Veszprém kataszteri térkép és georeferált megjelenítésének jelentősége
A kataszteri térképek a földadó megállapításához végzett felmérések eredményeképpen születetek, de a tulajdonjogi viszonyok rögzítésére és nyilvántartására is használták.
A térképeken természetes és mesterséges tereptárgyakat, valamint országok, települések, földrészletek határait tüntették fel.
A térképek elsődleges feladata a birtokhatárok, telekhatárok rögzítése, de nagy részletességgel ábrázolják a vízrajzot, az utcahálózatot, a közlekedési adottságokat, épületek alaprajzait, és nagy számban tartalmaznak földrajzi neveket, így a dűlőneveket is.
A birtokkönyvekkel, kataszteri iratokkal együtt a tulajdonosokról, birtokosokról, a földhasználatról, a telek minőségére és jövedelmére vonatkozó adatokról is információt nyújtanak.
A térkép és az irat között a helyrajzi szám jelenti a kapcsolatot.
Az 1849. október 20-án kiadott császári nyílt parancs (pátens) írta elő az állandó kataszter létesítését Magyarországon.
A részletes felmérés csak 1856-ban kezdődött, és nem mindenhol egyszerre, a munka folyamata vitte előre a szervezet kialakítását.
A kataszteri térképeket településenként rajzolták meg, a bel- és külterületet megkülönböztetés nélkül, összefüggően ábrázolták.
A felmérés mértékegysége a bécsi öl volt, 1,896 m, a térképek méretaránya pedig 1:2880 volt; ha azonban a részletsűrűség úgy kívánta, 1:1440 méretarányban is térképezték.
A digitális formában megjelentetett térképek új dimenziókat nyitnak a kutatóknak, mert lehetővé válik falumozaikok és a teljes megyemozaik egyetlen térképként való gyors megjelenítése, nagyítása, kicsinyítése.
A georeferált térképek alkalmasak további térinformatikai összehasonlító vizsgálatok elvégzésére, továbbá tetszőleges vetületbe, GEOTIFF, JPEG2000 vagy ECW formátumú exportra is.
A térképek rétegezve, háztulajdonosok legfontosabb adatai kerültek feldolgozásra, és a levéltári források digitális másolatai is elérhetők az adatbázisban.
A Térképvándor alkalmazás alapvetően weboldalra készült, de okostelefonra is optimalizált.
Az adott épülethez szükséges információk megjelenítésének első lépése az, hogy beállítsuk azt a térképet, amelyet látni szeretnénk.
A jelenkori digitális térképek láthatósága és az elnevezések (Névrajz) beállítható a csúszkával az átlátszóság módosításával.
A térképeknél egyszerre több elemet is kiválaszthatunk, például a HÁTTÉR mezőt lenyitva négy lehetőség közül választhatunk.
A találati lista a képernyő jobb oldalán jelenik meg, és a kereső mezőt használva egyszerre is kereshetünk több összeíráson.
A találati adatok megtekintése tízesével történik, minden találatnál egy „adatbázis azonosító” szám látható felül, amely a sorszámot adja meg.
A képek kis felbontásban lettek feltöltve az adatbázisba, és a felvételekhez kapcsolódó adatok folyamatosan javítjuk és frissítjük.
Veszprém város kataszteri térképe, 1857; Veszprém város házjegyzéke, 1857; Veszprém város 1898. Épületek, közterületek fotói, 20. század; Veszprémi épületek, közterületek fotónegatívjai, 1959-1989.
Magyarországon az 1849. évi császári pátens rendelte a kataszteri felmérést, amelynek elsődleges célja a földadó megállapításához pontos adatokat szolgáltasson, ugyanakkor a térképezés az állam területének minél jobb megismerését és a tudományokat is szolgálta.
A kataszteri térkép tehát a vizsgált időszakban a földadó megállapításához végzett felmérések eredményeképpen készített, nagy méretarányú (1:2880) térkép.
Az 1850-ben indult ideiglenes felmérés során csak a községek és dűlők határát mérték fel, az egyes telkek méretét bevallás alapján állapították meg.
1856-ban kezdődött a részletes, telkenként történő felmérés, amely az ország nagy méretarányú (1:2880) térképezését jelenti.
A térképek a hozzájuk kapcsolódó iratokkal együtt információkat közölnek a földrészletek területéről, művelési ágáról és birtoklásáról.
A felmérés során készült térképeket alaptérképként használták különböző műszaki és egyéb munkálatokhoz.
A felmérés hatalmas vállalkozás volt, melyhez kezdetben a Habsburg Birodalomból vezényelték át a már nagy tapasztalattal rendelkező osztrák, cseh és galíciai földmérőket és felmérési felügyelőket, hisz a birodalomban már a 19. század elején elkezdődtek a kataszteri munkálatok.
A kiegyezést követően megnövekedett a magyarországi mérnökök száma; 1869-ben például 375 személyt alkalmaztak a kataszteri felmérés szervezetében.
A mérnökök száma azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy a részletes felmérést befejezzék, főként azért, mert más feladatokat is elláttak, például részt vettek a földadó-szabályozásban és az államhatár rendezésében.
A 1856-ban a Dunántúlon kezdett felméréseket később Horvátországban folytatták, majd az 1860-as évek közepén az északkelet-magyarországi megyék következtek, végül a felvidéki és az Alföldi megyék.
Az utóbbiak térképezése az 1880-as évek végén fejeződött be.
A kéziratos kataszteri térkép elkészítését megelőzte a felvételi előrajz megrajzolása, amelynek méretaránya szintén 1:2880, és a felvételi előrajzon nem találhatók helyrajzi számok, a telkek területében a birtokos nevét és házszámát tüntették fel.
A kéziratos kataszteri térkép másolataként keletkezett a birtokvázlat, amely tartalmazza a helyrajzi számot, a birtokos nevét és házszámát is.
A kéziratos kataszteri térképet nyomtatott formában megjelentették, a kéziratos térképtől eltérően a nyomtatott példányok nem színesek.
Számos magyarországi közgyűjteményben találhatók kataszteri dokumentumok, azonban ezek többnyire a mai Magyarország területére vonatkoznak; a trianoni békeszerződés értelmében a világháborúk közötti időszakban át kellett adni az utódállamoknak a területüket ábrázoló kataszteri anyagot.
A megyei levéltárakba, illetve Budapest Főváros Levéltárába kerültek a helyi földmérési felügyelőségekben, pénzügyigazgatóságokban, földhivatalokban stb.; ez azt jelenti, hogy egyik gyűjtemény sem teljes.
Ahhoz, hogy egy település kataszteri anyagát összegyűjtsük, több helyen kell kutatást végezni; előfordulhat, hogy egyes településekről semmit nem, vagy csak néhány dokumentumtípus található meg.
Az Országos Levéltár gyűjteményébe több részletben kerültek ezek a források.
A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya kezdeményezte a térképek közgyűjteménybe kerülését, és a két világháború között nagy mennyiségű térképet vett át a Földmérési Térképtártól.
A térképeket helyhiány miatt az MNM Levéltárának raktárában helyezték el, ami történetesen a Bécsi kapu téri levéltárépületben volt.
1934-ben az MNM Levéltárát az Országos Levéltárhoz csatolták, és hamarosan megkezdték a térképek levéltári nyilvántartásba vételét.
Ezt követően az 1950-es években vettünk át térképeket és iratokat a FÖMI jogelődeitől, Országos Földmérési Intézettől, a Geodeziai és Kartográfiai Intézettől, valamint az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Központi Adattárából.
A gyűjteményt mindig is kiemelt kutatói érdeklődés övezte, mivel a korszakból ezek a térképek a legnagyobb méretarányú térképek, amelyek az ország nagy részéről rendelkezésre állnak és egységes, tudományos szempontok alapján készültek.
Az MNL és a BFL nyilvántartásai az Elevéltár oldal keresőfelületén és a Magyar Levéltári Portálon kereshetők.
Az MNL OL gyűjteménye (2014. évi állapot) digitális felvételekkel együtt kutatható a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon.
Az 1856-tól kezdődő részletes felmérések és a 1:2880-es méretarány lehetővé tette a telekkönyvekhez és területrészletekhez kapcsolódó részletes adatok megőrzését, amely ma is értékes forrás a kutatóknak.
- A térképek és iratok kapcsolata a helyrajzi szám alapján.
- A felmérés történeti háttere és eloszlása Magyarországon a 19. században.
- A digitális feldolgozás és a georeferálás előnyei a kutatásban.
- A gyűjtemények elérhetősége és a kutatói hozzáférés korlátai a 20. századi események nyomán.
Főbb adatok a kataszteri térképekről és az adatbázisokról
- A térképek a birtokhatárok, telekhatárok rögzítésére szolgálnak, de több részletet is kifejeznek.
- A térképeket a földhivatalokkal és levéltárakkal összekapcsoló helyrajzi szám jelenti a kapcsolatot.
- A digitális formában megjelentetett térképek lehetővé teszik a falumozaikok és megyemozaik gyors megjelenítését egyetlen térképként.
tags: #veszprem #kataszteri #terkep