Végrendeleti öröklési illeték részletes áttekintése

Az örökhagyó gyermekei és más egyenesági rokonai által megszerzett örökség ma már illetékmentes. De miként alakul az öröklési illeték, ha az örökös nem az örökhagyó vér szerinti gyermeke? Öröklési illeték alá esik az örökség megszerzése, valamint a hagyaték, a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés is. Az öröklési illeték alapja az örökölt vagyon tiszta értéke, amelyet úgy lehet megkapni, hogy a vagyon értékéből levonjuk a hagyatékot terhelő tartozásokat, más néven hagyatéki terheket.

Amit az illetékről tudni érdemes

Az öröklési illeték mértéke az örökösnek jutó örökség tiszta értékének 18%-a. Amennyiben az öröklött vagyontárgy lakás vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezeti jog) öröklése történik, akkor az illeték mértéke 9%. Gépjármű vagy pótkocsi tulajdonjogának öröklésekor az illeték a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese, így 8%. Termőföld öröklése esetén az illeték felét (9%) kell megfizetni, az őstermelők családi gazdasága tagjaként nyilvántartott örökös esetében pedig a negyedét (4,5%).

Az illeték alapja mindig a hagyaték tiszta értéke, amely kiszámításakor a vagyon értékéből levonjuk a hagyaték terhelő tartozásait és költségeit. A hagyatéki terhek közé tartoznak az örökhagyó halálakor fennálló hitelek, a közjegyzői díjak, a temetés költségei és egyéb költségek. A hagyatékban foglalt gépjármű értékét nem kell beleszámítani a tiszta értékbe.

Kiadások és mentességek

A kötelesrész és annak illetéke külön menüpontként jelenik meg a törvényi szabályozásban. Kötelesrész megszerzése után az illetéket a tiszta örökrész értéke alapján kell megfizetni, és ha a kötelesrészt pénzben váltják meg, akkor a megváltó részére vagyonszerzési illetéket, a kötelesrész jogosultjának pedig öröklési illetéket kell fizetnie. A kiskorú örökösök esetében a nagykorúvá váláskor kell az illetéket megfizetni, és lehetőség van kedvezményekre a nagykorúság elérését követően, például 10%-os, 70%-ot elérő kedvezményre.

Az öröklési illeték mentességei közé tartozik, többek között: egyenes ági rokonok (beleértve az örökbefogadottakat), gyermekek, unokák, dédunokák, a túlélő házastárs vagy élettárs; testvérek; a mostoha- és nevelt gyermekek, illetve a mostoha- és nevelőszülők között folyó hagyaték esetén a tiszta érték 20 millió forintig illetékmentes (ezen felül gépjárművekre nem alkalmazható a mentesség). Az oldalági rokonokra 300 000 forintig lehet mentesség, felette pedig adómentességek már nem érhetők el. Lakás-takarék-összegek és bizonyos ingatlanok is kedvezményekben részesülhetnek.

Bejelentés és eljárás

A NAV fizetési meghagyást küld az örökösnek, amelyben 30 napon belül kell rendezni az illetéket. A hagyaték átadó végzéséről a közjegyző intézkedik, ha ingatlan is érintett. Amennyiben nincs hagyatéki eljárás, az örökösök HK jelű adatlapon bee- és be kell jelenteniük a NAV-nak. A HK-adatlapot a haláleset bekövetkezése után 90 napon belül kell benyújtani a megfelelő adó- és vámhatósághoz. A hagyatéki eljárás megindítása a haláleset helye szerint illetékes közjegyzőnél történik.

Külföldi örökség

Külföldi hagyaték után is kell öröklési illetéket fizetni, kivéve, ha a hagyaték helye szerinti országban már megfizették az illetéket vagy adót. A külföldi öröklési illeték vagy adók fizetése az adott ország jogszabályai szerint történik, az örökösnek igazolnia kell a külföldi adózást.

Adók és adózási hatás

Ha az örökös ingatlant örököl és értékesíti, az adóköteles bevétel az szja-törvény szerint adózik. Az eladás időpontja és a hagyaték értéke befolyásolja a fizetendő adót. Az adóbevallást a NAV értesítése alapján kell elkészíteni, és a közjegyző által intézett hagyatéki eljárás is érinti az adóbevallási kötelezettségeket.

Tájékoztató a konkrét számokról és példákról

Öröklés esetén az alapoktól kezdve a tiszta érték meghatározásáig számos konkrét számítási eljárás létezik: az általános mérték 18%, lakás vagy lakásrész esetén 9%, gépjárművek és pótkocsik esetén 8%, termőföld öröklésekor pedig 9% (4,5% őstermelők családi gazdasága tagjaként).

Az alábbi megfontolások is ide tartoznak: ha a hagyaték nem teljes, a fennmaradó vagyont a törvényes örökösök részére ki kell osztani, és a közjegyző útján történik az egész eljárás, amely során a NAV megküld egy fizetési meghagyást az illeték összegével. Ha az öröklés tartalmaz pénzes vagyont, ezt a 300 000 forintos határérték figyelembevételével kell számítani, fölötte pedig az általános 18%-os adó vonatkozik.

Öröklési és ajándékozási különbségek

Mi a különbség az ajándékozás és az örökség között? Az ajándékozás során a megajándékozott nem osztozik a hagyatéki terhekben (például a temetés költségein vagy a hagyatéki eljárás díján). Az örökség során viszont a hagyatéki terheket is figyelembe kell venni a tiszta érték számításakor. Például, az örökhagyó rendelkezhet úgy, hogy bizonyos összegeket hagyományként vagyis hagyatékon kívüli juttatásként adjon át, amire külön illetékvonatkozhat.

Az öröklési illeték és az adózás összegződik: a külföldi vagyontárgyak után is számolni kell az illetékkel, kivéve, ha külföldi adóval már rendezésre került a kötelezettség. Az öröklés tényéről a NAV-ot értesíti a közjegyző, és a bejövő adóbevallást követően történik meg az illeték megfizetése.

Infografika: Az öröklési illeték alapja és mértékei - tiszta érték, hagyatéki terhek és kedvezmények

Összefoglaló adatok és hivatkozások

A NAV weboldala - Információs füzetek - Az öröklési illeték PDF letölthető
Polgári Törvénykönyv VII. - Öröklési jog - 7:10-23. §, 7:48-55. §, 7:75-86. §
Mikor kell öröklési illetéket fizetni? A hagyaték után.
1990. évi XCIII. törvény és 2019. évi XCIX. törvény módosításai

Az öröklési jogi eljárások összetettek, és a konkrét esetek alapján érdemes jogi tanácsot kérni. A cikk a teljesség igénye nélkül figyelemfelhívó célzatú, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Az előrelátóbbak végrendeletben rendezik öröklésük részleteit, de ez sem garantálja a vagyon mindenkihez való eljutását, mivel a végrendelet szigorú formai követelményekhez kötött.

tags: #vegrendeleti #orroklesi #illetek