Kétszintes garázs építése: Útmutató és tudnivalók
A kétszintes garázs nem csupán egy parkolóhely, hanem egy olyan hely is, ahol időt tölthet a barátaival. Ez a típusú építmény nem foglal el sok helyet, így lehetőséget ad arra, hogy mellette virágokat vagy dekoratív elemeket helyezzen el. Az ilyen konstrukciót egységes stílusban végzik, így az udvar összességében rendezett és esztétikus megjelenést kap.
Az építkezés előkészületei
Kétszintes garázs építésekor először is el kell döntenie, hogyan fogják használni a helyiséget. Az építés megkezdése előtt érdemes mindent megtudni arról a területről, ahol az épület áll. A garázs rendszerint a kapun keresztül megy az utcára, vagy az udvaron található. Mind a két opciónak bizonyos előnyei vannak.
Jobb, ha egy garázst az út mellett helyezünk el. Ez lehetővé teszi, hogy a gépet bármilyen időjárási körülmények között használhassa, elég lesz a kapu kinyitása.
Először is meg kell szereznie engedélyt egy privát garázs építésére a magasabb esetekben. Ezután elkezdhet egy projekt létrehozását. A garázsok tulajdonosai gyakran elkészítik a rajzokat, de mégis jobb, ha szakértőkhöz fordul. Figyelembe veszik a terület összes jellemzőjét és hátrányát, hogy tökéletes konstrukciót hozzanak létre.
A projekt kialakítása számos előnnyel jár. Tudni fogja, hogyan néz ki a szoba, ami lehetővé teszi, hogy eldönthesse a munkálatok sorrendjét.
Funkcionalitás és elrendezés
A két emeletes garázs egy olyan helyiség, amely két funkciót hajt végre egyszerre. Először is az autót lefedi. Rendszeres garázs lehet a földszinti parkolóhoz, és egy raktár tárolására az autóalkatrészek és szerszámok tárolására a második emeleten. Ebben az esetben elég lesz a támogató struktúrák megerősítése.
A szakértők azonban nem javasolják a garázs épület második emeletének használatát nappaliként. A benzin vagy dízel üzemanyag illata, valamint más kémiai füstök károsíthatják az emberi egészséget. Egy másik fontos pont a fűtési rendszer. Ha a garázs nem fűtött, akkor a második emelet fűtési költsége nagyon magas lesz. Továbbá, ha szükség van egy nappali helyiségre, fontos a szoba biztonsága.
A szellőzés elrendezése biztosítja a kellemetlen szagok hiányát a tetőtérben. Érdemes az antiszeptikumokkal kezelt faszerkezeteket is kezelni, és gondoskodni a helyiség tűzbiztonságáról. A falakat speciális, zajszigeteléssel ellátott panelekkel lehet borítani.
Építőanyagok és kivitelezés
A következő szakasz az építés - az anyagok kiválasztása. A garázs építéséhez tégla és fa is használható. Használhatja a cinder blokkokat vagy a habbetonot. Ez a leggyorsabb és leggazdaságosabb módja.
Ez nem a legjobb választás garázs építéséhez, mert a fa gyúlékony anyag, amely egyébként nagyon érzékeny a nedvességre. Ezért a penész előfordulásának megelőzése érdekében a felületet korróziógátló szerekkel kell kezelni.
Ez az anyag azonban bizonyos előnyökkel jár. Ez a legtartósabb és legmegbízhatóbb építőanyag. Nem fél a nedvességtől és a tűztől.
Az anyag kiválasztása után folytathatja az első és a második emelet tervezését. Bármely építés alapja az alap, így egy kétszintes garázs építésekor érdemes alaposan megközelíteni ezt a kérdést.
A lekerekített sávból származó kapu szép és természetes lesz. Két és fél méteres zsaluzat magasságában, majd öntött egy betonréteget.
A következő szakasz - a második emelet falainak építése, amelyek a kívánt magasságban vannak elhelyezve. Az alapok létrehozása után az ablakok nyílásait, valamint a létrát helyezzük el. A szarufákat, mögöttük a tetőfedő anyaggal vagy más anyaggal blokkolt táblákat helyezzük.
Az utolsó érintés a tető a tető. Ehhez mind fémlemez, mind pofnastil használható.
A tetőtér hasznosítása
A kész teremben csatlakoztassa az összes szükséges kommunikációt és részt vesz a második emelet befejezésében. A mansander szobájában sok szálláslehetőség áll rendelkezésre. A szerszámokhoz és a szükségtelen bútorokhoz nagy raktárat készíthet. Ott is szervezhet műhelyt vagy pihenőhelyet.
A műhelyben szerszámtárcsákat telepíthet, egy munkapadot helyezhet el, munkaállványt szervezhet. Akkor békében dolgozhatsz anélkül, hogy félne a szeretteid zavarásától. Továbbá, ha a lakás kicsi, akkor a tetőtérben olyan helyiséget rendezhet, ahol gyakorolhatod a kívánt hobbit.
A közelmúltban a nappaliban található garázs tetőtérének kialakítása nagyon népszerű. Elég egy kanapé és egy asztal elhelyezése, hogy apró helyiséget biztosítson, ahol ülhet a vendégekkel. Szintén szervezhet üvegházhatást.
Átalakulás tetőtér-beépítéssel
Megközelíthetőség és burkolatok
A garázshoz való hozzáférésnek kényelmesnek és tartósnak kell lennie. Számos anyag áll rendelkezésre a műútfektetéshez. Ez a járda, a beton és a kavics.
Ma a leggyakoribb lehetőség a kavicsos út. Ez a legegyszerűbb olyan anyag csomagolása, amely nem igényel többletköltséget. Az egyetlen figyelmeztetés - annak szükségessége, hogy a kavics ne essen az udvarra és a garázsba. Ez az anyag a pálya mindkét oldalán található virágágyásokkal együtt jól néz ki. Ennek az anyagnak azonban vannak hátrányai. Az ilyen utak télen kényelmetlenek a tisztításhoz, száraz időben pedig sok port gyűjtenek, és a hozzáférési terület felülete gyomokkal borítható.
A betonblokkok egy másik kiváló minőségű és tartós anyag a hozzáférési utak létrehozásához. A leghosszabb élettartamúak, nem félnek az időjárási viszonyoktól, és könnyen tisztíthatóak. A tehetséges háziasszony bokrokat vagy virágokat ültethet az utak körül.
Szabályozási háttér és engedélyezés
Ma már rengeteg esetben nem kell sem engedély, sem egyszerű bejelentés az épülettől különálló garázsra vagy fedett kocsibeállóra. Ha viszont a garázs fala közös volt a meglévő épülettel, akkor már bővítésről beszéltünk és vagy építési engedélyre vagy lakóházak esetében egyszerű bejelentésre van szükség. Itt annyi a kiskapu, hogy akkor is különállónak számít egy kocsibeálló vagy garázs, ha közvetlenül a meglévő épület mellett épült, de szerkezetileg különálló épületként.
Januártól már akkor sem kell sem egyszerű bejelentés, sem építési engedély, ha a meglévő építmény hasznos alapterületét nem növelő bővítésről van szó, kivéve a lapostetős épület magastetővel történő bővítését. Akkor sem kell engedély, ha az épület homlokzatához rögzítjük a kocsibeálló tetejét, mint egy előtetőt, védőtetőt. Például ilyen, ha a meglévő garázsunk homlokzatához rögzítünk egy előtetőt. Ezt méretmegkötés nélkül lehet, de persze a homlokzat nem fog bármekkora előtetőt elbírni.
Fontos megjegyezni, hogy ha a fedett kocsibeállót vagy előtetőt nem az épület homlokzatához rögzítjük, hanem különálló szerkezetként, akkor bizony előfordulhat, hogy építési engedély kell hozzá (ha meghaladja a méretkorlátokat). Itt egy kiskapu van a rendszerben, ha az építményt kerti építménynek nevezzük, és nem kocsibeállónak. Arra mindenképpen érdemes figyelni, hogy az építési szabályokat akkor is be kell tartani, ha nem kell sem engedély sem egyszerű bejelentés az építéshez. Tehát a HÉSZ-nek, településképi rendeletnek ekkor is meg kell felelnie az építménynek.
A településképi rendelet pedig azon felül, hogy hogy nézzen ki a kocsibeállónk, kötelezővé teheti a településképi bejelentést és a főépítészi konzultációt. Építési engedély akkor kell, ha a megadott paramétereknél nagyobb garázst vagy kocsibeállót építünk. Például ha 100 m3-nél nagyobb különálló kocsibeállót szeretnénk építeni. Vagy egyszerű bejelentést kell tenni, ha szerkezetileg hozzáépítjük a lakóházhoz a 2,5 méter magas garázst. Ugye ez már bővítést jelent, és a belmagasság meghaladja az 1,9 métert. Itt szükség lesz tervezői munkára.
Olvasónk esetében a tervezett fedett kocsibeálló alapterülete 65 négyzetméter. Ha minimális, 2 méteres magassággal számolunk, akkor is meghaladja az épület térfogata a 100 köbmétert. A különálló, fedett kocsibeálló építéséhez az ÉTDR-ben új építési engedély kérelmet kell benyújtani. Az engedélyhez szükség lesz megfelelő műszaki dokumentációra, azaz bizony meg kell terveztetni.
Sokan örültek, amikor kiderült, hogy januártól módosultak az építésügyi szabályok, de aki azt hitte, hogy mostantól engedély nélkül felhúzhat egy garázst a kertbe, az téved. Az építésügyi és településrendezési szabályozásban januártól több változás lépett életbe, köztük a TÉKA és az építésügyi eljárási rendelet módosítása is. Ezek azonban nem jelentik azt, hogy bármilyen kisebb garázs vagy kerti tároló automatikusan engedély nélkül megépíthető.
A gyakorlatban a legfontosabb szempont az alapterület. A 35 négyzetméternél kisebb, alacsony kerti tárolók sok esetben valóban eljárásmentesek - tehát sem engedély, sem bejelentés nem kell hozzájuk. A 35 és 60 négyzetméter közötti, lakóépületet kiszolgáló melléképületek - garázs, műhely - jellemzően egyszerű bejelentéssel építhetők, ha a magassági korlátoknak is megfelelnek.
Fontos tisztázni: a TÉKA nem az engedélykötelezettséget szabályozza, hanem keretszabályokat rögzít. Még ha az alapterület és a magasság rendben is van, a helyi építési szabályzat, azaz a HÉSZ, felülírhatja az országos kereteket. Ez településenként eltérő, és nem csak a méretekre vonatkozik.
Az egyszerű bejelentés sem jelenti azt, hogy papírmunka nincs. A januári változások között egyébként szerepel egy új zöldfelületi beszámítási szabály is: bizonyos, kinyúló épületrész alatti területek 30 százalékban beleszámíthatnak a zöldfelületbe.
Engedélyköteles méretű épületeinknél a statikai tervet és a vázrajzot biztosítjuk, amely alapján egy építész tervező meg tudja Önöknek tervezni az épületet.
A garázs méretétől függően azt szoktuk javasolni, hogy 5-5 cm legyen pluszban mindegyik oldalon a garázs méretéhez képest. Ha tehát rendel tőlünk egy 3×5 m-es garázst, ahhoz 3,1 x5,1 -es C20-as betonalap szükséges, vastagságban 20 cm elegendő.
Sok esetben előfordul, hogy már kész betonalap áll rendelkezésre. Természetesen az épület típusától függ. Szimpla típusainknál pár óra, dupla típusnál is standard esetekben 1 nap.
A B betűs garázsok a billenőkapus garázsokat jelentik, az SZ betűs garázsok pedig a szekcionáltat.
Ez egy filcréteg, amelyet a trapézlemez tetőre lehet kérni, lemezes épületeknél. Nyeregtetős szigetelt épületeknél cserepeslemezzel borítják a tetőt. Természetesen szigetelt épületnél a teteje is szendvicspanelből van, tehát maximálisan szigetelt a komplett épület. A plusz cserepeslemez tetőfedés a panelre kerül rá.
Az új építésű társasházak számára többféle módon alakítanak ki garázsokat. Míg a kertvárosi területeken nagyobb lehetőség kínálkozik a felszíni gépkocsibeállók tervezésére, a jóval zsúfoltabb belvárosi kerületekben a társasház földszintjén vagy a pinceszinten teremgarázs kialakítására kerül sor.
Gépjárműbeállónak nevezzük a társasházban megépített, a társasházi tervrajzon meghatározott számmal jelzett, az alapító okiratban megnevezett, és ingatlan-nyilvántartásban szereplő, teremgarázsként funkcionáló ingatlan meghatározott tulajdoni hányadát, és a teremgarázshoz tartozó közös tulajdoni illetőséget. Az így meghatározott tulajdoni hányad alapján a vevő a teremgarázsban a gépjármű-beálló kizárólagos használatára lesz jogosult. Utóbbit az esetek nagy többségében a társasház alapító okiratában határozzák meg.
A társasház alapító okiratában és a társasházi tervrajzon megjelölik a közös és külön tulajdonban álló részeket. A földhivatal az alapító okiratból és az annak kötelező mellékletét képező tervből veszi át, és jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba a teremgarázsbeálló-helyek betű- és számjelét (pl. G127). Az alapító okiratban és az adásvételi szerződésben rendezni kell, hogy a megvásárolt eszmei tulajdoni illetőséget természetben mely gépkocsibeálló testesíti meg.
A fallal elválasztott garázsoknál a garázshely - természeten a teremgarázsok esetén is - külön albetétet képezhet, így tulajdonjoghoz juthat a vevő. A helyszűke miatt általában azonban nincs külön fallal elhatárolva a gépkocsibeálló, így önálló albetétet nem képezhet.
| Építmény típusa | Alapterület (m²) | Magasság (m) | Engedélyezési követelmény |
|---|---|---|---|
| Különálló kocsibeálló | Kisebb, mint 100 m³ | - | Építési engedély szükséges |
| Kerti tároló | Kisebb, mint 35 m² | Alacsony | Eljárásmentes (nem kell engedély, sem bejelentés) |
| Melléképület (garázs, műhely) | 35-60 m² | Magassági korlátoknak megfelel | Egyszerű bejelentés szükséges |
| Előtető (homlokzathoz rögzítve) | Méretkorlátozás nélkül | - | Nem engedélyköteles |
A teremgarázsban található gépkocsibeálló vételi (szerzési) illetéke az általános illeték 10 százaléka. Az egy albetéten, külön ingatlanként feltüntetett garázsok esetén is a 10 százalék illetéket kell fizetni.
Vitás építményadó Kecskeméten: Az ombudsman bírálta a kecskeméti önkormányzat teremgarázsokra kivetett építményadóját, ahol a helyi rendelet szerint a teremgarázs-tulajdonosokat megfosztották az építményadó kedvezményektől, ami hátrányos megkülönböztetést jelenthet.
A helyi rendelet szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő épület, és több tulajdonos esetén az adót a tulajdoni hányadaik arányában vetik ki. Mentes az adó alól a 15 m2-nél kisebb garázs, az ikergarázs-tulajdonosok külön-külön is igénybe vehetik a mentességet, ha nem hozzátartozók.
Nagyobb garázs esetén a 15 m2 után kell adót fizetni. A teremgarázs területéből az önkormányzat azonban csak egyszer vonja le a 15 m2-t és nem tulajdonosonként. Az így kialakított gyakorlat azt eredményezheti, hogy egy 20 m2-es önálló garázs építményadója 3 ezer forint évente, míg egy teremgarázsban található gépkocsibeállóé - melynek járműtárolásra szolgáló tényleges területe esetenként a 15 m2-t nem éri el - évente 10 ezer forint feletti összeget tehet ki.
Az országgyűlési biztos álláspontja szerint az önálló garázs, a teremgarázs és az ikergarázs tulajdonosai összehasonlítható helyzetben lévő adóalanyok, akik homogén csoportot alkotnak. Az adótárgy mindegyik esetben ugyanazt a célt szolgálja: a gépjármű tárolását.
A jogszabályok szerint melléképületet - garázst vagy tárolót - 35 négyzetméter hasznos alapterület alatt, lapostetős változatnál 3,5 méter párkánymagassággal, magastetős esetén pedig legfeljebb 4,5 méter gerincmagassággal építhetünk engedély nélkül.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindent szabad. Számos egyéb szabályt be kell tartani, különösen a helyi építési szabályzatokat, amelyek korlátozhatják, hol és mennyire lehet beépíteni az adott ingatlant.
Elegendő az egyszerű bejelentés, amennyiben:
- legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű, kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiségeket tartalmazó lakóépületet építenek,
- úgy bővítik a meglévő lakóépületet, hogy annak hasznos alapterülete az építkezés után sem lesz több 300 négyzetméternél,
- lakóépületet kiszolgáló melléképületet építenek, ám annak hasznos alapterülete nem lehet több 60 négyzetméternél, a gerincmagassága 6 méter, a párkánymagassága pedig 4,5 méter lehet legfeljebb.
Az olyan építkezésnél, amelynél nem kell építési engedély és nincs szükség egyszerű bejelentésre sem, építési engedély nélkül indítható és mérettől függetlenül ebbe a körbe tartozik például az üvegház, illetve a fóliasátor.
Május 2-án hatályba lépett a 9/2022.(IV.29.)MvM rendelet, amely nem csak a jövőben létrejövő társasházi teremgarázsok esetében, hanem azok esetében is lehetővé teszi, hogy az egyes parkolóhelyeket (a rendelet szóhasználata szerint: álláshely) különtulajdonú ingatlanként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, amelyek már korábban is léteztek. Megvalósul az, amit az ingatlanpiac már oly’ régen várt. A teremgarázs parkolóhelyei forgalomképessé válhatnak.
A rendelet az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtásáról szóló 109/1999.(XII.29.)FVM rendelet - Inytv-vhr. - társasházi ingatlanok nyilvántartásba vételéről szóló 52.§-át egészíti ki. A rendeletet nem társasházi ingatlanra nem lehet alkalmazni és fontos, hogy nem társasházi jogi, hanem ingatlan-nyilvántartási szabályváltozásról van szó, tehát a rendeletet a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvénnyel (Tht.) együtt kell alkalmazni.
A rendeletből nyilvánvaló, hogy szabadtéri parkolók beállóhelyeire nem terjed ki, mint ahogy nem terjed ki az épület árkádjaiban lévő parkolóhelyekre sem. Kiterjedhet azonban a parkolóházakra. A parkolóház gépjárműtárolási helyiségének minősül az is, amelynek határolófalaiban lévő nyílásokban nincsenek nyílásszárók. A szintek rámpás összekapcsolása nem zárja ki a gépjárműtárolási helyiség jelleget.
Az új szabályok alkalmazásának alapfeltétele, hogy a helyiség gépjármű elhelyezésére szolgáljon. A jogalkotói cél nyilván nem az, hogy csak az lehessen önálló ingatlan, amelyben ténylegesen gépjárművet tárolnak, hanem mindaz, aminek lehetséges rendeltetésszerű használata járműtárolás, legyen a jármű önjáró, vagy csak vontatható (pl. lakókocsi, utánfutó, stb.).
Az ingatlanügyi hatóság regisztratív szerepe nem terjed ki a tényleges használat vizsgálatára, csupán a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok alapján vizsgálja, hogy a létező vagy létrejövő beállóhelynek nyitható-e önálló tulajdoni lap. Az önálló ingatlanként történő bejegyzésnek éppen ezért nem feltétele, hogy az álláshelyet ténylegesen is járműtárolásra használják-e.
Az önálló tulajdoni lap megnyitásának feltétele a beállóhely megközelíthetősége, tehát az, hogy oda e közlekedést biztosító útvonal igénybevételével a tárolásra szánt járművel el lehessen jutni. Az is feltétel, hogy a beállóhelynek legyen még három olyan oldala, amelyet a helyiség padlóján, tartós fizikai jelölés mutat, vagy az álláshelyet falak veszik körül.
A rendelet meghatározza, mekkora lehet egy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett különtulajdonú álláshely. Ez nem azt jelenti, hogy változtat az építésügyi előírásokon, és előírja, mekkora lehet egy parkolóhely a teremgarázsban, hanem azt, hogy megszabja, milyen térmértékek közötti álláshelyre kérhető, hogy nyissanak neki önálló tulajdoni lapot (társasházi különlapot).
A rendelet az önálló ingatlanná minősíthető álláshely méretéről azt írja, hogy hossza mozgásukban korlátozottak részére legalább 5,00 méter, szélessége legalább 3,60 méter, egyéb esetben az álláshely hossza legalább 5,00 méter, szélessége legalább 2,70 méter, azzal, hogy a közforgalom számára nem megnyitott gépjárműtárolóban az álláshelyek legfeljebb 30%-ának a hossza 4,10 méterre és szélessége 2,20 méterre csökkenthető. A méreteket a tartós fizikai jelölés tengelyétől kell számítani.
Ez a szabály azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartás meg fog különböztetni mozgáskorlátozott álláshelyet és nem mozgáskorlátozottat. Mindez az alapító okiratból vagy módosításából az adott álláshely mérte alapján fog kiderülni. Nyilvánvaló, hogy az ingatlan-nyilvántartási kérelemből is ki kell derülnie, hogy mozgássérült álláshelyként kérik-e a bejegyzést.
Az önállósításhoz elegendő, ha a társasházi épületben lévő gépjárműtároló létezése „igazolt”. Ez a rendelkezés más jogszabályokkal összevetve azt jelenti, hogy nem kell külön hatósági bizonyítvány, ha a létezés egyéb módon is igazolt (pl. az ingatlanügyi hatóságnál lévő alapító okirattal). Ugyanakkor e szabályt nem szabad félreérteni úgy, hogy ennyi tényleg elég.
Az önállósítás feltétele ugyanis az alapító okirat módosítása és ezzel összefüggésben a gépjármű tároló helyiség záradékolt vázrajza, mint az alapító okirat módosítás melléklete, amely az önálló tulajdoni lap (társasházi különlap) megnyitására alkalmas módon tartalmazza az egyes álláshelyeket, helyrajzi számokat, méreteket, a határolófalak vagy a padlón elhelyezett tartós határolóvonalak jelöléseit.
Nyilvánvaló, hogy ha a tulajdonos vagy tulajdonostársak a teremgarázs egyes beállóhelyeit önálló társasházi ingatlanokká, azaz álláshelyekké alakítják, ez okszerűen módosítja az alapító okiratot, hiszen a különtulajdonok száma gyarapszik. Az alapító okirat módosítást az erre irányadó társasházi szabályok szerint okiratba kell foglalni. Az alapító okirat módosításban fel kell tüntetni minden különtulajdon esetében a hozzá tartozó társasházi közös tulajdoni hányadot. Ezek a hányadok a korábbi állapothoz képest nyilván változnak, mert a közös tulajdon több különtulajdon között oszlik meg.
Az egyes álláshelyekhez, mint különtulajdonokhoz is tartozik társasházi közös tulajdoni hányad. Nyilvánvaló, hogy a teremgarázsban mindaz az épületrész, amely nem válik álláshellyé, továbbra is közös tulajdonban marad. Az így módosított alapító okiratot és záradékolt vázrajzot kell benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz annak a kérelemnek a mellékleteként, amelyben a tulajdonos (tulajdonosok) kérik, hogy a hatóság az álláshelyeknek nyisson társasházi különlapokat, azokon az egyes álláshelyekhez rendelt tulajdonos tulajdonjogát jegyezze be, megfelelően módosítsa a társasházi törzslapot és az egyébként már létező különlapokat.
Az ingatlan-nyilvántartási díj a megnyitásra illetve módosításra kerülő különlaponként 6.600,- Ft, de társasházanként legfeljebb 100.000,- Ft.
A rendelet nem szól arról, hogy az alapító okirat módosítása történhet-e a tulajdonostársak többségének (tehát nem a tulajdoni hányadok többségének) egyetértésével. Amíg a rendelet okán nem módosítják a társasházi törvényt, a módosításhoz valamennyi tulajdonostárs egyetértése szükséges. Akár közgyűlésen akár azon kívül születik meg a döntés az alapító okirat módosításáról, módosító okiratot minden tulajdonostársnak alá kell írnia.
A társasházi törvény 21.§ (2) bekezdése engedi, hogy az alapító okiratot az összes tulajdoni hányad egyszerű többségével módosíthassák, ha az egyik tulajdonostárs az építtető, és a lakásában végzett építési munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad. Ennek a könnyített alapító okirat módosításnak kellene működnie az álláshelyek önállósítása esetén is, de ez a hatályos társasházi törvény okán kizárt. Egyszerű törvénymódosítással ki lehetne terjeszteni ezt a megoldást az álláshelyek ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére is akkor is, ha a közös tulajdoni hányadok változnak.
Függetlenül attól, hogy miként módosul az alapító okirat, tartalmaznia kell az álláshelyek tulajdonosait. Nem feltétel, hogy minden álláshelynek olyan személy tulajdonába kell kerülnie, aki eleve tulajdonostárs. Tulajdonostársnak nem minősülő személy is válhat tulajdonossá egy-egy álláshelyen, de ebben az esetben az alapító okirat módosításhoz társasházi közös tulajdon átruházása is társul.
tags: #emeloszerkezetes #teremgarazs #beallo