogható formája, mégis döntő fontosságú egy vállalkozás életében. Hiszen a logó, márkanév, találmány, szoftverek megfelelő védelem híján könnyen mások kezébe kerülhetnek.
A legnagyobb hiba azt gondolni: „engem a szellemi tulajdon védelme nem érint, amíg nem vagyok nagy cég.” A valóságban épp a kisvállalkozások a legsebezhetőbbek, amennyiben nem gondoskodnak időben a jogi oltalomról.
A szellemi tulajdon védelme nem a hatóságoknak szól, hanem a piaci pozíciónk megtartásáról, versenyelőnyről, bizalomépítésről. Aki nem védi a szellemi tulajdonát, az lemond róla. Aki nem tartja karban, az elveszítheti. Aki nem gondolkodik előre, azt megelőzhetik.
A szellemi vagyon védelme a hosszú távú üzleti siker egyik alapfeltétele. Az igazán erős márkák nemcsak kreatívak, hanem tudatosak is. Nem az ötlet teszi őket értékessé, hanem az a képesség, hogy jogi védelmet tudnak építeni köré.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) segítséget nyújt a szellemi tulajdonvédelem területén, és tájékoztatást ad a kapcsolódó jogszabályokról és eljárásokról.
tags: #vedettseg #szellemi #tulajdon